A jogi normák rendszerében megkülönböztetjük az anyagi és az eljárási jogszabályokat. Az anyagi jog a jogalanyok jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok összessége, amelyek érvényesítésére az eljárási vagy alaki jog szolgál. Az anyagi jogi norma tartalmazhat speciális eljárási szabályokat is. A jogalany valamely jogon vagy kötelezettségen alapuló magatartására az elkövetésekor hatályos anyagi jogszabályok az irányadóak, míg a hatóság az eljárása idején hatályos eljárási jogszabályokat alkalmazhatja.
A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./ anyagi jogszabály, rendelkezik a közúti közlekedés alapvető feltételeiről, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogairól és kötelezettségeiről, elősegítve a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét. E törvény önálló cím alatt szabályozza a járművek használatát, meghatározva, hogy a járműhasználatra vonatkozó melyik jogszabály megsértése eredményezhet bírságfizetést. Így a Kkt. 20.§ /1/ bekezdés h.) pontja szerint az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
A Kkt. a bírságfizetésről való rendelkezés mellett lehetőséget szabályoz a bírság kiszabásának mellőzésére is. A Kkt. 2010. december 31-éig hatályos 46.§-a értelmében a 18.§ /7/ bekezdésében, a 20.§ /1/ bekezdésében és a 29/A.§ /1/ bekezdésében meghatározott esetekben a közlekedési hatóság a bírság kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására okot adó tevékenység vagy mulasztás az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül nem veszélyezteti, harmadik személynek kárt nem okoz, a tevékenység vagy mulasztás tekintetében a rosszhiszeműség, a hatóság félrevezetésének szándéka nem állapítható meg, és a tevékenység vagy mulasztás első ízben fordul elő.
A Kkt. járműhasználatot szabályozó, és ekörben bírságfizetési kötelezettséget előíró anyagi jogi szabályozása mellett e bírságfizetés alóli mentességi lehetőséget tartalmazó szabályozása is anyagi jogi szabályozás, azaz a Kkt. 20.§ /1/ bekezdés h.) pontjában és a 46.§-ában foglaltak is az ellenőrzéssel értékelt tényállás megvalósulása, magatartás elkövetése időpontjában alkalmazandók. Az elsőfokú bíróság eltérő álláspontja téves.
A Kkt. 46.§-a perbeli közigazgatási ellenőrzés idején még hatályban volt, így az abban foglaltak alkalmazhatóságáról a hatóságnak döntenie kellett, a mikénti döntés jogszerűségét pedig az elsőfokú bíróságnak el kellett volna bírálnia.
Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275.§-ának /4/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2014. március 10.
A Kúria Sajtótitkársága