A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás a VI. rendű alperes halála miatt 2025. szeptember 14-én a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig félbeszakadt, és a Kúria Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozata hatálytalan.
(Kúria Pfv.I.20.002/2025/8.)1
1 Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozatot a BH 2025. évi decemberi számában tettük közzé a BH 2025.269. számon
I. A felülvizsgálat alapja nem lehet a felek közötti szerződésnek az ügy érdemére kiható megsértése. Felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértést kell előadni, valamint a Kúria az így megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja. Ennek során a Kúria a felek közötti szerződés tartalma alapján bírálhatja el a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben állított jogszabálysértést.
A közigazgatási szerv eljárása jogellenességének megítélése – amennyiben van helye közigazgatási bírói útnak – kizárólag közigazgatási bíróságra tartozhat, amelynek a közigazgatási tevékenység jogszerűsége kérdésében hozott döntése előfeltétele a kárigény érvényesíthetőségének [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 24. § (3) bek., 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont, 379. §, 405. § (1) bek.].
I. Az utóper lényegadó ismérve, hogy szűk körben, a jogerős ítéletet megalapozó tények utóbb bekövetkezett lényeges megváltozása esetén teszi lehetővé a szolgáltatás mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránti keresetindítást. Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy a bíróság az utóperben érdemi döntésének meghozatalakor kizárólag az említett jogszabályi feltétel fennállásának vizsgálatára szorítkozhat.
I. A fogyasztói szerződésben foglalt szerződési feltétel tisztességtelensége csak akkor eredményezheti a szerződés egészének érvénytelenségét, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
I. A sportfegyelmi eljárás három szintű: az első szint a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapvető garanciális szabályozása, a második szint a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet részletes szabályai és végül a harmadik szint a Sportfegyelmi Szabályzat, amelyet a szakszövetségnek kell a sportág rendeltetésszerű működése érdekében megalkotnia. A szabályozás zárt rendszerű, az abban foglalt egyes feltételeket nem lehet kiterjesztően értelmezni. Mind a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése, mind az érintett Sportfegyelmi Szabályzat 17.
Az ügyész a védett természeti értékben okozott kár megtérítése iránti, hárommillió forintot meg nem haladó követelést kizárólag bírói úton, polgári peres eljárásban, keresettel érvényesítheti [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. b) pont, 254. § (1) bek.; 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 60. § (2) bek.; 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 1. § (2) bek., 3. § (2) bek.; 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 1. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (5) bek. e) pont; Alaptörvény 28. cikk, 29. cikk (2) bek. d) pont].
I. A bírósági szerződésmódosítás konjunktív feltételei közül a tartós jogviszony fennállása annak a szerződésnek az esetében állapítható meg, amely alapján a felek tartós vagy visszatérően ismétlődő szolgáltatások nyújtására kötelesek, és ezáltal a szerződés a felek jogait és kötelezettségeit hosszabb időre határozza meg.
A bírói gyakorlat a tévedés vonatkozásában a Ptk. hatálybalépése előtt is vizsgálta, hogy a tévedésre hivatkozó fél a tévedését kellő gondosság mellett felismerhette volna-e vagy sem. Ezt a szempontot a Ptk. 6:90. § (3) bekezdése tételes rendelkezésként fogalmazza meg, kizárva ilyen esetben a megtámadási jogot [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:190. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 246. § (4)–(5) bek., 369. § (3) bek.].
Az egyik szülőnek az együttműködéstől való egyoldalú, a gyermek érdeksérelmét nem bizonyító, tényleges és valós ok nélküli elzárkózása a közös szülői felügyelet elrendelhetőségét nem akadályozhatja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:167. §].