Keresés

Szakkérdésben a bíróság – egyéb bizonyítékok mérlegelésére, illetve a logika általános szabályaira figyelemmel – csak akkor térhet el a szakvéleménytől, ha az azzal kapcsolatos aggályok további szakértői bizonyítás útján sem voltak tisztázhatók, illetve a szakértő nem kategorikus, hanem csupán valószínűségi véleményt adott [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. §, 313–315. §].

A hatósági jóváhagyástól függően hatályosuló szerződés a hatósági jóváhagyás megtagadása esetén nem lép hatályba, a közigazgatási határozat utóbb történő megváltoztatása és a szerződés jóváhagyása azonban hatályossá teheti azt, amennyiben a felek a szerződést még nem számolták fel, és közöttük a szerződési akarat is fennáll [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:118. § (1), (3) bek.; 15/2024. JEH].

Míg a feltétel egy bizonytalan jövőbeni esemény, addig az időhatározás egy meghatározott, biztosan bekövetkező jövőbeni időpont megjelölését jelenti. Feltétel esetében a bizonytalanság nem csupán magának az eseménynek a bekövetkezésében, hanem annak időpontjában is megmutatkozhat. Éppen ezért akkor is feltételről van szó, ha a szerződésben feltüntetett jövőbeni esemény bekövetkezésének időpontja bizonytalan [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 207. § (1) bek., 228. § (2) bek. 229. § (3) bek.; 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakás tv.) 23. § (2) bek., 75. § (2) bek. a) pont].

A társasházi külön tulajdonhoz tulajdoni hányadrészek formájában kapcsolódó osztatlan közös tulajdon önállóan forgalomképtelen, ezért elbirtoklás tárgya sem lehet. A társasházi közös tulajdonban álló földrészlet részben sem tartozhat társasházi külön tulajdonba [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:44. §, 5:85. § (1) bek.].

Az egyoldalú joglemondás fogalmi körébe csakis az a nyilatkozat vonható, amellyel a jogalany az őt kétségkívül megillető jogosultságról kifejezetten lemond. Az igényérvényesítésről való lemondásnak félreérthetetlennek és határozottnak kell lennie, nincs helye a nyilatkozat kiterjesztő tartalmú értelmezésének. Nem felel meg az egyoldalú joglemondás ismertetett kritériumainak önmagában az sem, ha a kötelezett nem tette vitássá a jogosult aktuálisan megküldött számláját, hanem azt megfizette [1959. évi V. törvény (régi Ptk.) 207. § (4) bek.].

I. A jogi személy határozata mindaddig meghatározza az adott szervezet működését és kifejti a benne foglaltak szerint az elérni kívánt joghatást, ameddig a határozatot a bíróság az erre intézményesített perben jogerős ítéletével hatályon kívül nem helyezi, illetve a határozat végrehajtását fel nem függeszti. 

A Vht. 52. § d) pontja alapján szünetelő végrehajtási eljárásban önmagában a végrehajtást kérő Vht. 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentése mint a tartozás összegének kizárólag a pontosítását tartalmazó nyilatkozat végrehajtó részére való megküldése, csak adminisztratív jellegű cselekmény: a követelés érvényesítése iránti szándékot nem fejez ki, a végrehajtási eljárás előbbre vitelére nem alkalmas, abban joghatást nem vált ki, eredményességét elvi szinten sem okozza. Erre tekintettel az ilyen bejelentés önmagában a végrehajtási jog elévülésének a megszakítására nem vezethet [1959.

A fél által előadott, de figyelembe nem vehető tényállítást a bizonyítási kötelezettség szempontjából is figyelmen kívül kell hagyni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:17. § (1) bek. b) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 214. § (5) bek., 265. §].

I. A kellékhiányos váltó is váltó, e minőségén nem változtat, hogy azon a fizetendő összeg és az esedékesség nem szerepel. E hiányok utóbb a váltómegállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően pótolhatók. 
II. A kellékhiányos váltó esetén is fennáll a váltójogosultnak a követelése a váltókötelezettel és a váltókezessel szemben. A követelés a váltó kiállításával jön létre. 

I. Ha a más jogági szabályok olyan tilalmat tartalmaznak, amelynek sérelme csak az adott jogág viszonylatában, az adott jogág funkciójának betöltése érdekében jogellenes, nincs szükség a polgári jog semmisségi szankciójának alkalmazására.