Keresés

Az ügy észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog sérelme akkor állapítható meg, ha az igényt érvényesítő félnek fel nem róható okból az adott eljárásban hosszabb inaktív időszak – amikor a bíróság érdemi intézkedést annak ellenére sem tett, hogy azt egyébként megtehette volna – állapítható meg. A bíróság határozatán alapuló követelés behajtása érdekében elrendelt végrehajtás során ez azt jelenti, hogy a bíróságnak az egyes eljárási szakaszokban az intézkedéseit észszerű időn belül kell megtennie.

I. Azok a tények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapítja, a keresettel érvényesített és a bíróság által az ítéletben érdemben elbírált jogot, valamint a kereseti kérelmet megalapozó tényeket jelentik. Ezek alkotják azt a tényalapot, amelynek azonossága az anyagi jogerőhatás érvényesülése konjunktív feltételeinek egyike, és amely az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmét is meghatározza. Ennek figyelembevételével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy mely tények lényeges változása esetén lehetséges utóper megindítása. 

Ha a keresetlevél a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmaz oly módon, hogy erre figyelemmel a keresetlevél alapján nem állapítható meg, hogy a per elbírálása mely bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, akkor az eljárás megindításával érintett bíróság nem rendelheti el a keresetlevél áttételét, hanem annak hiánypótlása iránt kell intézkednie [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. §, 20. § (4) bek., 24. § (1) bek., 29. §, 30. § (2) bek, 31. § (2) bek. c) pont, 36–37. §, 169–170. §, 173–174. §, 176. § (2) bek. c) és e) pont].

Az elévülés megszakításának okai nem a felek jogaira és kötelezettségeire, hanem az igényhelyzetben lévő alanyi jog kikényszeríthetőségére (bírósághoz fordulás jogára) vonatkozó szabályok. A felek szerződési szabadsága ezért eltérő elévülés-megszakítási okok meghatározására nem terjed ki, azaz a Ptk. szerinti elévülés-megszakítási okok köre (megállapodással) nem bővíthető [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:25. § (1) bek.].

A tulajdoni hányadok 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak kezdeményezése alapján a közgyűlést a közös képviselő 30 napon belüli időpontra köteles összehívni, e körben is figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a közgyűlési meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal meg kell küldeni a tulajdonostársak részére [2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.). 33. § (2) bek., 35. § (2) bek.].

A közérdekű adat kiadása iránti perben a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. Az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz benyújtott adatigénylésnek, ha az adatigénylés benyújtásának körülményei, annak tartalma alapján az adatkezelő számára egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylést az adatkezelőnek címezte [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bek].

I. A Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 370. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint nincs lehetőség arra, hogy a másodfokú bíróság felek által nem vitatott jogkérdéseket is felülbírálat körébe vonjon. A Pp. 370. § (2) bekezdése azonban ez alól kivételt határoz meg, amikor az ún. kötelező hatályon kívül helyezési okok (Pp. 379–380. §) hivatalbóli észlelésének kötelezettségét írja elő. 

A mérlegelési tevékenység megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak abban az esetben vezethet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére, ha a bíróság a bizonyítékokat nem vette teljeskörűen figyelembe, mivel ítélete ebben az esetben jogszabálysértő. Egyébként a bíróság szabad mérlegelésen alapuló meggyőződése körében csak nyilvánvaló okszerűtlenség esetén van helye felülvizsgálatnak és megfelelő kérelem előterjesztése mellett megváltoztató döntés hozatalának [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.].

I. A hagyatéki eljárásban az örökhagyó túlélő élettársa, aki az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart a leltárba felvett vagyonra, annak egy részére vagy valamely vagyontárgyra, olyan igénylő, aki öröklésben érdekeltnek minősül. 

A régi Be. 583. § (5) bekezdésében előírt, a terhelt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, annak kezdő időpontjáról és elmulasztásának jogvesztő jellegéről adandó tájékoztatás a büntetőbíróság közjogi alapokon álló eljárási feladatellátásának (kötelezettség-teljesítésének) körébe tartozik. A tájékoztatás elmulasztásával történő károkozás olyan kötelmi jogi jogviszonyt keletkeztet, amely a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség szabályai alapján ítélendő meg [Ptk. 6:549. § (1) bek.].