292. Önmagában az a körülmény, hogy a kúriai bíró részt vett a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa határozatának meghozatalában, nem ad alapot az elfogultságának megállapítására [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 13. § (1) bek. e) pont].

Önmagában az a körülmény, hogy a kúriai bíró részt vett a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa határozatának meghozatalában, nem ad alapot az elfogultságának megállapítására [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 13. § (1) bek. e) pont].

A döntés előzményei

[1] A Kúria jogegységi panaszeljárásban hozott határozatával megállapította, hogy a jogegységi panasszal támadott végzése jogkérdésben indokolatlanul eltért a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól. A bíróságokra nézve kötelező jogértelmezésként megállapította továbbá, hogy az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatára hivatkozással perújításnak nincs helye. Az indokolatlan eltérésre figyelemmel a jogegységi panasszal támadott végzést hatályon kívül helyezte, és a Kúria felülvizsgálati tanácsát új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.

A kizárás iránti kérelem, az ellenfél észrevétele és a bíró nyilatkozata

[2] A megismételt felülvizsgálati eljárásban 2022. szeptember 14-én tartott tárgyaláson a felperes az ügyben eljáró bírói tanács egyik tagjával szemben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárás iránti kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a nevezett bíró tagja volt az előzőek szerinti jogegységi panasz tanácsnak, így részt vett – a számára kedvező határozatot hatályon kívül helyező – jogegységi határozat meghozatalában, és elrendelte a felülvizsgálati eljárás megismétlését. Utalt arra, hogy a régi Pp. perújítás esetén sem tette lehetővé az alapügyben eljárt bíró eljárását, a régi Pp. 15. § (2) bekezdése pedig a felülvizsgálati kérelem elbírálásából kizárta azt a bírót is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy – a jogalkotó nyilvánvaló akarata szerint – nem vehet részt az érdemi határozat meghozatalában olyan bíró, aki az egyedi felülvizsgálati ügyben korábban hozott határozattal szemben kezdeményezett jogorvoslati eljárásban (panaszeljárásban) a támadott határozatban kifejtettekkel ellentétes álláspontot foglalt el. A felperes lehetőséget látott a régi Pp. 15. § (2) bekezdésének analógia útján történő alkalmazására a jelen kizárási ügyben.
[3] Az alperes a kizárási indítványra tett észrevételében kifejtette: a félnek nincs joga arra, hogy kifogást emeljen egy bíró személye ellen arra hivatkozással, hogy a bíró egyéni meggyőződése szerint kedvező vagy kedvezőtlen álláspontot foglal el, illetve ilyen határozat meghozatalában vett részt. Az indítvány elbírálása során kérte figyelembe venni az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) AB és 25/2013. (X. 4.) AB számú határozataiban írtakat.
[4] A kizárási indítvánnyal érintett bíró akként nyilatkozott, hogy az ügyben nem érzi magát elfogultnak.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A kizárási indítvány nem alapos.
[6] A régi Pp. 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ügy érdemi elbírálásából ki van zárva, és abban, mint bíró, nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).
[7] Az Alkotmánybíróság – miként arra az alperes is utalt a kizárási indítványra tett észrevételében – több határozatában értelmezte a pártatlan eljárás, a bírói elfogulatlanság tartalmi követelményeit. Rámutatott, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése mindenkinek alapvető jogot biztosít ahhoz, hogy az ellene emelt vádról vagy valamely perben a jogairól és kötelezettségeiről törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül döntsön. A tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog része a pártatlanság követelménye, mely az eljárásban résztvevő személyekkel szembeni előítélet-mentes, elfogulatlan eljárás követelményét jeleníti meg. A pártatlanság követelményének van egy szubjektív (a bíró magatartásában rejlő) és egy objektív (a szabályozásban megnyilvánuló) követelménye (36/2013. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [48]). A pártatlanság követelménye értelmében el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében (3242/2012. (IX. 28.) AB határozat, indokolás [13], 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, indokolás [38]). Az ügyek tárgyilagos megítélése abban az esetben garantált, ha a bírák képesek kizárólag az ügy tényeit, a tények alapjául szolgáló bizonyítékokat, valamint a tények megítéléséhez szükséges jogszabályokat elszigetelten vizsgálni és értékelni. Minden olyan körülmény, amely ezeken kívül esik és egyúttal a felekhez vagy magához az ügyhöz kapcsolódik, azért sodorja veszélybe az adott ügy tárgyilagos elbírálását, mert képes befolyásolni a bíró mérlegelési tevékenységét (25/2013. (X. 4.) AB határozat [43]).
[8] Ilyen, az ügyhöz kapcsolódó, a pártatlanság objektív követelményébe ütköző és az ügy tárgyilagos elbírálását veszélyeztető, a bíró mérlegelési tevékenységét befolyásoló körülmény az, ha a bíró az adott ügynek egy korábbi eljárási szakaszában érdemi döntést hozott, vagy az érdemi döntésre kihatással bíró eljárási cselekményt végzett. Az alapeljárásban, illetve az adott ügy korábbi eljárási szakaszában való részvétele, döntéshozatala során ugyanis szükségszerűen mérlegelnie kell a rendelkezésére álló bizonyítékokat, állást kell foglalnia az alkalmazandó jogszabályokról és értelmeznie kell azokat, a mérlegelés és a jogértelmezés során kialakult álláspontjától pedig nyilvánvalóan nem tudna elvonatkoztatni a perújítási, illetve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárás során. Ez a magyarázata annak, hogy a pártatlan döntéshozatal garanciájaként a régi Pp. objektív kizárási okként nevesíti fellebbezési eljárásban a per elsőfokú elintézésében, perújítás esetén a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában, felülvizsgálati eljárásban pedig a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában való részvételt [régi Pp. 15. § (1) bekezdés, 21. § (2), (3) bekezdés].
[9] Ezektől, a törvényben szabályozott objektív kizárási okoktól viszont lényegesen eltérő a helyzet abban az esetben, ha a Kúria a jogegységi panaszeljárásban hozott jogegységi hatályú határozatával hatályon kívül helyezi a jogegységi panasszal támadott határozatot (végzést), és a felülvizsgálati tanácsot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítja, meghatározva az ügyben alkalmazandó jogszabály bíróságokra nézve kötelező jogértelmezését. Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése értelmében a Kúria a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. Ezzel összhangban rendelkezik a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLIX. törvény (Bszi.) 41/D. § (5) bekezdése és 42. § (1) bekezdésének második mondata. Ebből következően a jogegységi panasz tanács jogegységi hatályú határozatában foglalt jogértelmezéstől egyetlen bíróság sem térhet el, függetlenül attól, hogy az adott jogkérdésben korábban milyen álláspontot képviselt, és függetlenül attól is, hogy a jogegységi panasz tanács határozatában megállapított jogértelmezéssel egyetért-e vagy sem. A Kúria jogegységi panasz tanácsa már több alkalommal rámutatott arra is, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja; jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása (Jpe.I.60.031/2022/3., Jpe.I.60.005/2021/5., Jpe.I.60.011/2021/3.), ezért ahhoz kapcsolódóan a régi Pp.-nek a bírák kizárására vonatkozó rendelkezései nem értelmezhetők; a Bszi. 41/B. § (3) bekezdése ez okból tartalmaz speciális kizárási szabályokat a bírákkal szemben.
[10] A jelen esetben a megismételt felülvizsgálati eljárásban a Kúria felülvizsgálati tanácsának abban a jogkérdésben kell döntenie, hogy a régi Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja szerinti perújítási oknak tekinthető-e az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban hozott, az alapeljárásban figyelembe nem vett határozata. Ezt a jogértelmezési kérdést a Kúria jogegységi panasz tanácsa az előzőekben kifejtettek szerint kötelező érvénnyel elbírálta. Ebből következően fogalmilag kizárt, hogy a Kúria megismételt felülvizsgálati eljárásban hozandó döntését befolyásolja az a körülmény, hogy a felülvizsgálati tanács egy tagja részt vett a jogegységi panasz tanács határozatának a meghozatalában. Bármilyen személyi összetételű is lenne ugyanis a felülvizsgálatai tanács, döntése során nem térhetne el a jogegységi panasz tanács határozatában előírt, minden magyar bíróságra kötelező jogértelmezéstől.
[11] Mindez egyben azt is jelenti (eltekintve az analogikus jogalkalmazás kivételességétől), hogy a felperes álláspontjától eltérően a régi Pp. 15. § (2) bekezdésének analógia útján való értelmezésével sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a jogegységi panasz tanács határozatának meghozatalában részt vett bíró az e határozat rendelkezése alapján megismételt felülvizsgálati eljárásban kizárt lenne a felülvizsgálati kérelem elbírálásából. Az analogikus jogalkalmazás során ugyanis két olyan tényállás lényeges elemeinek a megegyezéséről van szó, amelyek közül az egyiket rendezi valamilyen jogszabály, míg a másikat nem, azaz ún. joghézag áll fenn, amelyet a jogalkalmazó analógia útján tölt ki akként, hogy jogszabállyal nem rendezett tényállású ügyet a hozzá közel eső esetekre szabott rendelkezés alapján dönti el. A régi Pp. 114/A–B. §-aiban szabályozott eljárás elhúzódása miatti kifogás és a jogegységi panasz viszont a célját, jellegét és szabályozását tekintve egyaránt merőben más jogintézmények. Ezért az, hogy – az eljárás elhúzódása miatt kifogás elbírálásában való részvétel kizárási okként való szabályozásától eltérően – a jogegységi panasz tanácsban való részvételhez kapcsolódó kizárási okról a törvény nem rendelkezik, nem tekinthető joghézagnak. Megjegyzendő: önmagában az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában való részvétel egyébként sem befolyásolhatta döntésében az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelmet elbíráló bírót. Éppen ezért a jogegységi panasz jogintézményének törvénybe iktatásakor már hatályba lépett és jelenleg is hatályos polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a régi Pp. 15. § (2) bekezdésében foglalt kizárási okot már nem tartalmazza.
[12] Az adott kizárási üggyel ugyanakkor az az eset mutat egyfajta hasonlóságot, amikor az első- vagy a másodfokú határozatot hatályon kívül helyező bírói tanács egyik tagja a megismételt eljárást maga folytatja le, és hozza meg az új határozatot. Ezt az esetet sem a régi Pp., sem a Pp. nem kezeli kizáró okként: azt nem tiltja, hogy az a bíró, aki az elsőfokú határozatot másodfokon vagy a másodfokú határozatot felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte, utóbb maga legyen az első, illetve a másodfokon eljáró bíró, és így maga bírálja el az ügyet a megismételt elsőfokú eljárásban, illetve az új másodfokú döntés meghozatalában maga is részt vegyen. Ebben az esetben ugyanis a bíró nem a saját határozatát bírálja felül, hanem a hatályon kívül helyező végzést meghozó bíróság által megadott szempontok szerint köteles lefolytatni az eljárást. A döntéshozatalban részt vevő bíró személye szempontjából lényegét tekintve ugyanez a helyzet a jogegységi panasz tanács végzése alapján megismételt felülvizsgálati eljárás esetén is.
[13] A régi Pp. 13. § (1) bekezdés e) pontjának előbbiekben idézett rendelkezése alapján a kizárást eredményező elfogultságot olyan objektív tények, körülmények alapozzák meg, amelyekből nyilvánvaló, hogy az adott ügyben a tisztességes eljárás követelménye, az ügy pártatlan elbírálása nem biztosítható. A fél szubjektív vélekedése, véleménye ebből a szempontból közömbös. A felperes kizárási kérelmében […] bíró elfogultságát kizárólag a bírónak a jogegységi panasz tanács határozata meghozatalában való részvételére alapította, amely tény a fent indokoltak szerint a bíró elfogultságának megállapítására nem adhat alapot. A felperes kérelmében a bíró elfogultságára utaló egyéb körülményt, illetőleg egyéb kizárási okot nem jelölt meg, és a rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria sem észlelt az igazságszolgáltatás pártatlanságához fűződő érdeket sértő, illetve elfogultságra utaló körülményeket.
[14] Mindezekre figyelemmel a Kúria a régi Pp. 18. § (1) bekezdése alapján – a kizárni kért bíró elfogulatlanságát kijelentő felelős nyilatkozatát is értékelve a bíró kizárását megtagadta.
[15] A végzés elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.

(Kúria Pk.I.24.865/2022/2.)