Keresés

I. A bíróság az anyagi pervezetést a fél kérelmének és jogállításának korlátain belül gyakorolja. Az érvényesített jog megnevezése – azon túl, hogy kiindulási alap a felek és a bíróság számára az alkalmazandó anyagi jog azonosítása terén – egyben (a jogi érveléssel együtt) kiindulópontja és határa is az anyagi pervezetésnek. 

I. A keresetlevélben alperesként meg nem jelölt, a perben alperesként részt nem vevő személy jogképességének hiánya sem a keresetlevél Pp. 176. § (1) bekezdés e) pontja szerinti visszautasítását, sem erre hivatkozással az eljárás Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszüntetését nem eredményezheti.

A szerződési igény elévülése és a végrehajtási jog elévülése egymástól elkülönülő, két önálló jogintézmény, amelyek szabályozásában közös az a törekvés, hogy magánjogi jogviszonyokban ne álljanak fenn hosszú ideig bizonytalan, eldöntetlen helyzetek [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 324–327 §; 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 57. §].

I. A társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perben hozott jogerős határozat ellen nincs helye felülvizsgálatnak, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
II. Nem indokolt az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése a felülvizsgálatból kizárt határozatok polgári perrendtartási szabályozása és az alkotmányos jogorvoslati jog kapcsolatának az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerinti hiányára tekintettel [2016. évi CXXX. törvény 407. § (2) bek. d) pont, 415. § (1) bek. d) pont.].

I. A felperesnek a jogalap megjelölése útján kell az érvényesített jogot megjelölnie. Ez jelenti a jogállítást. A jogalap az az anyagi jogi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. 
II. A jogállítás alapvetően kétféle módon történhet: egyrészt a jog alapjául szolgáló konkrét jogszabályhely megjelölésével, másrészt a jog alapjául szolgáló azon jogszabályi rendelkezési tartalom megnevezésével, ami az érvényesített alanyi jogot adja. 

A közéleti vita nemcsak az állami és önkormányzati, a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban jelentkező közéleti kérdéseket is. Nem kizárólag a társadalom egészét érintő kérdések tárgyalása minősíthető közéleti vitának, ennél szűkebb közösséget érintő döntéshozatal és az azt megalapozó vita kibontakozása is megalapozhatja az azt alakítók magasabb tűrési kötelezettségét [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek., 2:48.

A bírói gyakorlatban formálódó értékszínvonal az összeg meghatározásának csak a nagyságrendi behatárolásához ad szempontot. A személyiségi jogsértések és hátrányos következményeik különbözőségei nem teszik lehetővé az eltérő összegek ennél pontosabb összevetését. Az ítéletben nem azt kell megindokolnia a bíróságnak, hogy mennyiben tér el más korábbi döntésektől, hanem azt, hogy az adott ügy egyedi körülményei milyen összeg meghatározását indokolják [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (3) bek., 413. § (2) bek.].

I. Ha az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés tartalmazza az építés alperes által vállalt befejező időpontját, a birtokbaadási határidő kikötése hiányában is meghatározható az az időpont, amikor a szükséges hatósági eljárások és azok jogszabályban meghatározott határideje alapulvételével meghatározható, mikor kellett volna az ingatlant birtokba adni. 

Nem ugyanazon joghátrány elhárítását célozza a birtoklásban való szükségtelen zavarás megszüntetésére irányuló igény, és a szükségtelen zavarás folytán bekövetkezett, a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség megtérítésére szolgáló igény [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:7. § (1) bek., 5:23. §, 6:522. § (2) bek. c) pont].

I. Az oktatási és egészségügyi intézmények tájékoztatási kötelezettsége a szülői felügyeletet gyakorló szülővel szemben áll fenn.