Keresés

A szakvélemény kiegészítésének célja a már meglévő bizonyítékkal kapcsolatos bizonytalanságok tisztázása, ezért azt mindkét fél feltétel nélkül indítványozhatja. Ettől eltérően a bizonyító fél ellenfele nem terjeszthet elő alapos indítványt új szakértő kirendelésére, mert a szakvéleménnyel bizonyítandó tény nem az ő bizonyítási érdekébe tartozik. Ha a szakvélemény – aggályossága folytán – nem vehető figyelembe, ez a bizonyító fél terhére esik, ezért az ellenfél részéről a további bizonyítás e körben szükségtelen.

I. A tulajdonjog bejegyzésére szóló engedély szabályszerű kiadása nem mentesíti az eladót annak „ismételt” kiadása alól. Ilyen esetben a kétszeres teljesítés veszélye nem értelmezhető, mivel a tulajdonjogot csak egyszer lehet bejegyezni. Az eladó részéről a bejegyzési engedély kiadása teszi befejezetté a szerződés teljesítését. 

A gazdasági társaság névviseléshez fűződő személyiségi joga sérelmének vizsgálata körében az összetéveszthetőség megítélése körében annak is jelentősége van, hogy a cégnév (vezérszó) tartalmaz-e a (fő)tevékenységre utalást, a választott cégnév megfelel-e a cég(név)valódiság elvének. A cégnévben a tevékenységi körre utalás ugyanis nem lehet megtévesztő, nem kelthet olyan látszatot, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, amelyre nem jogosult [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:51. §, 3:1. §, 3:6. § (1) bek.; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 3. § (4)–(5) bek., 4.

A Ptk.-nak a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség körében a károsulti közrehatás szabályait rögzítő 6:537. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén nincs szükség az üzembentartó – vagy helyette a tényleges károkozó – magatartása felróhatóságának vizsgálatára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azokban az esetekben, amikor az üzembentartó, avagy a tényleges károkozó a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásából eredő kárt valamely felróható magatartással okozta, azt a kármegosztás arányának meghatározásakor ne kellene értékelni.

I. A közbenső ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás nem zárja ki, hogy abban a kérdésben, hogy a keresetben megtéríteni kért kiadások közül melyek azok, amelyek megfeleltethetőek az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét megalapozó, vagyis a gyermek egészségkárosodottan történt megszületéséből eredő károknak, a követelés összegére vonatkozóan folytatott eljárásban a bíróság állást foglaljon. 

Amennyiben az egyik szerződéskötő fél egy törvényben szabályozott, ezért erkölcsi értelemben értéksemleges szerződés megkötése által valósíthatja meg a súlyos bűncselekménynek minősülő magatartását, ez a körülmény akkor is jóerkölcsbe ütközővé teheti a szerződést, ha erről a szándékról a másik szerződéskötő félnek nem volt tudomása [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 339. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 264. § (1) bek.].

I. A jogosult, ha azt a felek nem tették szerződésük részévé, nem a számlázással, hanem a saját szolgáltatásának a teljesítésével tesz eleget szerződéses kötelezettségének, így a Ptk. 6:58. §-a és 6:61. §-a alapján a számla kiállítása nélkül is megnyílik az igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére. 

Annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az Infotv. a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál összekapcsolja a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, e feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy azok közérdekű adatnak minősüljenek [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § (5) bek.; Alaptörvény VI.

Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont; 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. § (1) és (5) bek.].

I. A bíróság a sérelemdíj megfizetése iránti keresetnek a perben keresetfelemeléssel érvényesített követelésrész tekintetében való teljesítését nem tagadhatja meg, és nem tekintheti a keresetet az eredetileg érvényesített összeget meghaladóan eleve megalapozatlannak arra hivatkozással, hogy a felperes a kereset felemelésekor állított állapotrosszabbodását nem bizonyította.