Sajtó

Mfv.I.10.259/2013

A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs jogi lehetőség.
1999. január 22-én a felperes bakancsára egy tartály tömlőjéből forróvíz folyt, és az a lábán égési sérüléseket okozott. Az esetet követően a felperes kórházba került, szepszis kórisme került megállapításra. A felperes 2001. április 24-étől 67 %-os munkaképesség-csökkenés alapján rokkantsági nyugdíjban részesül, amelyet 2003. februártól kezdődően 100 %-os munkaképesség-csökkenés alapján folyósítanak a részére.

Az I.r. alperes mint eladó, és a felperes mint vevő között 2004. december 28-án adásvételi szerződés jött létre. A szerződésben rögzítették, hogy az I.r. alperes kizárólagos tulajdonát képező debreceni ingatlanból telekalakítási eljárás keretében 35 db, a szerződésben részletezett új hrsz-ú ingatlan kialakítása van folyamatban, melyek az adásvételi szerződés tárgyát képezik. Az ingatlanon további, nem családi házas beépítésű ingatlanok is kialakításra kerülnek.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelme folytán számos, szerteágazó kérdésben kellett felülbírálnia a jogerős ítéletet. Az ingóvagyon megosztásával kapcsolatban az alperes vitatta a természetbeni megosztást, arra hivatkozva, hogy az életközösség megszűnése óta a felperes által használt ingóságok szétosztás számára méltánytalan hátrányt jelent.

A házasság felbontása és járulékai iránt folyamatban volt ügy különös munkaigényességét az adta, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében 30 pontban részletezte számtalan eljárási és anyagi jogi jogszabály megsértésére alapított kérelmeit. Ezek között a bíró „elfogultságától” kezdve, az első- és a másodfokú eljárás szinte valamennyi mozzanatán (idézés, környezettanulmány elkészítésének szabálytalansága) keresztül, a bizonyítékok mérlegelését, a jogerős ítélet nem megfelelő indokolását, végső soron az egész eljárás jogszerűségét kifogásolta.

Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben az elsőfokú bíróság a keresetet az abban megjelölt érvénytelenségi okok fennállásának hiányában elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérő jogi indokolással hagyta helyben.