11

A sérelemdíjban marasztalás lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel meg, amely nem marasztal olyan alacsony összegű sérelemdíj megfizetésére, amely nem alkalmas a sérelem kompenzálására, sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív hatás kifejtésére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].

A tényállás

I. Az okirat saját váltónak minősül akkor is, ha a kibocsátó (kiállító) aláírása hamis vagy képviseleti joggal nem rendelkező személytől származik, azonban a váltói akarathiány kizárja a váltókötelezettség keletkezését. A képviseleti jogosultság a váltónak nem alaki kelléke, hanem a váltó kifizetéséért való felelősség anyagi jogi feltétele. A feltétlen kifogások előadását a Vár. 17. §-a nem korlátozza [1/1965. (I. 24.) IM rendelet (Vár.) 1. §, 8. §, 17. § (1) bek.].

I. Ha egy másik cég részére könyvviteli szolgáltatást végző gazdasági társaság kerül felszámolás (vagy kényszerintézkedések hatálya) alá, a cég vezetőjének ilyen helyzetben is minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy hozzájusson a cég irataihoz és egy másik könyvviteli szolgáltatást végző személy segítségével tegyen eleget a vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségének.

Az ügyvédi iroda által képviselt fél nevében az ügyintéző ügyvéd ügyfélkapuján és nem az ügyvédi iroda cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bek., 618. § (1) bek. b) pont; 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 89. § (1) bek.].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

Az egyéni ügyvéd által képviselt fél nevében az ügyvéd ügyfélkapuján és nem a cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bek., 618. § (1) bek. b) pont; 451/2016. (XII. 19) Korm. rendelet 91. § (1) bek.].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes jogi képviselője az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezését nem cégkapun, hanem az ügyfélkapu elérhetőségén keresztül nyújtotta be.

A fellebbezéssel támadott határozat

A szerződés fedezetelvonó jellegének és ebből következően relatív hatálytalanságának megállapítása iránti, megalapozott kereseti kérelem alapján a szerző fél köteles tűrni, hogy a jogosult az igényét a szerződéssel átruházott vagyontárgyból kielégíthesse [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bek., 215. §, 221. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (Ptk.)
203. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek megítélésével kapcsolatos bírói gyakorlatban alapvetően az észszerűség, a célszerűség, az indokoltság, az arányosság objektív kritériumai érvényesülnek. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményéből azonban az is következik, hogy nemcsak az általában elvárhatóságot, hanem az adott helyzetből fakadó körülményeket is értékelni kell.

Jogszerű a vevő hibás teljesítésre alapított elállása a szerződéstől, ha a szerződés tárgyában jelentkező számos, a tartós használatot gátló, ellehetetlenítő hiba kijavítását az eladó nem vállalja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:159. § (2) bek. b) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 267. §, 268. § (1) bek., 269. § (1) bek. c) pont, 423. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Használt gépkocsi tulajdonjogának átruházása tárgyában létrejött adásvételi szerződés alapján a szolgáltatott dolog rendeltetése szerinti követelmény és egyúttal a szerződés célja a gépjármű közforgalomban való jogszerű használhatósága, amelynek mellőzhetetlen kelléke az eredeti egyedi azonosító (eredeti alvázszám) megléte. Ennek hiányában a szolgáltatott dolog nem teljesíti a rendeltetése szerinti követelményt, azaz nem felel meg az előírt törvényes tulajdonságoknak. Erre tekintettel az eladó teljesítése hibás, ami kellékszavatossági felelősségét vonja maga után [1959. évi IV.