Keresés

Az idő múlása általában önmagában nem elegendő a szülői felügyelet megváltoztatása egyik törvényi konjunktív feltételének automatikus bizonyítására, ugyanakkor jelentősége lehet annak, hogy az egyezség megkötésére a gyermek életének, fejlődésének melyik fázisában került sor, és ehhez képest az ítélet meghozatalakor a megváltozott életkorából adódóan milyen sajátos igényei lettek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:170. § (1) bek.].

A házasság felbontását követően létesített élettársi kapcsolat esetén egy újra indult érzelmi kapcsolat meglétét kell bizonyítani, azaz az életközösség végleges és helyrehozhatatlan megromlását követően újraéledő érzelmi közösség tényét. Ilyen esetben a bíróságnak fokozott figyelemmel kell értékelnie a peradatokat: fennáll-e a felek között az érzelmi összetartozás tudata [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:514. § (1) bek.].

A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

A szerzői jog az alkotás tényéből származik, a szerzői műtől nem szakítható el, a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény a mű létrejötte [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bek.].

I. Veszélyes üzemi felelősség esetén a kimentéshez megkövetelt, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok két feltétel egyidejű fennállását jelenti: a kár okának egyrészt a veszélyes üzem működési körébe nem tartozónak, vagyis külsőnek, másrészt elháríthatatlannak kell lennie. A konjunktivitásból következően bármelyik feltétel hiánya a másik feltétel fennállásának vizsgálatát szükségtelenné teszi. 

Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) természetéből adódóan mértékének/összegének megállapítása összetett kérdés. Ilyen típusú kártérítési igény esetén valójában egy meg nem valósult (hipotetikus) helyzetet kell értékelni. Ez szükségszerűen vonja maga után azt, hogy a bíróság a kár, illetve a kártérítés összegét tipikusan mérlegelés útján és nyilvánvalóan közelítő jelleggel tudja meghatározni, ami eljárásjogi oldalról a régi Pp. 206. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazását jelenti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. b) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177.

Kártérítés iránti perben a káresemény minősül ténynek, az okozati összefüggés fennállásának vagy hiányának a megítélése viszont nem ténykérdés, hanem tényekből levont jogi következtetés, így anyagi jogi jogkérdés. Az előreláthatóság nem azonos az okozatossággal. Az okozati összefüggés vizsgálata második fázisába tartozó, az okozati összefüggésen belüli okszűrő szempont [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:521. §, 6:548. §].

I. A régi Ptk. 280. § (3) bekezdésében meghatározott, az igényérvényesítésre vonatkozó hat hónapos időkorlát minden járadékjellegű igény tekintetében alkalmazandó. 

A régi Ptk. alkalmazásában az örökbefogadott és a vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési kapcsolat szempontjából az örökbefogadás titkosságát az örökhagyó halálakor hatályban lévő családjogi rendelkezések alapján kell megítélni [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 617. §, 618. §; 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 48. § (5) bek. a) pont; 1978. évi 2. tvr. 8. §, 17. §].

A foglaló a teljesítés meghiúsulásának a szankciója. Jogkövetkezményeinek alkalmazásához nem a felek magatartásának felróhatóságát, hanem a szerződés meghiúsulásáért való felelősségüket kell vizsgálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §, 6:185. §].