Az Alaptörvény kizárja, hogy az ügyészségen kívül más állami szerv vádlóként lépjen fel, függetlenül a bűncselekmény, illetve az őt ért sérelem jellegétől. Ezért az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) sem tette lehetővé, hogy helyi önkormányzat büntetőügyben pótmagánvádlóként lépjen fel. Amennyiben a bíróság ennek ellenére ilyen vád alapján jogerős ügydöntő határozatot hozott, akkor nem a jogosult által emelt vád alapján járt el [3030/2020. (II. 24.) AB határozat, Be. 567. § (2) bek. c) pont, 649. § (2) bek. c) pont].
Keresés
Büntető Kollégium határozatai
A büntetés-végrehajtási bíró eljárásában is irányadó, hogy a határozat rendelkező részét kijavító – hivatalból meghozott – végzés ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha maga a kijavítással érintett határozat is sérelmezhető fellebbezéssel [Be. 453. § (1) és (3) bek. a) pont].
I. A részes felelősségének megállapítása törvényes, ha a jogerős ítéleti tényállás az alapbűncselekmény törvényi tényállási elemeit és a részes ahhoz nyújtott szándékos rábíró vagy segítő magatartásának leírását tartalmazza [Btk. 14. § (2) bek.].
A terhelt és a védő közötti nézetkülönbség – és nem jelenti a terhelt perjogi cselekvőségének szolgálatát –, ha a védő a terhelt általi indítvány vonatkozásában egyértelműen annak alaptalansága mellett foglal állást. Ez adott ügyben a Be. 43. § (3) bekezdése alapján a védő kizárásához vezethet [Be. 43. § (3) bek., 3. § (1) és (2) bek.].
Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetési helye a weboldalt működtető szerver helye és nem a szervert üzemeltető gazdasági társaság székhelye. A Be. 22. § (3) bekezdésének kisegítő rendelkezése szerint amennyiben a Be. 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el [Be. 21. §, 22. §, Btk. 226. § (1) bek.].
A színlelt szerződés a korábbi Ptk. 205. § (6) bekezdése alapján semmis, ami azt jelenti, hogy hiányzik a szerződés szerinti cél létrehozására irányuló akarat minden szerződő fél részéről. Ha azonban a valós akarat bűncselekmény leplezése, az a színlelt szerződés megkötésével a leplezés célzata miatt a bűncselekmény egyenes szándékkal történő megvalósítására is utal.
Polgári Kollégium Polgári Szakág határozatai
I. A közérdekű adat kiadása iránti perek esetében az ellenkérelem előadására rendelkezésre álló határidő betartását az Infotv. 31/A. § (3) bekezdésének mindkét fordulata alapján, az összefüggésekre figyelemmel kell elbírálni. Joghatályos az érdemi ellenkérelem, ha azt legkésőbb a kitűzött perfelvételi tárgyalást megelőzően 3 nappal az alperes előterjeszti, és ellenkérelmét az ellenérdekű félnek igazolható módon megküldi.
I. A Ptk. 6:161. §-a nem a kereseti kérelem eljárásjogi, hanem az igényérvényesítés anyagi jogi hibájának a bíróság általi kiküszöbölhetőségére szolgál. Alkalmazására csak akkor van lehetősége a bíróságnak, amikor az eljárási szabályoknak megfelelően előterjesztett kereset alapján a hibás teljesítés tényét a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítja, de arra a jogkövetkeztetésre jut, hogy a keresettel érvényesített (választott) szavatossági jog anyagi jogi előfeltételei hiányoznak.
Az élettársi kapcsolat fogalmának részét képező gazdasági közösség megállapítható, ha az érintettek egymással a közös élet iránti elkötelezettségből fakadóan közös céljaik elérése érdekében gazdasági téren is együttműködnek [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 578/G. § (1) bek., 685/A. §].
I. Mivel az előreláthatóság tartalmában a felperes által állított jogi okozatosság negatív szabálya, azt határolja be, hogy a károkozó magatartás mely kárkövetkezményei térítendők meg, azaz a keresettel érvényesített jog érvényesíthetőségét gátló anyagi jogi rendelkezés, ezért erre – anyagi jogi kifogásként – az alperesnek kell hivatkoznia a perben. II.