Keresés

Nem ugyanazon joghátrány elhárítását célozza a birtoklásban való szükségtelen zavarás megszüntetésére irányuló igény, és a szükségtelen zavarás folytán bekövetkezett, a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség megtérítésére szolgáló igény [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:7. § (1) bek., 5:23. §, 6:522. § (2) bek. c) pont].

I. Az oktatási és egészségügyi intézmények tájékoztatási kötelezettsége a szülői felügyeletet gyakorló szülővel szemben áll fenn. 

A rosszhiszemű ráépítés feltételeit a magánjogi szabályok alapján kell megítélni, a minősítésben a közigazgatási szabályoknak és folyamatoknak – tényállítástól függően – csak járulékos jelentőségük lehet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:70. § (8) bek., 5:71. § (1)–(2) bek.].

I. A kármegelőzési kötelezettség megszegése körében értékelendő a vadászatra jogosult vadveszélyt jelző tábla kihelyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos mulasztása, amely önmagában alkalmas a felróhatóság és ennek következtében a kártérítő felelősség megállapítására. 

A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján három feltétel együttes teljesülése szükséges a természetes személyek személyes adatainak jogszerű kezeléséhez: 1. az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítése; 2. a személyes adatok kezelése valamely jogos érdek érvényesítéséhez szükséges; 3. az adatvédelemmel érintett személy alapvető jogai és szabadságai nem magasabb rendűek.

I. A jogellenesség mint a kártérítési felelősség szükségképpeni feltétele hiányzik, ha a kárt jogos védelemnek minősülő jogos önhatalom gyakorlásával okozták. 

Nem felel meg a törvényi követelményeknek az, ha a beteg az általános érzéstelenítés (altatás) szükségességéről közvetlenül a műtéti beavatkozást megelőzően, csak azt követően kapott szóbeli tájékoztatást, hogy arról az egészségügyi szolgáltató alkalmazottainak háttérbeszélgetéséből értesült, és emiatt a kérdések feltevésére alkalmatlan, felzaklatott állapotba került [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 134. § (1) bek., 135. § (1) bek.].

I. A szerzői jog megsértésével elért gazdagodás visszatérítése során olyan helyzetet kell teremteni, mintha a jogsértés meg sem történt volna, ezért a gazdagodás visszatérítése főszabály szerint a jogsértő vagyonában a jogsértéssel összefüggésben kimutatható vagyoni előny (profit) elvonását jelenti. 

A bíróságoknak az előttük folyamatban lévő ügyben alkalmazandó anyagi jogi és eljárásjogi normák adta értelmezési mozgástér keretein belül kell tekintettel lenniük az ügy alapjogi érintettségére és az érintett alapjog alkotmányos tartalmának – összhangban az alkalmazandó normákkal – érvényre juttatására [Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XVIII. cikk (7) bek.; 2010. évi CIV. törvény 10. §, 12. §].

A kötelezettel szemben fennálló követelés léte az, ami előfeltétele a szerződés fedezetelvonó jellege megállapításának. A követelésnek a támadott szerződés megkötésének időpontjában léteznie kell, de az nem szükséges, hogy a követelés ekkor már lejárt, esedékes legyen. Az utóbbi, már igény állapotba került (azaz keresettel érvényesíthető) követelés megléte csak az eredményes keresetindítás szükséges feltétele [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 203. § (1)–(3) bek.].