(A felelős őrző kötelezettségeinek terjedelme a jogszerűen értékesített áru vonatkozásában )
2005. július 5-én a peres felek határozatlan időtartamra szóló raktározási szerződést kötöttek egymással 6679,65 tonna intervenciós takarmánykukorica tárolására. A felperes 2006. augusztus 18-án a szerződést 2007. augusztus 31. napjára felmondta. A felmondási idő lejártát megelőzően, 2007. június 2-án a 2. számú tárolót viharkár érte, amelynek során a tárolóban elhelyezett termény egy része megázott.
A felperes 2007. július 3-tól kezdődően több alkalommal sikertelenül hirdette eladásra az alperes által tárolt intervenciós kukoricát. Az alperes többször kérte a felperest, hogy intézkedjen az áru elszállításáról, illetőleg a további minőségromlás elkerülésére járuljon hozzá annak áttárolásához, azonban a felperes részéről a kért intézkedések megtételére sem a raktározási szerződés tartama alatt, sem 2007. augusztus 31. után nem került sor.
A kukorica a szerződéses jogviszony megszűnését követően az alperes felelős őrzésébe került. A felelős őrzés alatt az alperesnek különböző költségei merültek fel. A felelős őrzés a gyorsan romló termény értékesítésével és a vevőnek történő birtokba adásával megszűnt. A peres felek között a szerződéssel, majd felelős őrzéssel érintett kukoricával kapcsolatosan elszámolási vita keletkezett.
A felperes módosított keresetében 418.992.943 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, elsődlegesen szerződésszegéssel okozott kártérítés jogcímén, másodlagosan pedig a felelős őrzésből fakadó kötelezettségei megszegésére hivatkozással.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a raktározási szerződés a felperes rendes felmondása következtében 2007. augusztus 31. napján megszűnt. A felelős őrzésébe került kukorica vonatkozásában a kár elhárítása érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtett, egyebekben pedig a felelős őrzéssel kapcsolatos költségei beszámítása mellett a felperessel szemben tartozása nem áll fenn.
Az elsőfokú bíróság 108.771.223 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan pedig a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes marasztalásának tőkeösszegét – korrigálva az elsőfokú bíróság elszámolás egy tételét érintő tévedését - 109.752.731 forintra felemelte. Megállapította, hogy a peres felek közötti raktározási szerződés megszűnését követően a jogvitát a Ptk-nak a felelős őrzésre vonatkozó szabályai alapján kellett megítélni. Az alperes jogszerűen értékesítette az árut, az értékesítésből befolyt összeggel azonban – az őrzéssel felmerült költségei beszámítása mellett – köteles volt a felperes felé elszámolni, míg a szerződésben kikötött, de a vevő által meg nem fizetett vételárrész megtérítésére a Ptk. 339. §-a alapján kötelezhető. A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy az alperes felróható módon járt el, amikor a vevő ellen megindított perben az illetéket nem rótta le, ezáltal ugyanis maga idézte elő, hogy a hátralékos vételár megfizetése iránt előterjesztett keresetét a bíróság érdemben nem bírálta el.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a rendkívül nagy terjedelmű bizonyítási anyag vizsgálata alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben és a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő. A felelős őrzés a kukorica értékesítésekor megszűnt, azonban a rendelkezésre álló adatok (az adásvételi szerződésben megjelölt mennyiség és a korábbi értékesítés, elszállítás közti ellentmondások) alapján jelenleg nem állapítható meg egyértelműen, hogy mekkora mennyiségre történt meg a birtokba adás, és a kukorica mennyiségekkel kapcsolatos tényállás tisztázatlansága, illetve ellentmondásai (az elszállított áru és a tárolóban maradt, trágyaként elhordott mennyiség közti ellentmondás) miatt az sem állapítható meg, hogy az elszámolás, illetve a felperes által állított kártérítési felelősség alapjául mekkora mennyiségű és (a két tárolóban lévő kukorica összekeverésével kapcsolatos tényállás hiányosságai miatt) milyen minőségű kukorica vehető figyelembe. A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és nagyobb terjedelmű bizonyítás lefolytatásának szükségessége miatt az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2013. április 29.
A Kúria Sajtótitkársága