Keresés

1. Ha a felperes az elővásárlási jogból eredő kötelezettségek alperesi megszegéséből eredő alanyi jogot érvényesít, akkor a jogalapnak minősülő anyagi jogi jogszabályi rendelkezés értelmezése körében hivatkozott joggal való visszaéléssel kapcsolatban neki kell konkrét (történeti) tényeket állítania, valamint e tényekre vonatkozó alperesi vitatás esetén azokat bizonyítania. 

A Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen az a fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel, amely 
– a fogyasztót a jogszabályi kötelezettségét jelentősen meghaladó mértékű és időtartamú titoktartási kötelezettséggel terheli; 
– tisztességtelen kikötések kikényszerítését biztosítja kötbérrel; 
– a közvetítő megkerülése szempontjából jelentőséggel nem bíró kötelezettségszegés esetén is kötbérkövetelésre ad lehetőséget; 

Az élettársak gazdasági (érdek)közössége szorosan összefügg magának az élettársi kapcsolatnak a létrejöttével és fennállásával.

I. Az Ehtv. 8. § (2) bekezdése pozitív és negatív megközelítéssel együttesen teszi egyértelművé a vallási közösségek védett belső autonómiáját: azon túl, hogy a korábbi szabályozással egyezően kizárja a vallási közösségek belső szabályai alapján hozott határozatok teljesüléséhez állami út igénybevételét, megtiltja egyúttal – az előző megközelítés ellenkező oldaláról – a vallási közösségek belső szabályain alapuló döntések bírósági felülbírálatát (módosítását, vizsgálatát) is. 

I. A felülvizsgálati határidő kezdő időpontjának meghatározása objektív tényhez, a jogerős ítélet fél (jogi képviselet esetén jogi képviselője) részére történt közlése napjához kötődik. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének e határidőn belüli elmaradása szintén objektív tény, amelynek a bekövetkezésében nincs jelentősége annak, hogy a fél esetlegesen akadályoztatva volt-e a felülvizsgálati kérelem előterjesztésében.

I. A bíróság az anyagi pervezetést a fél kérelmének és jogállításának korlátain belül gyakorolja. Az érvényesített jog megnevezése – azon túl, hogy kiindulási alap a felek és a bíróság számára az alkalmazandó anyagi jog azonosítása terén – egyben (a jogi érveléssel együtt) kiindulópontja és határa is az anyagi pervezetésnek. 

I. A keresetlevélben alperesként meg nem jelölt, a perben alperesként részt nem vevő személy jogképességének hiánya sem a keresetlevél Pp. 176. § (1) bekezdés e) pontja szerinti visszautasítását, sem erre hivatkozással az eljárás Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszüntetését nem eredményezheti.

A szerződési igény elévülése és a végrehajtási jog elévülése egymástól elkülönülő, két önálló jogintézmény, amelyek szabályozásában közös az a törekvés, hogy magánjogi jogviszonyokban ne álljanak fenn hosszú ideig bizonytalan, eldöntetlen helyzetek [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 324–327 §; 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 57. §].

I. A társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perben hozott jogerős határozat ellen nincs helye felülvizsgálatnak, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
II. Nem indokolt az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése a felülvizsgálatból kizárt határozatok polgári perrendtartási szabályozása és az alkotmányos jogorvoslati jog kapcsolatának az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerinti hiányára tekintettel [2016. évi CXXX. törvény 407. § (2) bek. d) pont, 415. § (1) bek. d) pont.].

I. A felperesnek a jogalap megjelölése útján kell az érvényesített jogot megjelölnie. Ez jelenti a jogállítást. A jogalap az az anyagi jogi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. 
II. A jogállítás alapvetően kétféle módon történhet: egyrészt a jog alapjául szolgáló konkrét jogszabályhely megjelölésével, másrészt a jog alapjául szolgáló azon jogszabályi rendelkezési tartalom megnevezésével, ami az érvényesített alanyi jogot adja.