Keresés

A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

A szerzői jog az alkotás tényéből származik, a szerzői műtől nem szakítható el, a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény a mű létrejötte [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bek.].

I. Veszélyes üzemi felelősség esetén a kimentéshez megkövetelt, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok két feltétel egyidejű fennállását jelenti: a kár okának egyrészt a veszélyes üzem működési körébe nem tartozónak, vagyis külsőnek, másrészt elháríthatatlannak kell lennie. A konjunktivitásból következően bármelyik feltétel hiánya a másik feltétel fennállásának vizsgálatát szükségtelenné teszi. 

Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) természetéből adódóan mértékének/összegének megállapítása összetett kérdés. Ilyen típusú kártérítési igény esetén valójában egy meg nem valósult (hipotetikus) helyzetet kell értékelni. Ez szükségszerűen vonja maga után azt, hogy a bíróság a kár, illetve a kártérítés összegét tipikusan mérlegelés útján és nyilvánvalóan közelítő jelleggel tudja meghatározni, ami eljárásjogi oldalról a régi Pp. 206. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazását jelenti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. b) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177.

Kártérítés iránti perben a káresemény minősül ténynek, az okozati összefüggés fennállásának vagy hiányának a megítélése viszont nem ténykérdés, hanem tényekből levont jogi következtetés, így anyagi jogi jogkérdés. Az előreláthatóság nem azonos az okozatossággal. Az okozati összefüggés vizsgálata második fázisába tartozó, az okozati összefüggésen belüli okszűrő szempont [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:521. §, 6:548. §].

I. A régi Ptk. 280. § (3) bekezdésében meghatározott, az igényérvényesítésre vonatkozó hat hónapos időkorlát minden járadékjellegű igény tekintetében alkalmazandó. 

A régi Ptk. alkalmazásában az örökbefogadott és a vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési kapcsolat szempontjából az örökbefogadás titkosságát az örökhagyó halálakor hatályban lévő családjogi rendelkezések alapján kell megítélni [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 617. §, 618. §; 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 48. § (5) bek. a) pont; 1978. évi 2. tvr. 8. §, 17. §].

A foglaló a teljesítés meghiúsulásának a szankciója. Jogkövetkezményeinek alkalmazásához nem a felek magatartásának felróhatóságát, hanem a szerződés meghiúsulásáért való felelősségüket kell vizsgálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §, 6:185. §].

A közös szülői felügyeleti jog korlátozásának/megvonásának csak a gyermek veszélyeztetettségének kétséget kizáró bizonyítottsága esetén van helye [2013. évi . V. törvény (Ptk.) 4:168. §, 4:175. § (1)–(2) bek.].

I. A mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogának 2016. január 6-át követő átruházása esetében a 2014. március 15. előtt kötött haszonbérleti szerződésben létrejött jogok és kötelezettségek – a Magyar Állam személyéhez tapadó jogok és kötelezettségek kivételével – átszállnak az új haszonbérbe adóra.