I. Felülbírálatra nem alkalmas az az ítélet, amely a közigazgatási szerv jogsérelem orvoslására tett cselekményét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 83. §-a szerinti eljárásrendet követve nem értékeli.
A keresetben foglaltak megismétlése nem alkalmas az ítélet jogszerűségének megkérdőjelezésére [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának tudományetikai ügyben hozott döntése nem közigazgatási jog által szabályozott, így nem lehet közigazgatási jogvita tárgya [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek., (7) 1. d) bek.; Alaptörvény T) cikk (1) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
A forgalmazó feladata a forgalomba hozatal körében az eszköz végfelhasználónak történő rendelkezésre bocsátása alkalmazásra történő átadásig. Az üzembe helyezés a forgalomba hozatal járulékos, de nem minden esetben szükségszerűen velejáró cselekménye [2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.) 128. § (2) bek.; 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet (EüM rendelet) 4. § 2., 14., 16., 18., 19. pont].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
A felperes kereshetőségi jog hiányában nem vitathatja eredményesen, hogy a felperesi érdekelt részére nem kézbesítették a perbeli végzést, mert e körben nem érte a felperest jogsérelem.
Amennyiben egy adott szerződés tekintetében maradéktalanul megvalósulnak a Hpt. 6. § (1) bekezdés 102. pontja szerinti elemek, akkor bármennyire is atipikus a szerződés és magában hordozza a Ptk. letéti szerződésre vonatkozó jellemzőit is, széfszolgáltatási szerződésként történő minősítése nem jogszerűtlen [2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bek. j) pont, 6. § (1) bek. 102. pont, 7. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:361. §, 6:8. § (1) bek.; 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bek., 164. § (1) bek.].
A más perben beszerzett bizonyítékra csak akkor alapítható döntés, ha a bíróság azt az eljárási szabályoknak megfelelően a per anyagává teszi [1952. évi III. törvény (Pp.) 117. § (1) bek., 163. § (1) bek., 275. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes élelmiszer jellegű bolti vegyesbolt kiskereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság. 2010-ben élelmiszeripari termékeket szerzett be magyar cégektől, melyeket közösségen belüli termékértékesítéssel, túlnyomó többségben Szlovák vevő részére értékesített.
Amennyiben megismételt eljárásban a közigazgatási hatóság nem a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása szerint jár el, úgy a közigazgatási határozat megsemmisítése nem mellőzhető [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1)–(2) bek., 5. § (1), (2) bek. a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló munkaviszonya felmondásához a szakszervezet által megtagadott egyetértés a bíróság ítéletével nem pótolható, ha a munkaviszony megszüntetése bizonyítottan a szakszervezeti érdekvédelmi tevékenység elnehezülését jelentené [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 7. §, 173. §, 275. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Nem vizsgálható az egyenlő bánásmód megsértése és a joggal való visszaélés tilalma a valós felmondási ok okszerűsége körében. A felmondás jogellenességére alapított munkaügyi perben a joggal való visszaélés mint jogalap csak akkor merülhet fel, ha a felmondás indokolása jogszerű, és az nem ütközik az egyenlő bánásmód követelményébe [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (2) bek., 7. § (1) bek.].
A tényállás