8.
Amennyiben a bíróság az ügy iratainak az áttételét – hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt – az alperes írásbeli ellenkérelmét követően rendeli el, úgy hatálytalanná válik-e az ellenkérelem illetve az ellenkérelem előterjesztésére rendelkezésre álló határidőn belül, de legkésőbb azzal egyidejűleg előterjesztett viszontkereset/beszámítás?
[Pp. 175. § (1) és (2) bek.]
7.
1. A közreműködő (kiemelten a kirendelt szakértő és a tanú) kötelezhető-e illeték (például: fellebbezési illeték) megfizetésére, vagy ez a közjogi kötelezettség kizárólag a feleket terheli?
2. Ha az 1. kérdésre a válasz igen, úgy az adott polgári eljárásban érvényesülő tárgyi költségkedvezmény vonatkozik-e a közreműködőkre is, vagy az csak a feleket illeti meg?
6.
A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén felszámítható-e megalapozottan ügyvédi (kamarai jogtanácsosi) munkadíj külön-külön a fizetési meghagyásos és a peres eljárásért? [Pp. 80. §]
5.
A perköltség összegének meghatározása során a bíróság a fél által felszámított költségek közül melyeket fogadhat el külön igazolás nélkül? A Pp. 85. § (2) bekezdésének alkalmazása során a felperesnek kell-e igazolnia a költségeit? [Pp. 80. §, 81. §, 82. §, 85. §]
4.
Az Eütv. 24. § (3) bekezdés c) pontja szerint a beteg jogosult az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni. Melyik bíróság hatáskörébe tartozik ennek az igénynek az érvényesítése iránti per? [Pp. 20. §]
3.
Fizetési meghagyással indult, perré alakult eljárásban a felperes a járásbíróságon a keresetet tartalmazó iratot papír alapú nyomtatványon személyesen nyújtja be, míg a fizetési meghagyást jogi képviselő útján terjesztette elő, azonban nem nyilatkozik a jogi képviselet megszűnéséről. Van-e a bíróságnak intézkedési kötelezettsége ebben az esetben?
[Pp. 244. §, 618. § (2) bek., Pp. 115. § (1) bek., Fmhtv. 18. § (8) bek.]
2.
A felperes a keresetlevél benyújtását követően – annak az alperes részére az érdemi ellenkérelem előterjesztésére történő megküldése után, de még az írásbeli ellenkérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát megelőzően – a bírósághoz benyújtott beadványában bejelenti, hogy az alperessel peren kívül folytatott egyeztetés alapján egyezséget kíván kötni és kéri, hogy a bíróság az egyezség megkötése érdekében tűzzön ki tárgyalást és az egyezséget a tárgyaláson hagyja jóvá.
1.
Ellenkérelem-változtatásnak minősül-e, ha az alperes az érdemi tárgyalási szakban a megváltoztatott kereset miatt bírósági felhívásra benyújtott előkészítő iratában a – változtatással érintett részben – a korábbi tényállításához képest további tényre hivatkozik, védekezése körében előadott tényeket (tényállítását), a védekezésként felhozott anyagi jogi kifogását (jogállítását), valamint a keresetre vonatkozó elismerését megváltoztatja? [Pp. 7. § (1) bek. 4., 216. §, 222. §]
CKOT2015.11.9:14. A 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ai alapján előterjeszthető kereseti kérelmek, és azok követelményei: az érvénytelenség további jogkövetkezménye iránti kereset
CKOT2015.11.9:13. A 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ai alapján előterjeszthető kereseti kérelmek, és azok követelményei. Számadási kötelezettség megállapítása, számadás helyességének megállapítása, valamint a számadási kötelezettség megállapítása és a felperes által előterjesztett számadás helyességének megállapítása iránti kereset (a továbbiakban: számadási kereset)