05

I. A hitelezőnek a Cstv. 40. § (1) bekezdésén alapuló megtámadási joga gyakorlásához hitelezői minőségének a per folyamán végig fenn kell állnia. Ha a hitelezőnek az adóssal szembeni követelése a per folyamán csökken, de teljes egészében nem szűnik meg, a per tartama alatt engedményezés útján megszerzett követelés révén is fennmarad a megtámadáshoz fűződő joga abban az esetben, ha a saját eredeti követelése az engedményezést, annak bírósághoz való bejelentését követően teljes egészében meg is szűnik. 

A tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt postai küldeménynek a címzett részére a címhelyen történő szabályszerű kézbesítéséhez három feltételnek, a címzett személyazonossága és átvételi jogosultsága igazolásának, valamint részéről az erre szolgáló okiraton az átvétel megfelelő elismerésének kell teljesülnie.

Idegen pénznemben felszámított perköltség megfizetésére az ellenérdekű fél nem kötelezhető. [32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1)–(2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. § (1)–(2) bek., 498. § (1)–(2) bek.].

I. A károsult nem kötelezhető arra, hogy a szükséges költségeket maga előlegezze meg. A károkozó kártérítési kötelezettségén kívül eső körülmény, hogy a károsodás elszenvedéséből fakadó vagyoni veszteségek viseléséhez szükséges anyagi forrásokat a károsult saját jövedelméből, vagyonából teremti-e elő, vagy kötelmen kívül álló harmadik személyek előlegezik-e meg számára, és az is a felelősségi viszonyon kívül eső kérdés, hogy ezt ingyenesen nyújtják-e. 

I. Tulajdonjog átruházása esetén az erre irányuló szerződésen (más jogcímen) felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás akkor eredményezi a tulajdon átszállását, ha az a tulajdon átruházásának szándékával történt. Így a tulajdonjog átruházásának, megszerzésének megfontolása érdekében kipróbálás céljából történő átadás önmagában még nem tekinthető a későbbi szerződés létrejöttéhez megkövetelt végleges átadásnak. 

Nem kizárt, hogy a házastársi vagyoni igények egységes rendezése körében az arra jogosult házastárs a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése jogcímén érvényesíthesse (volt) házastársával szemben fennálló olyan kötelmi jogi igényét, mely megtérítési igényre a felek közötti jogviszonyra vonatkozó speciális szabályok nem terjednek ki. Ennek érdekében a jogalap nélküli gazdagodás jogcímére alapított igény látszólagos tárgyi keresethalmazatban állhat a házastársi közös vagyon megosztására irányuló speciális házassági vagyonjogi szabályra alapított igénnyel [2016. évi CXXX.

A közügyek vitájában a vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 496. § (1)–(4) bek.]

I. Ha a felülvizsgálatnak azon terhelt vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak és a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, a Kúria hivatalból vizsgálja a jogi személlyel szembeni intézkedés törvényességét [2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről (Jszbt.) 2. § (1)–(2) bek., 24. § (2) bek.]. 

I. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás, illetve a bűnösség megállapítása és a cselekmény minősítése közötti összhang vizsgálandó. Ha a tényállásból nem tűnik ki a bűnösség (vagy a felmentés, eljárás megszüntetés) és/vagy a minősítés ténybeli alapja, úgy a jogi következtetést kell a tényálláshoz igazítani.

I. Abszolút eljárási szabálysértést a beismerő nyilatkozat elfogadására alapított bűnösséget megállapító ítélet vonatkozásában csak az képez, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az erre alapított írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól [Be. 504. § (2) bek. c) pont, 608. § (1) bek. h) pont, 649. § (2) bek. d) pont].