11

Alaptalan az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére irányuló kereset, ha létezik olyan okirat, amely alapján megállapítható, hogy létrejött és érvényes a bejegyzés alapjául szolgáló adásvételi szerződés [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:183. §, 6:6. § (1) bek., 6:7. § (1)–(2) bek., 6:63. § (1)–(2) bek., 6:215. § (2) bek.; 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bek. a) pont aa) alpont].

I. A Be. 619. § (3a) bekezdése alapján, ha a másodfokú bíróság a Be. 593. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel törvénysértő módon állapított meg az elsőfokú bíróságétól eltérő tényállást, a harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását eredményező részét kirekesztheti, amely egyben az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott részének törvénysértő kirekesztése mellőzését és a másodfokú ítéletben mellőzött elsőfokú tényállásrész visszaállítását is.

I. Annak megítélése, hogy egy bűncselekménynek a vádlott terhére megállapított jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, nem pusztán az irányadó büntetési tétel csekély mértékéből vont mechanikus következtetés, hanem az eset összes körülménye és az elbírálás minden lehetséges jogkövetkezménye együttes, átfogó értékelésének eredménye. A rendelkezés alkalmazása a bíróság mérlegelésére van bízva, egyetlen kritérium, hogy az adott bűncselekmény a felelősségre vonás szempontjából jelentéktelen legyen [Be. 567. § (1) bek.

I. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége tiszta mulasztásos bűncselekmény, melyet a Pmt. 23. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség szándékos elmulasztásával valósít meg az elkövető. A bejelentési kötelezettség alapja olyan adat, tény vagy körülmény megléte, amelyből okszerű következtetés vonható le a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására.

I. A kötelesrész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, amely nem a hagyatékkal, hanem a hagyatékban részesítettekkel szemben áll fenn. A kötelesrészre jogosultság nem keletkeztetett tulajdonjogot. A kötelesrészre jogosult nem rendelkezhetett olyan pénzről, amely soha nem került tulajdonába; ebből következően tulajdonjog hiányában a sikkasztás sértettje sem lehet, az fogalmilag kizárt [Btk. 372. § (1) bek.; Ptk. 7:94. § (1) bek. d) pont]. 

I. A befolyással üzérkedés a jogtalan előny kérésével befejeződik. Ehhez képest az előny kérése esetén az ígéretre, az előny ígérete esetén pedig a tényleges átadására nincs a befejezettséghez szükség [Btk. 299. § (1) bek.]. 
II. A hivatali helyzettel egyéb módon visszaélés esetében a hivatali helyzethez fűződő jogait az elkövető rendeltetésellenesen gyakorolja. 

I. A zugírászat törvényi tényállása kerettényállás. Nem az ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző bárminemű tevékenysége, hanem foglalkozási jogosultsága alapján végzett szakmai tevékenysége és nem bármely ilyen szakmai tevékenysége, hanem kizárólag az általa végezhető szakmai tevékenysége tartozik – az illetéktelenek ellenében – büntetőjogi védelem alá [Btk. 286. § (1) bek.]. 

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.049/2023/5. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.046/2023/9. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a felperesi beavatkozó jogegységi panaszát visszautasítja. 
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.029/2023/10. számú határozata

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát elutasítja.
Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 544.068 (ötszáznegyvennégyezer-hatvannyolc) forint, jogegységi panasz eljárásban felmerült költséget.
A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.