Keresés

I. A szerzői jog megsértésével elért gazdagodás visszatérítése során olyan helyzetet kell teremteni, mintha a jogsértés meg sem történt volna, ezért a gazdagodás visszatérítése főszabály szerint a jogsértő vagyonában a jogsértéssel összefüggésben kimutatható vagyoni előny (profit) elvonását jelenti. 

A bíróságoknak az előttük folyamatban lévő ügyben alkalmazandó anyagi jogi és eljárásjogi normák adta értelmezési mozgástér keretein belül kell tekintettel lenniük az ügy alapjogi érintettségére és az érintett alapjog alkotmányos tartalmának – összhangban az alkalmazandó normákkal – érvényre juttatására [Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XVIII. cikk (7) bek.; 2010. évi CIV. törvény 10. §, 12. §].

A kötelezettel szemben fennálló követelés léte az, ami előfeltétele a szerződés fedezetelvonó jellege megállapításának. A követelésnek a támadott szerződés megkötésének időpontjában léteznie kell, de az nem szükséges, hogy a követelés ekkor már lejárt, esedékes legyen. Az utóbbi, már igény állapotba került (azaz keresettel érvényesíthető) követelés megléte csak az eredményes keresetindítás szükséges feltétele [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 203. § (1)–(3) bek.].

Az idő múlása általában önmagában nem elegendő a szülői felügyelet megváltoztatása egyik törvényi konjunktív feltételének automatikus bizonyítására, ugyanakkor jelentősége lehet annak, hogy az egyezség megkötésére a gyermek életének, fejlődésének melyik fázisában került sor, és ehhez képest az ítélet meghozatalakor a megváltozott életkorából adódóan milyen sajátos igényei lettek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:170. § (1) bek.].

A házasság felbontását követően létesített élettársi kapcsolat esetén egy újra indult érzelmi kapcsolat meglétét kell bizonyítani, azaz az életközösség végleges és helyrehozhatatlan megromlását követően újraéledő érzelmi közösség tényét. Ilyen esetben a bíróságnak fokozott figyelemmel kell értékelnie a peradatokat: fennáll-e a felek között az érzelmi összetartozás tudata [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:514. § (1) bek.].

A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

A szerzői jog az alkotás tényéből származik, a szerzői műtől nem szakítható el, a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény a mű létrejötte [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bek.].

I. Veszélyes üzemi felelősség esetén a kimentéshez megkövetelt, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok két feltétel egyidejű fennállását jelenti: a kár okának egyrészt a veszélyes üzem működési körébe nem tartozónak, vagyis külsőnek, másrészt elháríthatatlannak kell lennie. A konjunktivitásból következően bármelyik feltétel hiánya a másik feltétel fennállásának vizsgálatát szükségtelenné teszi. 

Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) természetéből adódóan mértékének/összegének megállapítása összetett kérdés. Ilyen típusú kártérítési igény esetén valójában egy meg nem valósult (hipotetikus) helyzetet kell értékelni. Ez szükségszerűen vonja maga után azt, hogy a bíróság a kár, illetve a kártérítés összegét tipikusan mérlegelés útján és nyilvánvalóan közelítő jelleggel tudja meghatározni, ami eljárásjogi oldalról a régi Pp. 206. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazását jelenti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. b) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177.

Kártérítés iránti perben a káresemény minősül ténynek, az okozati összefüggés fennállásának vagy hiányának a megítélése viszont nem ténykérdés, hanem tényekből levont jogi következtetés, így anyagi jogi jogkérdés. Az előreláthatóság nem azonos az okozatossággal. Az okozati összefüggés vizsgálata második fázisába tartozó, az okozati összefüggésen belüli okszűrő szempont [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:521. §, 6:548. §].