I. A kiemelt jelentőségű ügyekben az építésügyi hatóság döntésének közlése a Méptv. 196. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hirdetmény útján valósul meg, kivéve azon nevesített esetekben, amikor a döntést az általános szabályok szerint kell közölni.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítására csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az érintett ingatlanokat bizonyíthatóan felmérési, térképezési, illetve területszámítási hiba terheli. Amennyiben a felmérési, térképezési, területszámítási hiba megállapításához szükséges iratok hiányosak vagy az adatok nem állnak rendelkezésre, a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 56. § (5) bekezdése szerinti bizonyítottságról nem beszélhetünk [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:177. § (1)–(2) bek.; 2012. évi XLVI. törvény (Fttv.) 16. § (1), (4) bek., 17. § (1)–(2) bek.; 8/2018. (VI.
A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás ütemekre bontásával a környezetvédelmi engedélyezési ügy nem veszti el a nemzetgazdaságilag kiemelt hatósági ügy jellegét.
Összetartozó tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésének időpontjában ismert megkezdeni tervezett tevékenység számít [141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (141/2018. Korm. rendelet) 1. § (1) bek.; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) 2. § (2) bek. e) pont].
A telekadó tárgyi hatálya alá tartozó kivételek között a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pont d) alpontjában a közút területét jelöli meg, amelynek nem felel meg a közfogalom számára megnyitott magánút, mert a magánút – a forgalom számára történő megnyitás tényénél fogva – még nem válik közúttá [1990. évi C. törvény (Htv.) 17. §, 52. § 16. pont; 1988. évi I. törvény (Kkt.) 32. § (1)–(2) bek., 47. § 7.–9., 11. pont; 11/2025. JEH].
A közigazgatási per tárgyát képező határozat módosítása esetén az alaphatározat és az azt módosító határozat egységet képez, ilyen eljárásjogi helyzetben a közigazgatási bíróság a Kp. 83. § jogintézménye alkalmazásától nem tekinthet el. Az Art. 202. § (1) bekezdése szerint a telekadó megállapításához való jog is annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, vagy bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni [2017. évi I.
I. Az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó – a munkáltató működési területén belüli – eltérő munkaerőpiaci helyzet és eltérő jogszabályi környezet vonatkozásukban az eltérő munkabér megállapításának jogszerű indoka lehet.
II. A Pp. 350. § (4) bekezdése csupán arra kötelezi a bíróságot, hogy a kihirdetés határnapját közölje a felekkel, külön értesítést azonban nem kell adnia arról, hogy mely napon hozza meg a határozatát. A határozat meghozatalára így nem csak annak kihirdetése napján kerülhet sor.
I. A felülvizsgálati kérelemben önmagában a megsértett anyagi jogszabály megjelölése a bizonyítás eredményének mérlegeléséről rendelkező jogszabály [Pp. 279. § (1) bekezdés] megjelölésének és a hozzá kapcsolódó adekvát indokolás előadásának hiányában kizárja annak vizsgálatát, hogy a tényállás megállapítása során a másodfokú bíróság bizonyítás eredményének mérlegelésére nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen következtetése vezetett-e [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 413. § (1) bek., 423. §].
I. Ha a változásbejegyzési kérelem a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatán alapul, a cégbíróságnak a cégeljárás keretei között a legfőbb szerv határozatának okiratokból megállapítható jogszerűségét is vizsgálnia kell, ezért ennek vizsgálatára a bíróság is jogosult a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kontrollperben [2006. évi V. törvény (Ctv.). 27. § (2) bek. a)–c) pont, 33. § (1) bek., 46. §, 50. § (1)–(2) bek., 65. §, 66. § (3) bek.].
I. Az ellenkérelem vagy annak valamely része vonatkozásában bekövetkezett döntési mulasztás nem szolgálhat az ítélet kérelemre történő kiegészítésének alapjául.
II. Ha a fél álláspontja szerint a bíróság nem döntött a perben érvényesített joggal szembeni védekezéséről, úgy azt fellebbezési vagy adott esetben felülvizsgálati kérelemben sérelmezheti [Pp. 355. § (1) és (4) bek.].
I. A Pp.-nek nincs olyan rendelkezése, amely szerint a tárgyi halmazatot alkotó keresetek egyikére kizárólagosan illetékes bíróság előtt a halmazatot képező többi kereset akkor is előterjeszthető, ha azokra a másik keresetre kizárólagosan illetékes bíróság illetékessége egyébként nem állapítható meg.