11

Ha a kártérítési felelősséget megalapozó és azon kívül eső együttesen ható okok közrehatásának aránya nem határozható meg, és a káros eredmény részösszetevői okozatossági szempontból nem különíthetők el szakértői módszerekkel, a bíróságnak mérlegeléssel kell állást foglalnia a közrehatás arányának a kérdésében [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) és (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Önmagában az a körülmény, hogy a kúriai bíró részt vett a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa határozatának meghozatalában, nem ad alapot az elfogultságának megállapítására [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 13. § (1) bek. e) pont].

A döntés előzményei

A régi Ptk. hatálya alatt kötött határozatlan idejű megbízási szerződésbe foglalt általános meghatalmazás hatályát veszti a Ptk. hatálybalépését követő öt év elteltével. Ezt követően a megbízási szerződésre továbbra is a régi Ptk.-t, a képviselt által esetlegesen adott újabb általános meghatalmazásra a Ptk.-t kell alkalmazni [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. § b) pont, 50. § (1) bek., 52. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:15. §, 6:16. §, 6:274. §; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 222. §, 474. §].

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, a büntetőeljárásban különbséget kell tenni a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő között. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd a büntetőeljárási törvény védői pozíciójához hasonló eljárási feladatot lát el, jogainak köre ehhez igazodik, és ezen feladatainak a jogi személy érdekében történő ellátásának biztosítása érdekében határozza meg a 2001. évi CIV. törvény 9.

A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre alapított felülvizsgálati okra történő hivatkozásnak csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:
– a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság 2020. július 1-jén vagy azt követően hozta,
– a felülvizsgálattal támadott határozattól való eltérést megalapozó határozatot a Kúria hozta és az 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre került,

I. Csak a bűnösség kérdésében hozott eltérő döntés nyitja meg a másodfellebbezés és a harmadfokú eljárás igénybevételének lehetőségét, a próbára bocsátás megszüntetése iránt indult, de időközben célját és okát vesztett – nem újbóli vád alapján indult – (kényszerű) eljárás megszüntetése a harmadfokú eljárás lehetőségét azonban nem alapozza meg.

I. Feltétlen eljárási szabálysértést valósít meg a járásbíróság, ha olyan cselekményt bírál el, amely a vád tárgyává tett és az elsőfokú ítéletben is megállapított tényállás alapján a törvényszék hatáskörébe tartozik. Ha a másodfokú bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés c) pontjában írt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés miatt nem helyezi hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, a felülvizsgálati eljárásban az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése nem mellőzhető.

2022. március 1. napját megelőzően a bűncselekményegységbe tartozó valamennyi részcselekmény tekintetében a büntethetőség akadályát jelentette, ha egy vagy több részcselekményt az Európai Unió valamely tagállamának bírósága már jogerősen elbírált [Be. 4. § (7) bek.; 2012. évi CLXXXX. törvény (Eu. tv.) 109. § (1) bek.].

A súlyosítási tilalom megsértését jelenti, ha a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában az elsőfokú bíróság által kiszabott több büntetési nem közül bármelyik tartamát vagy mértékét súlyosítja, akkor is, ha a másik büntetési nem alkalmazását enyhíti vagy mellőzi; ideértve azt is, ha az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés és pénzbüntetés közül a szabadságvesztés kiszabását mellőzi [Btk. 33. § (3) bek.; Be. 595. § (1) bek.].

Ha a sértettek a terhelt irányába nem fejtettek ki fizikai támadó magatartást vagy ilyen szándékú fizikai ráhatást (érintést, fogást), akkor a sértettek felszólító és megállást elérni kívánó magatartása nem merítette ki a jogos védelmi helyzet megállapíthatóságát megalapozó jogtalan támadás vagy az ilyennel közvetlenül fenyegető veszély büntetőjogi fogalmát.
Jogtalan támadás hiányában fel sem merülhet a terhelt magatartásának elhárító cselekménykénti értékelése [Btk. 22. § (1) bek., 23. § (1)–(2) bek.; 4/2013. BJE határozat].