Keresés

I. A Ptk. hatálybalépését követően megkötött földhaszonbérleti szerződéseknek 2016. január 6. napjától a Fétv. 50/A. §-a szerinti díjmódosítás kezdeményezésére vonatkozó jog a részévé vált. A Fétv. 110/A. §-a szerinti átmeneti szabály ezért ezekre a szerződésekre nem terjed ki. 
II. A szerződéses nyilatkozat értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés, a Ptk. rendszere ugyanis ezt az akarati elvvel ötvözi, illetve más releváns körülmények figyelembevételének is teret ad. 

I. Ha a jogalkotó utólag kiküszöböli az alaptörvény-ellenességet előidéző szabályozási hiányosságot, akkor az ezt követő negatív vagyoni következmények a közjogba tartoznak, amelyekre nem terjed ki a Ptk. hatálya. 
II. Az általános kártérítés anyagi jogszabályként, a szabad belátás szerinti döntés lehetősége eljárásjogi rendelkezésként biztosítja a kártérítés összegének bíróság általi meghatározását abban az esetben, ha az a bizonyítékok alapján nem állapítható meg. 

Az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában részt vett bíró a felülvizsgálati eljárásból nincs kizárva [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 13. § (3) bek.].

I. A vétőképesség a felróható közrehatásnak is szükségszerű feltétele.
II. A sérelemdíjnál a büntető funkció figyelembevétele nem történhet automatikusan, csak az eset összes körülményének értékelésével. 

A keresetváltoztatás engedélyezésénél a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a fél a keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelmét a Pp. 217. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben terjesztette-e elő, a kérelem tartalmazza-e a Pp. 217. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket, a fél csatolta-e a Pp. 217. § (3) bekezdésében megjelölt bizonyítékokat, továbbá a megváltoztatott kereset vonatkozásában fennáll-e a keresetlevél-visszautasítási okok bármelyike.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 408. § (1) bek., 412. § (2) bek. 415. § (1) bek. e) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:527. § (2) bek.].

A pénzintézet jogalap nélkül gazdagodik a fizetési számlára a számlatulajdonos halálát követő hónap(ok)ra átutalt nyugdíj összegével, ha azt saját hitelkövetelésére vagy a fizetési számlaszerződésből eredő követelésére számolja el [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:579. § (1)-(2) bek.].

I. A jogalkotó a Földforgalmi tv. 18 § (2) bekezdés b) pontjában rögzített „ökológiai gazdálkodás folytatása” tevékenység figyelembevételét olyan tanúsítvány meglétéhez és csatolásához köti, amely igazolja, hogy az ökológiai gazdálkodást folytató elővásárlásra jogosult földműves az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára is jogosult, azaz a jogosultak körét ezen személyi körre szűkíti le. 

A magánélethez fűződő személyiségi jog – ezen belül a képmáshoz fűződő jog – más alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A képmás felhasználásához a hozzájárulás szükségességének vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e.

A hozzáféréshez való jog azt teszi lehetővé, hogy az érintett megbizonyosodjon a személyes adatai kezelésének helytállóságáról és az adatkezelés jogszerűségéről. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal [2016/679. európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2016. április 17. (GDPR) (63) preambulumbekezdés, 15. cikk (3) és (4) bek.].