2022. március 1. napját megelőzően a bűncselekményegységbe tartozó valamennyi részcselekmény tekintetében a büntethetőség akadályát jelentette, ha egy vagy több részcselekményt az Európai Unió valamely tagállamának bírósága már jogerősen elbírált [Be. 4. § (7) bek.; 2012. évi CLXXXX. törvény (Eu. tv.) 109. § (1) bek.].
[3] A járásbíróság a 2019. szeptember 11. napján kihirdetett ítéletében a IV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bek., (2) bek. a) és b) pont, (3) bek. d) pont]. Ezért a bíróság a IV. r. terheltet mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 4 év 6 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[6] Az elsőfokú bíróság a IV. r. terhelttel szemben 420 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
[8] Az ellentétes irányú fellebbezéseket elbírálva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. szeptember 17. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.
[11] A IV. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a IV. r. terhelttel szemben 2 rendbeli, folytatólagosan, bűnszervezetben, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette [Btk. 353. § (1) bek., (2) bek. a) és b) pont, (3) bek. d) pont] miatt indult büntetőeljárást megszüntette. A IV. r. terhelt esetében a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte.
[13] A másodfokú ítélet ellen az ügyészség a IV. r. terhelt terhére a 2 rendbeli Btk. 353. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel, a (3) bekezdés d) pontja szerint minősülő – a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti – bűnszervezetben, üzletszerűen, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében való bűnösség kimondása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be az fellebbezést.
[14] A fellebbezést elbírálva harmadfokon eljárt ítélőtábla a 2021. február 25-én meghozott végzésével a másodfokú ítéletet a IV. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.
[46] A jogerős ítélettel szemben a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a IV. r. terhelt tekintetében; annak törvényi alapját a Be. 608. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában jelölve meg.
[47] A felülvizsgálati indítvány indokolásában a fellebbviteli főügyészség utalt arra, hogy az ítéleti tényállás személyi részében rögzítésre került, miszerint a IV. r. terheltet a P.-i Járásbíróság 2015. április 13. napján jogerőre emelkedett ítéletével jogellenes beutazás és tartózkodás elősegítése miatt 2 évig terjedő – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés összbüntetésre ítélte. Az elkövetési időt 2014. szeptember 10. és 2014. október 14. között jelölte meg.
[48] Az ítéleti tényállás lényege szerint a IV. r. terhelt 2014. szeptember 1. napján az I. r. terhelt megbízása alapján, 2014. szeptember 14. napján az I. r. és II. r. terheltek megbízása alapján, 2014. szeptember 23. napján az I. r. terhelt megbízása alapján, 2014. szeptember 25. napján az I. r. terhelt megbízása alapján, 2014. szeptember 30. napján az I. r. és II. r. terheltek megbízása alapján migránsokat szállított B.-ről Németország területére a magyar–osztrák és az osztrák–német államhatár átlépésével.
[49] Az 1996. évi XXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdéséből, a 48. § (1) és (10) bekezdéseiből, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eu. tv.) 109. § (1) bekezdéséből kitűnően az EU tagállamok közötti igazságügyi együttműködés egyik alapelve a nemzeti bíróságok határozatainak kölcsönös elismerése. Ebből következően a magyar bíróság nem értelmezheti a német bíróság ítéleténél tágabban a tettazonosságot, mint maga a német bíróság. A Be. 4. § (7) bekezdése szerinti büntetőeljárási akadály kizárólag a tényleges tettazonosság esetében állhat fenn, azon tényekkel összefüggésben, amelyeket a tagállam bírósága jogilag értékelt. A tagállami ítélet ítélt dolgot csak akkor eredményez, ha a határozatban rögzített tényállásban leírt cselekmény minden tekintetben (elkövetési magatartás, mód, időpont, passzív alany, elkövetési tárgy) azonos a Magyarországon lefolytatandó eljárás tárgyát képező tényekkel.
[50] Ezt az elvet osztotta az Európai Unió Bírósága (EUB) C-436/04. számú ügyében is. Az EUB egyik legfontosabb feladata az európai uniós jogszabályok – így a schengeni szerződés – értelmezése, annak érdekében, hogy azokat az EU területén egységesen alkalmazzák. Mivel jelen ügyben felmerült jogi kérdés – a „ne bis in idem” elv alkalmazása – két tagállami bíróság korábbi határozatában is felmerült, s a kérdésben az EUB már kifejtette véleményét, a magyar bíróságok jogértelmezése sem lehet ettől eltérő.
[51] Kifejtette a fellebbviteli főügyészség azt is, hogy megállapítható, hogy a német és magyar bíróságok által elbírált bűncselekmények nem ugyanazon történeti eseménysort ölelik fel.
[52] A Be. idézett alapelvi rendelkezése értelmében tehát a határozatot hozó tagállam joga alapján döntendő el, hogy fennáll-e az eljárási akadály. Ennek során az unió bíróságának szintén már hivatkozott iránymutatása szerint kell eljárni. Mindebből következően az ítélt dolog megállapítása során az nem játszhat szerepet, hogy a magyar jogi szabályozás és joggyakorlat alapján valamely cselekmény bűncselekményi egységbe olvad. Erre utal a HVG–ORAC által kiadott Be. kommentár 19. oldalán olvasható konklúzió is.
[53] Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria az ítélőtábla végzését és a törvényszék ítéletét helyezze hatályon kívül, és utasítsa a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéket új eljárás lefolytatására.
[81] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta azzal, hogy az nem irányul a IV. r. terhelt terhére.
[82] A Kúria 1/2021. BJE határozatának 1. pontja alapján az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak ugyanis nincs iránya.
[83] A Legfőbb Ügyészség átirata tartalmazza, hogy a Be. 4. § (7) bekezdése alapján büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.
[84] E törvényi rendelkezés alapján a büntetőeljárás „res iudicata” jogcímen történő megszüntetését megelőzően vizsgálni kell, hogy a határozatot hozó tagállam joga alapján van-e helye újabb büntetőeljárás megindításának. Ennek tisztázása nélkül a büntetőeljárás „res iudicata” címen történő megszüntetése idő előtti.
[85] Mindezekre tekintettel arra tett indítványt, hogy a Kúria tanácsülésen a IV. r. terhelt vonatkozásában a törvényszék másodfokú ítéletét, valamint az ítélőtábla harmadfokú végzését helyezze hatályon kívül, és a törvényszéket mint másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.
[92] A fellebbviteli főügyészség által a IV. r. terhelt tekintetében előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[166] A fellebbviteli főügyészség a IV. r. terhelt tekintetében az embercsempészés bűntette miatt indult büntetőeljárás „res iudicata” címén történő megszüntetése miatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[167] A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a cselekményt jogerősen elbírálták [Be. 567. § (1) bek. b) pont]. Jelen ügyben a másodfokú bíróság – a harmadfokú bíróság által helybenhagyott végzésével – a IV. r. terhelt tekintetében ekként járt el.
[168] A Be. 608. § (1) bekezdés e) pontja szerint feltétlen eljárási szabálysértés, ha a bíróság – egyebek mellett – a Be. 567. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette. Ekként a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a fellebbviteli főügyészség indítványa alapján is helye van.
[169] Az 1/2021. BJE határozat szerint abszolút eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványnak – mint jelen esetben is történt – nincs iránya, ezért az a határozat közlésétől számított hat hónapon túl is előterjeszthető. Ugyanakkor e szabály közömbös az elbírálhatóság szempontjából, mivel az ítélőtábla végzése a IV. r. terhelttel szemben 2021. február 25-én emelkedett jogerőre, s a felülvizsgálati indítványt a fellebbviteli főügyészség 2021. április 27-én terjesztette elő.
[170] A felülvizsgálati indítványokkal támadott jogerős ítélet lényege a következő.
[171] Az I. r. terhelt 2014. augusztus elején kapcsolatot létesített egy, az eljárás során ismeretlenül maradt, Magyarországon illegálisan tartózkodó személlyel – aki az államhatár átlépéséhez engedéllyel nem rendelkező, harmadik országbeli (Afganisztán, Szíria, Irak) személyeket (migránsokat), rendszeres haszonszerzésre törekedve, anyagi ellenszolgáltatás fejében Németországba juttatott ki –, hogy a migránsok utaztatásában szállítói feladatokat vállal. Az ismeretlenül maradt személy olyan bűnelkövetői csoportot hozott létre, amely 2014 augusztus elejétől 2015. január 15. napjáig állt fenn, s az volt a célja, hogy a Magyarországon illegálisan lévő migránsokat rendszeres haszonszerzésre törekedve, anyagi ellenszolgáltatás fejében Németországba juttassanak ki. Az I. r. terhelt a szervezői feladatokba bevonta a II. r. terheltet is, akinek a feladata volt, hogy sofőröket szervezzen be, illetve bérlés útján gépjárműveket szerezzen/szereztessen be a bűncselekmények elkövetéséhez. A migránsok szállítása jól megtervezetten, előre összehangoltan, a feladatokat egymás között megosztva történt.
[172] A migránsok B.-re történő megérkezését követően őket jellemzően 6–12 főből álló csoportokban az esti, illetve késő esti órákban (18.00 és 02.00 óra) B.-n előre meghatározott helyszínekre irányították az ismeretlenül maradt „megbízó” nyelvtudása és kapcsolatai révén, ahol már várta őket az alkalmanként a III. r., a IV. r., az V. r. terheltek és – a 2015. május 12-én elhalálozott – R. Z. által vezetett, korábban ezen terheltek és a II. r. terhelt által e célból bérelt szállító gépjármű. Az elkövetés során a szállító gépjármű útvonalának biztosítása, valamint a rendőri igazoltatás elkerülése érdekében esetenként az I. r., a II. r. és a III. r. terheltek – a használatukban lévő, azonban más személyek tulajdonában álló – felvezető gépjárművel a szállító gépjármű előtt haladtak kilométerekkel és a szállítást végző kisbusz sofőrjével folyamatosan mobiltelefon tartották a kapcsolatot, jelezve a rendőri jelenlétet.
[173] Az I. r., a II. r., a III. r., a IV. r., az V. r. terheltek, illetve R. Z. tudtak arról, hogy a távoli harmadik országból nyugat-európai végcéllal Magyarországra történő illegális eljutás, hónapokon keresztül tartó, jelentős anyagi teherrel járó, szervezetten működő, összehangolt, egymáshoz kapcsolódó bűnözői csoportok segítségével történhet és tevékenységük ehhez társul, embercsempészettel foglalkozó bűnözői csoporthoz kapcsolódnak. Az I. r., a II. r., a III. r., a IV. r., az V. r. terheltek és R. Z. arról is tudtak, hogy az adott szállításoknak mi a célja, azok teljesítéséért pénzt kapnak, illetve a – minden esetben legalább három személy összehangolt magatartását igénylő – szállítások során konkrétan kinek, mi a feladata.
[174] 2014. szeptember 1-jén, szeptember 4-én, szeptember 14-én, szeptember 23-án, szeptember 25-én, szeptember 30-án a IV. r. terhelt az I. r. és – egy esetben – a II. r. terhelt megbízása alapján, az előzőleg az I. r. vagy a III. r. terhelt által az e célból bérelt Fiat Ducato típusú, egy esetben egy Ford Transit típusú kisbusszal B. területéről a németországi P.-be jogellenesen szállított 6–12 fő migránst. A szállítás lebonyolításához (tankolás, autópálya matrica, kisbusz bérlése) szükséges anyagi fedezetet az I. r. terhelt biztosította. A migránsok Magyarország területére beutazási és tartózkodási, valamint a tovább utazáshoz és az államhatár jogszerű átlépéséhez szükséges engedélyekkel nem rendelkeztek. A bűncselekmény elkövetésében a szállító jármű útvonalát a rendőri intézkedés elkerülése érdekében egy Opel Corsa típusú vagy egy Ford Escort típusú gépjárművel az elöl haladó gépjárművel esetenként változóan az I. r., II. r. és III. r. terhelt biztosította. A terheltek a szállításokat sikeresen végrehajtották. Az I. r. terhelt a migránsoktól a szállításuk lebonyolításáért esetenként 250 000 forintnak megfelelő összegű eurót kapott. Az I. r. terhelt a sikeres szállításokat követően a migránsoktól kapott pénzből társainak 20 000 és 60 000 forint közötti összeget adott át.
[175] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a P.-i Járásbíróság 2015. április 13-án jogerőre emelkedett ítéletével a IV. r. terheltet 7 esetben elkövetett külföldiek becsempészése miatt 2 évig terjedő szabadságvesztés összbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Az ítéletben megállapított tényállás szerint:
[176] 2014. szeptember 10-én reggel a terhelt kilenc személy Németországi Szövetségi Köztársaság területre történő beutazását segítette elő, az általa vezetett magyar rendszámú Ford Tranzit járművel, Magyarországról Ausztrián keresztül az egykori s.-i határátkelőhelyen keresztül az A3-as szövetségi autópályán szövetségi területre hozta. Ugyanezen nap 05:45 órakor a szállított kilenc személyt R. irányába az A3-as szövetségi autópályán a D.-kelet pihenő helyen rendőrségi ellenőrzés alá vonták, miután a terhelt az autójában szállított személyeket ott, röviddel az ellenőrzés előtt kiszállíttatta az autóból. A szállított személyek esetében kivétel nélkül afgán állampolgárokról volt szó.
[177] 2014. szeptember 16-án reggel a terhelt hat afgán állampolgárt segített a Németországi Szövetségi Köztársaság területére történő beutazásban azáltal, hogy ezeket a személyeket az általa vezetett magyar rendszámú Ford Tranzit járművel, Magyarországról Ausztrián keresztül az egykori s.-i határátkelőhelyen az A3-as szövetségi autópályán szövetségi területre hozta. Ugyanezen nap 9:20 óra, illetve 9:50 óra tájban a szállított személyeket P. város területén a pályaudvaron rendőri ellenőrzés alá vonták, miután a terhelt a szállított személyeket előzőleg P.-ben 06:50 és 07:32 óra közötti időben a járműből kiszállíttatta.
[178] 2014. szeptember 18-án reggel a terhelt nyolc afgán állampolgárt segítette a Németországi Szövetségi Köztársaság területére történő beutazásban, azáltal, hogy ezeket a személyeket az általa vezetett magyar rendszámú Ford Tranzit járművel, Magyarországról Ausztrián keresztül az egykori s.-i határátkelőhelyen az A3-as szövetségi autópályán szövetségi területre hozta. Ugyanezen nap 07:15 órakor a szállított személyeket R. irányába az A3-as szövetségi autópályán az R.-kelet pihenő helyen E. község területén rendőrségi ellenőrzés alá vonták, miután a terhelt az autójában szállított személyeket röviddel az ellenőrzés előtt kiszállíttatta az autóból.
[179] 2014. szeptember 19-én reggel a terhelt nyolc afgán állampolgárt segített a Németországi Szövetségi Köztársaság területére történő beutazásban, azáltal, hogy ezeket a személyeket az általa vezetett magyar rendszámú Ford Tranzit járművel, Magyarországról Ausztrián keresztül az egykori s.-i határátkelőhelyen az A3-as szövetségi autópályán szövetségi területre hozta. Ugyanezen nap 06:45 órakor a szállított személyeket R. irányába az A3-as szövetségi autópályán a D.-kelet pihenő helyen rendőrségi ellenőrzés alá vonták, miután a terhelt az autójában szállított személyeket röviddel az ellenőrzés előtt kiszállíttatta az autóból.
[180] 2014. szeptember 23-án reggel a terhelt tizenegy afgán állampolgárt segített a Németországi Szövetségi Köztársaság területére történő beutazásban, azáltal, hogy ezeket a személyeket az általa vezetett magyar rendszámú Ford Tranzit járművel, Magyarországról Ausztrián keresztül az egykori s.-i határátkelőhelyen az A3-as szövetségi autópályán szövetségi területre hozta. Ugyanezen nap 08:00 órakor a szállított személyek közül négyet P. városában az R. utcai benzinkút környékén és hét szállított személyt az F.-J.-S.-híd környékén rendőrségi ellenőrzés alá vontak, röviddel azután, hogy a terhelt a szállított személyeket 06:30 és 07:00 óra között P.-ben az autójából kiszállította.
[181] 2014. október 09-én reggel a terhelt tizenhárom afgán állampolgárt segítette a Németországi Szövetségi Köztársaság területére történő beutazásban, azáltal, hogy ezeket a személyeket az általa vezetett magyar rendszámú Ford Tranzit járművel, Magyarországról Ausztrián keresztül az egykori s.-i határátkelőhelyen az A3-as szövetségi autópályán szövetségi területre hozta. Ugyanezen nap 07:15 órakor a szállított személyeket P. városában az R. utcai Shell benzinkút környékén rendőrségi ellenőrzés alá vontak, röviddel azután, hogy a terhelt a szállított személyeket 06:30 és 07:00 óra között P.-ben az autójából kiszállította.
[182] 2014. október 14-én a terhelt tizennyolc afgán állampolgárt, közöttük kilenc 1 és 8 év közötti gyereket, továbbá egy 4 hónapos csecsemőt segített a Németországi Szövetségi Köztársaság területére történő beutazásban, azáltal, hogy ezeket a személyeket az általa vezetett magyar rendszámú Ford Tranzit járművel, Magyarországról Ausztrián keresztül az egykori s.-i határátkelőhelyen az A3-as szövetségi autópályán szövetségi területre hozta. Ugyanezen a napon 09:50 órakor a terheltet mint a nevezett jármű vezetőjét P. város területén az F. utcai benzinkútnál A. Z. és T. N. kíséretében rendőri ellenőrzés alá vonták, miután előzőleg a további szállított személyeket P. környékének erdős területén az autóból kiszállította.
[183] A szállított személyek állampolgárságuk okán minden esetben a Tartózkodási törvény hatálya alá tartoztak. A Német Szövetségi Köztársaságban szükséges tartózkodási jogosultsággal egyik szállított személy sem rendelkezett, ahogy ezt valamennyien tudták. A szállított személyek tudták, hogy kiutazási kötelezettségük végrehajtható, kiutazásra határidő nekik nem volt megszabva, vagy a határidő már lejárt és a kitoloncolás nem volt felfüggesztve. Ezen kívül a szállított személyek közül egyiknek sem volt érvényes útlevele vagy az igazolványt helyettesítő dokumentuma, amit ezek a személyek ugyancsak tudtak.
[184] Ezek a körülmények a szállítások végrehajtásakor a terhelt számára is ismertek voltak.
[185] A terhelt által használt jármű csak kilenc ülőhellyel és megfelelő támaszrendszerrel volt kialakítva. Menet közben, amely túlnyomórészt az autópályán történt, a szállított személyek, mivel már nem volt több hely az autóban, a jármű hátsó részében voltak, ahol már semmilyen biztonsági berendezés nem volt. Baleset vagy hirtelen fékezés esetén a szállított személyek testi épsége és élete jelentős veszélynek lett volna kitéve. Ezek a körülmények a terhelt számára ugyancsak ismertek voltak.
[186] A terhelt ennek ellenére az összes esetben azzal a szándékkal cselekedett, hogy tetteinek a megismétlése során jelentős bevételi forráshoz jusson tartósan. Ezt bizonyítja, hogy a tettért 2014. október 14-én 2000 euró pénzösszeget és az összes további tettért legalább 166 eurót kapott.
[187] Az indítvány érdemében a Kúria a következő álláspontot alakította ki.
[188] Azt az indítvány sem vitatta, hogy a tagállami ítélet 2018. január 1. napjától közvetlenül, külön elismerés nélkül azonos érvényű a magyar bíróság ítéletével. Az Eu. tv. alapján, ha e törvény nem tesz kivételt, a büntetőügyben hozott tagállami ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, és azt a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság figyelembe veszi [Eu. tv. 109. § (1) bek.]. Ekként előre kell bocsátani, hogy az azonos érvény elvét sértené, ha a Kúria – kifejezett törvényi rendelkezés hiányában – a „res iudicata” hatókörét nemzeti és tagállami ítéletek tekintetében eltérően határozná meg.
[189] A Be. 4. § (3) bekezdésére figyelemmel nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ezen jogszabályhely – másod- és harmadfokú döntés meghozatalának időpontjában (2020. szeptember 17., 2021. február 25.) hatályos – (7) bekezdése szerint büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.
[190] Az indítvány jelen esetben azt kifogásolta, hogy a Be. 4. § (7) bekezdése szerinti büntethetőségi akadály kizárólag tényleges tettazonosság esetén állhat fenn, azon tényekkel összefüggésben, amelyeket a tagállami bíróság jogilag már értékelt. Álláspontja szerint a tagállami ítélet ítélt dolgot csak akkor eredményez, ha a határozatban rögzített tényállásban leírt cselekmény minden tekintetben (elkövetési magatartás, mód, időpont, passzív alany, elkövetési tárgy) azonos a Magyarországon lefolytatandó eljárás tárgyát képező tényekkel. Ennek alátámasztására hívta fel az Európai Unió Bírósága (EUB) C-436/04. számú ügyét, melynek indokolásában (36. és 42. bekezdések) rámutatott: az SMVE 54. cikkét akként kell értelmezni, hogy a történeti tényállásnak, azaz az egymáshoz elválaszthatatlanul kötődő körülmények együttesének az azonossága minősül irányadó szempontnak e cikk alkalmazásakor, függetlenül e tényállás jogi minősítésétől és a védett jogi tárgytól. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítélet és a tagállami ítélet viszonyában nincs olyan tényleges tettazonosság, ami „res iudicata”-t eredményezhetne.
[191] A fellebbviteli főügyészségnek az Európai Unió Bíróság C-436/04 számon hozott ítéletére (2006. március 9.) való hivatkozása a ne bis in idem elvének kimondásakor, a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (SMVE) 54. cikkét illetően helytálló.
[192] Ugyanakkor – a történeti tényálláson túl – a jogi minősítés kérdésében a magyar bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot nem köti a tagállami ítélet. A tagállami ítélet magyar érvénye tehát kizárólag akkor érvényesül, amennyiben a bűnösség megállapításán túl, formálisan másodlagosan, de szükségszerűen egyébként is beilleszthető a magyar büntetőjogba, így például a rendbeliség és a folytatólagosság törvényi egysége szempontjából is.
[193] A tagállami ítélet meghozatalát követően indult magyar büntetőeljárásban tehát nincs akadálya annak, hogy a tagállami ítéletet az abban meghatározott többrendbeliség helyett folytatólagos elkövetésként vegye figyelembe az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság.
[194] A bíróságainkra kötelező 6/2009. BJE határozat kimondta: amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicatát eredményez.
[195] Ezzel megegyezik az EBD 2017.B.13. számú elvi döntés: amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicatát eredményez. Erre figyelemmel az olyan részcselekményt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, azonban nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét, nem lehet önállóan elbírálni; ilyenkor perújításnak lehet helye.
[196] A 6/2009. BJE határozat indokolásának III.2. pontja értelmében az 1878. évi V. tc. (Csemegi Btk.) óta következetes a Kúria, majd a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata abban, hogy az olyan bűncselekmény tekintetében, amely időben egymástól elkülönülő részcselekményekkel valósul meg, a bíróság jogerős határozatának cselekményegységet teremtő hatása van. A jogerős határozat a megszületéséig terjedő időszak tekintetében a cselekményegységet behatárolja és lezárja. Az ezt követő időszakban esetleg továbbra is megvalósuló újabb részcselekmények pedig már egy újabb rendbeli bűncselekmény megállapításának az alapjául szolgálhatnak. Ennek megfelelően a joggyakorlat a folytatólagosság egységébe [(Kúria megjegyzése: korábbi) Btk. 12. § (2) bek.] tartozó cselekmények tekintetében is ezt a megoldást követi. Helyesen hivatkozott ezért a legfőbb ügyész arra is, hogy a jogerősen elbírált bűncselekményegység esetén kizárólag az azzal ún. quasi halmazati viszonyban álló részcselekmények esetén merülhet fel a perújítás lehetősége.
[197] Ha az üzletszerűen elkövetett csalás miatt szabadságvesztésre ítélt terheltnek utóbb válik ismertté olyan csalási cselekménye, amelyet a korábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el: ítélt dolog címen az eljárás megszüntetésének van helye (BH 1981.55.).
[198] A tagállami ítélet 2015. április 13-án emelkedett jogerőre, ezt pedig megelőzte mind a tagállami ítélettel elbírált, mind a magyar váddal fölrótt cselekmények. A folytatólagosság [Btk. 6. § (2) bek.] törvényi egysége folytán egyetlen rendbeliségről van szó.
[199] A magyar vád ezt nem eliminálhatja oly módon, hogy további részcselekményeket illeszt be. Az közömbös, hogy a tagállami ítélet 7 részcselekményt bírált el, s a magyar vádirat további 6 részcselekmény tekintetében tett indítványt a IV. r. terhelt bűnösségének megállapítására, hiszen e körben minőségről, s nem mennyiségről eshet szó. Ugyanis a folytatólagosság törvényi egységén belül közömbös a részcselekmények száma, az a büntetéskiszabás kerülhet értékelésre.
[200] A tettazonosság vizsgálatát a tagállami ítélet és a vádban foglalt történeti tényállások egybevetésével az eljárt bíróságok elvégezték. A megfelelésben korábban hivatkozott Európai Unió Bírósága C-436/04 (Van Esbroeck-ügy) és C-367/05 (Kraaijenbrink-ügy) közös lényege, hogy azonos elkövető esetében a tettazonosságot (ugyanazon cselekményt) a történeti tényállásokban foglaltak képezhetik. Elégséges a Van Esbroeck-ügy ítéletéből idézni: A „történeti tényállás azonosságának végérvényes mérlegelése a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok feladata, amelyeknek arról kell határozniuk, hogy a történeti tényállás egymáshoz időben, térben és tárgyuk szerint elválaszthatatlanul kötődő cselekmények együttesének minősül-e”.
[201] E körben a törvényszék azt állapította meg, hogy a IV. r. terheltnek a német ítéletben rögzített cselekményei 2014. szeptember 10-től 2014. október 14. napjáig terjedő időszakra tehetőek, a magyar vádirat, illetve az elsőfokú ítélet tényállása szerinti cselekményeket a IV. r. terhelt 2014. szeptember 1. és 2014. szeptember 30. napja között valósította meg, tehát azonos időszakra esnek.
[202] A tagállami ítélet ugyanis rögzítette, hogy a IV. r. terhelt a szállítást Magyarországról Németországba Ausztrián át autópályán végezte, mely értelemszerűen csak a magyar-osztrák, illetve osztrák-német határon keresztül valósulhatott meg, így a két határátlépés is megállapítható. A magyar vádirat és elsőfokú ítélet szerint B.-ről P.-be történt a migráns személyek szállítása, tehát az útvonal is azonos, egy esetben a gépkocsi rendszáma is megegyezik a német ítéletben rögzített rendszámmal. A IV. r. terhelt mindkét ítéletben azonos cselekményt követett el, azaz gépkocsival a határátlépéshez szükséges okmányokkal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat szállított, melyért pénzt kapott.
[203] Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a tettazonosságot nem zárja ki, hogy a német ítélet nem szól a migráns személyek szállításának szervezettségéről, a cselekmény bűnszervezetben elkövetettségéről, illetve arról, hogy a IV. r. terhelt cselekménye hogyan kapcsolódott mások tevékenységéhez, mivel a IV. r. terhelt ugyanazzal az elkövetési magatartással valósította meg a bűncselekményt mind a német ítéletben elbírált hét, mind a magyar vád szerinti további hat esetben. A IV. r. terhelt ezen részcselekményei a folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak, az egységbe tartozó egyes részcselekményeket pedig csak egységesen lehet elbírálni, az egyes részcselekmények tárgyában külön ítélet nem hozható (másodfokú ítélet [39]–[40] pont).
[204] Az ítélőtábla pedig a tagállami ítélet és a magyar vád azonosságának körében azt rögzítette, hogy a másodfokon eljárt bíróság helyesen állapította meg, miszerint a külföldi jogerős elítélés tényállása teljes egészében lefedi az új vád ténybeliségét, annak tárgyi terjedelme azonosnak tekintendő, a terhelt személye pedig egyértelműen ugyanaz.
[205] A Kúria osztotta az eljárt bíróságok tettazonosságot érintő megállapításait. A német tagállami bíróság által elítélt IV. r. terhelt cselekménye ítélt dolgot (res iudicata) képez [Be. 456. § (1) bekezdés: A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Az ügydöntő határozat a jogerőre emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként változtatható meg]. Egyszersmind beállt a kétszeres eljárás tilalma (ne bis in idem) [Be. 456. § (2) bekezdés: Ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedik, az abban elbírált cselekmény miatt a terhelttel szemben újabb büntetőeljárás nem folytatható].
[206] Mindebből következően a IV. r. terhelt tekintetében törvényes volt a Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megszüntetése. A tagállami ítélet tekintetében rendkívüli jogorvoslatra vagy a tagállami ítélet felülvizsgálatát eredményező más hasonló eljárás lefolytatására csak az ítéletet hozó tagállam joga alapján van lehetőség (Eu. tv. 110. §). Azaz a tagállami ítélet ellenében Magyarországon rendkívüli jogorvoslatnak, így perújításnak sincs helye.
[207] A teljesség érdekében utal a Kúria arra, hogy az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény 167. § (2) bekezdése 2022. március 1-jei hatállyal a Be. 4. §-ába iktatta annak (7a) bekezdését, miszerint ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, a (7) bekezdés nem akadálya az olyan cselekmény miatt a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, amelyet a (7) bekezdésben meghatározott tagállami határozatban szereplő tényállás nem tartalmaz.
[208] A Be. 659. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt – jelen ügyben közömbös kivételekkel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Mivel ilyen rendelkezést az eljárás során hatályban volt eljárási törvények nem tartalmaztak, a másodfokú és a harmadfokú bíróság törvényesen döntött az eljárás megszüntetéséről, az eljárás jogerős befejezését követően történt jogszabályváltozás pedig az ügyben közömbös.
[217] A fentiekre tekintettel a Kúria a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a támadott határozatokat – a Be. 660. § (1) bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdésének főszabálya szerinti összetételben eljárva a IV. r. terhelt tekintetében a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.II.579/2021/17.)