Keresés

A bíróságnak a jogsértő bizonyítási eszköz felhasználhatóságáról mérlegelési jogkörében kell határoznia. Indokolja a felhasználhatóságot, ha a perben érvényesített jog megítélése és az alapul szolgáló tényállás teljes körű feltárása érdekében szükséges a figyelembevétel, és a bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfelének ezzel okozott jogsérelem nem aránytalan [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 269. § (1)–(4) bek.].

A közigazgatósági hatósági eljárás iratainak megismerését szabályozó törvényi szabály az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés [2011. évi CXII. törvény (Infotv) 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. g) pont; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 33. § (1)–(3) és (5) bek.].

I. A kártérítési járadék lényegadó ismérve, hogy az a jövőben rendszeresen felmerülő, pontosan kiszámítható időszakonként visszatérő, összegszerűségében is előre meghatározható károk megtérítésére szolgál. Adott esetben az olyan bizonytalansági tényezők, mint például a technika fejlődése, a károsult állapotából adódó szükségleteinek változása miatt a gyógyászati segédeszköz költsége olyan kár, amely akkor sem alapozza meg a járadékigényt, ha már most előre látható, hogy bizonyos idő múlva felmerül a csere szükségessége. 

Az élettársak a közös gazdálkodás eredményeként történő közös tulajdonszerzésüktől közös akarattal eltérhetnek. Szerződésükben meghatározhatják a tulajdonszerzés feltételeit, a tulajdonszerzés arányát [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 578/G. § (1) bek., 200. § (1) bek.].

A többlethasználati díj iránti igény olyan vagyoni igény, ami a közös tulajdonban lévő ingatlan használatához kötődik. Használati jogról való lemondó nyilatkozat esetén a díjigény megalapozatlan [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:3. §, 4:76. § (1) bek., 4:79. § (2) bek., 4:86. § (4) bek., 5:13. § (2) bek., 5:22. §].

I. A Ptk. hatálybalépését követően megkötött földhaszonbérleti szerződéseknek 2016. január 6. napjától a Fétv. 50/A. §-a szerinti díjmódosítás kezdeményezésére vonatkozó jog a részévé vált. A Fétv. 110/A. §-a szerinti átmeneti szabály ezért ezekre a szerződésekre nem terjed ki. 
II. A szerződéses nyilatkozat értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés, a Ptk. rendszere ugyanis ezt az akarati elvvel ötvözi, illetve más releváns körülmények figyelembevételének is teret ad. 

I. Ha a jogalkotó utólag kiküszöböli az alaptörvény-ellenességet előidéző szabályozási hiányosságot, akkor az ezt követő negatív vagyoni következmények a közjogba tartoznak, amelyekre nem terjed ki a Ptk. hatálya. 
II. Az általános kártérítés anyagi jogszabályként, a szabad belátás szerinti döntés lehetősége eljárásjogi rendelkezésként biztosítja a kártérítés összegének bíróság általi meghatározását abban az esetben, ha az a bizonyítékok alapján nem állapítható meg. 

Az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában részt vett bíró a felülvizsgálati eljárásból nincs kizárva [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 13. § (3) bek.].

I. A vétőképesség a felróható közrehatásnak is szükségszerű feltétele.
II. A sérelemdíjnál a büntető funkció figyelembevétele nem történhet automatikusan, csak az eset összes körülményének értékelésével. 

A keresetváltoztatás engedélyezésénél a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a fél a keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelmét a Pp. 217. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben terjesztette-e elő, a kérelem tartalmazza-e a Pp. 217. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket, a fél csatolta-e a Pp. 217. § (3) bekezdésében megjelölt bizonyítékokat, továbbá a megváltoztatott kereset vonatkozásában fennáll-e a keresetlevél-visszautasítási okok bármelyike.