Sajtó

A felperes társasház és az alperes bank kölcsönszerződést kötöttek, amely választottbírósági kikötést tartalmazott. A választottbírósági eljárásban a bank a kölcsönszerződés alapján lejárt tartozás megfizetésére kérte kötelezni a társasházat, mely kereseti kérelmének a választottbíróság túlnyomó részben helytadott.

A felperes keresetében a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérte – többek között - a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § /1/ bekezdés b) pontja alapján.

Az alperes önkormányzat és a perben nem álló szolgáltató 2007. július 23-án szolgáltatási szerződést kötött a szolgáltató saját finanszírozásában megvalósítandó épületegyüttes terveztetése, kivitelezése, határozott ideig történő teljes körű üzemeltetése, karbantartása  tárgyában. A szerződő felek a szerződés 18.1.) pontjában rögzítették, hogy a hiányzó pénzügyi fedezet biztosítása érdekében bevonandó finanszírozó pénzintézettel közvetlen megállapodást kívánnak kötni.

Rendkívüli érdeklődés kísérte azt a konferenciát, amelynek megtartását a Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezető helyettese kezdeményezett az ELTE Munkajogi Tanszékének egyik ülésén.

A 2014. február 27-én megtartott konferenciára zsúfolásig megtelt az ELTE díszterme. A konferencián a munkajog jogági hovatartozásáról és önállóságáról, valamint a munkaügyi bíráskodásról hangzottak el színvonalas előadások. Majd a jelenlévők lehetőséget kaptak, hogy kérdéseket tegyenek fel, illetve észrevételeiket elmondhassák.

A két tagból álló alperes kft. taggyűlését a felperes, mint a társaság taggyűlés összehívására feljogosított tagja úgy hívta össze, hogy a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között 15 nap nem telt el. A meghívó tartalmazta a megismételt taggyűlés időpontját is. A meghívó elküldése és a megismételt taggyűlés időpontja között a 15 napos határidő eltelt. Sem az eredeti, sem a „megismételt” taggyűlésen a felperes nem vett részt. A „megismételt” taggyűlésen 4 taggyűlési határozat elfogadásáról döntött a társaság másik tagja.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között a „házastársi vagyonközösséget megszüntető” szerződés vele szemben hatálytalan, mert a házassági életközösség fennállása alatt kezességet vállaló II. r. alperesnek a perbeli ingatlanon fennálló 1/2 tulajdoni illetősége az I. r. alperes tulajdonába került.