A 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése szabályozza, hogy 2023 júliusától a beépítésre tervezett telek esetében kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl a szabályozási terven jelölt építési övezethatár.
A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének hiányában tulajdonszerzésre, tulajdonjog átruházásra a Ptk. 5:38. § (2) bekezdése alapján nem kerülhet sor. A tulajdonszerzés a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezmény alapfeltétele. Az Itv. 21. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén csak a magánszemély tulajdonában álló lakástulajdon vehető figyelembe megvásárolt és eladott ingatlanként [Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (2) bek. b) pontja, (5) bek.; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:38.
A különbözeti adózást választó adózó, aki a gépjárművet továbbértékesítési céllal szerzi be, de ez a cél meghiúsul és a különös adózás szabályai alkalmazásáról nem mondott le, nem értékesítheti a gépjárművet az Áfa. tv. 87. § c) pontja alapján adómentesen, hanem az értékesítésére az általános szabályok az alkalmazandók [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 87. § b), c) pontjai, 213. § (1) bek. a) pont, 214. § (1) bek., 222. § (1) bek., 224. § (1) bek., 259. § 22. pont].
A feltételes adómegállapítás kötőereje változatlan tényállás mellett alkalmazható. A változatlan tényállás elsősorban a kérelemben előadott tényekre, körülményekre, másodsorban a feltételes adómegállapításban adójogi értelemben relevánssá minősített tényekre vonatkozik [2000. évi C. törvény (Sztv.) 165–166. §; 2003. évi XCII. törvény (Art.tv.) 132. § (1) és (7) bek.].
Amennyiben egy szakszervezet nem rendelkezik kollektívszerződés-kötési képességgel, illetve nem volt részese a kollektív szerződés megkötésének, úgy önállóan annak érvénytelensége megállapítása kezdeményezésére sem jogosult, ilyen keresetet nem terjeszthet elő, amennyiben azonban szerződéskötő fél volt, úgy megilleti a perbeli legitimáció [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 272. § (1) bek.].
I. A tőkealap-kezelését végző gazdasági társaságban fennálló üzletrész-, illetve részvénytulajdon mint társaságbeli részesedés a tőkealapban fennálló részesedésként értékelhető.
I. Amennyiben a másodfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet több okból is alaptalannak ítéli és ezért elutasítja, a felülvizsgálatot kérő kérelmezőnek ahhoz, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét kimutassa, a támadott határozat valamennyi – a végzés szerint a kérelmet megalapozatlanná tevő – indokát cáfolnia kell.
Civil szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárásban a bizonyítási eszközök igénybevétele szűk körben, kizárólag az okiratokra terjedően megengedett.
I. A túlterjeszkedés tilalma azt jelenti, hogy a bíróság döntése nem csak a kereseti kérelmen, de az ellenkérelmen sem terjedhet túl. Ennek helyes értelmezése szerint a bíróság a döntését nem alapíthatja a fél által a perben nem érvényesített jogra akkor sem, ha a perben tett tényállítások – valóságuk esetén – egyébként e jogot megalapítanák.
I. A perköltségnek nem egymásnak megfeleltethető és nem azonos szempont szerinti jellemzői a szükségesség – és az abból következő átháríthatóság –, valamint az arányosság, amelynek vizsgálatával az ügyvédi munkadíj (egyedül) mérsékelhető. A költségek szükségképpeni felmerülésének vizsgálatával azok átháríthatósága, vagyis perköltségkénti minősítése dől el [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 80. §].