Keresés

Az állami tulajdonhoz fűződő részjogosítványok, illetve kötelezettségek – főszabály szerint – a vagyonkezelőt illetik, illetve terhelik. Erre tekintettel a vízgazdálkodási társulat a saját beruházásaival kapcsolatos elszámolási igényét nem a tulajdonossal, hanem a vagyonkezelővel szemben érvényesítheti [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 175. §; 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bek.; 2010. évi LXXXVII. törvény 29. §; 254/2007. (X. 4.) Korm. r. 16. §, 41. § (2) bek., 50/E. §].

I. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt, tekintettel a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati jellegére, és arra, hogy a másodfokú bíróság nem követhetett el jogszabálysértést olyan kérdésben, amelyben nem tárgyalt, és nem hozott döntést. 

Ha az elsőfokú bíróság kijelölés folytán jár el, akkor az általa hozott határozatok elleni fellebbezés (jogorvoslat) elbírálására az a másodfokú bíróság jogosult, amelynek az illetékességi területén a kijelölt bíróság található [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 4. §, 20. § (1) bekezdés].

A bíróságok kizárására vonatkozó szabályok alkalmazása nem eredményezheti a teljes törvényszéki vagy ítélőtáblai szint, illetve a Kúria kizárását [2016. évi CXXX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pont, 17. § (2) bekezdés, 31. § (2) bekezdés c) pont].

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem sem irányulhat olyan jogkérdés vizsgálatára, amelyhez kapcsolódó kereset előterjesztésére nem került sor, és amely kérdést az eljárt bíróságok nem vizsgáltak (nem vizsgálhattak), következésképpen: amellyel összefüggésben jogszabálysértést sem követhettek el [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 18., 408. § (2) bek., 409. § (2) bek. b) pont, 410. § (2) bek. c) pont, 411. § (1) bek.].

A beavatkozni szándékozó kérelmező fellebbezési joga létének körében az annak előfeltételeként kikötött ún. „önálló beavatkozói minőség” fennálltának, azaz annak vizsgálata szükséges, hogy a perben hozandó ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed-e, ami a beavatkozás feltételeként meghatározott „jogi érdek” fennálltától elkülönülő jogkérdés [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 41. § (1) bek., 43. § (3) bek.].

Alaptalan az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére irányuló kereset, ha létezik olyan okirat, amely alapján megállapítható, hogy létrejött és érvényes a bejegyzés alapjául szolgáló adásvételi szerződés [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:183. §, 6:6. § (1) bek., 6:7. § (1)–(2) bek., 6:63. § (1)–(2) bek., 6:215. § (2) bek.; 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bek. a) pont aa) alpont].

I. A hatáskör és az illetékesség megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja az irányadó.
II. A szerződésben rögzített illetékességi kikötés olyan eljárásjogi hatású magánjogi megállapodás, amelynek érvényességét a megkötésekor irányadó szabályok alapján kell megítélni [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 27. § (1) bek., 42. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 23. § (1) bek., 27. § (2)–(5) bek., 28. § (1) bek. d) pont, 30. § (1) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

A kijelölés alapjául szolgáló eljárás

I. Önmagában annak tagadása, hogy fennállnának a felperes keresete anyagi jogi feltételei, az ellenkérelem klasszikus tartalmát, a keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó cáfolatot, azaz a kereset jogalapja körében vizsgálandó törvényi tényállási elemek fennálltának vitatását jeleníti meg. Az ilyen ellenkérelmi tartalom nem a Pp. 199. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, hanem ugyanezen jogszabályhely bb) alpontja körében értelmezhető.

I. A beszámítás „kétarcú”: anyagi jogi és eljárási jogintézmény. Anyagi jogi vetületét tekintve a teljesítés egyik formája (speciális esete), amely a jogosulthoz intézett (címzett) egyoldalú jognyilatkozattal történik, annak feltétele a jogosult és a kötelezett relációjában fennálló lejárt (esedékes) pénzkövetelés léte. Joghatásaként a beszámítással élő jogosulttal szembeni követelés (a tartozás) megszűnik.
II. A beszámítás anyagi jogának érvényesítése nem kötött perhez, anélkül, peren kívül is érvényesíthető.