Az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítására csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az érintett ingatlanokat bizonyíthatóan felmérési, térképezési, illetve területszámítási hiba terheli. Amennyiben a felmérési, térképezési, területszámítási hiba megállapításához szükséges iratok hiányosak vagy az adatok nem állnak rendelkezésre, a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 56. § (5) bekezdése szerinti bizonyítottságról nem beszélhetünk [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:177. § (1)–(2) bek.; 2012. évi XLVI. törvény (Fttv.) 16. § (1), (4) bek., 17. § (1)–(2) bek.; 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 56. § (5), (7) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az 1996-ban telekmegosztással kialakított külterületi /1. hrsz. alatt, „kivett gazdasági épület, udvar”-ként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogát a felperes 2008. áprilisában adásvétel jogcímén szerezte meg. A /2. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan 2007. áprilisától az alperesi érdekelt tulajdonában áll. A két ingatlan között található – a telekmegosztással nem érintett – az alperesi érdekelt tulajdonában álló, ingatlan-nyilvántartásban „kivett, árok”-ként nyilvántartott /3. hrsz-ú ingatlan. A /3. hrsz.-ú ingatlan az 1967-ben végrehajtott vízrendezést követően a bejegyzett művelési ágnak megfelelő funkciót nem tölti be, mert az itt haladó vízfolyás medre a /2. hrsz.-ú ingatlan területére helyeződött át, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére azonban nem került sor.
[2] A felperes jelen jogvitát megelőzően több eljárást kezdeményezett a tulajdonában álló /1. hrsz.-ú ingatlan telekhatárának pontos meghatározása, illetve annak kijavítása iránt. A felperes részéről korábban kezdeményezett polgári perben az ingatlan határvonalának megállapítása iránti kereseti kérelmet a Városi Bíróság polgári perben hozott ítéletével elutasította, ezt az ítéletet a Törvényszék ítéletével helybenhagyta, melyet a Kúria felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartott. A polgári perben a bíróság – a párhuzamosan folyó közigazgatási perben beszerzett – szakértői véleményre alapítottan megállapította, hogy a felperes azon igénye, hogy a /1. hrsz. alatt nyilvántartott tulajdonában álló ingatlan határvonalát mintegy 30 méterrel távolabb lévő patak alkotja, jogilag teljesíthetetlen, figyelemmel arra, hogy a térképi és a tényleges állapot közötti eltérés a felperes ingatlanát nem érinti, és az árok, mint tereptárgy helyének természetbeni megváltozása, az alatta fekvő /3. hrsz.-ú ingatlan természetbeni helyét nem érintette, az árok nyomvonalát a vízügyi hatóság helyezte át. A felperes a keresete teljesítésével ingatlanának a területe tulajdonszerzési jogcím nélkül növekedne. A Kúria indokolása rögzítette, hogy a felperes a megvásárolt ingatlan teljes, 3 hektár 995 m2 területét birtokba vette, az ingatlan térképi és természetbeni határvonala között eltérés nincs, térképi hiba nem áll fenn. Kiemelte, hogy a felperes által sérelmezett eltérés valójában nem a terület nagysága, hanem az, hogy a patak nem a /3. hrsz.-ú ingatlanon folyik. Hangsúlyozta, hogy a térképet akkor kell a természetbeni állapothoz igazítani, ha kitűnik, hogy a térkép hibás, adott esetben azonban a térkép összhangban állt a nyilvántartás egyéb adataival.
[3] A polgári perrel párhuzamosan a felperes 2008. május 26-án előterjesztett kérelmében hatósági eljárásban is kezdeményezte a térképezési hiba kijavítását. Ennek során a Kormányhivatal Földhivatala másodfokú ingatlanügyi hatóságként eljárva helybenhagyta 2008. november 24-én kelt határozatával az elsőfokú hatóság térképezési területszámítási hiba kijavítása iránti felperesi kérelmet elutasító határozatát. A határozat indokolása megállapította, hogy a felperes tulajdonában álló ingatlan az ingatlan-nyilvántartási térkép szerint szomszédos a /3. hrsz.-on, „árok”-ként nyilvántartott ingatlannal, de az árok a valóságban a helyrajzi szám2 hrsz.-ú földrészleten helyezkedik el, mely árok – a felperes állításával szemben – emberi kéz által létrehozott képződmény 1967-ben jött létre. A felperes keresetére eljárt, Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, az ítéletet a Kúria hatályában fenntartotta. A Kúria ítélete indokolása szerint a térképezési, felmérési hiba kérdését vizsgáló, perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében egyértelműen rögzítette, hogy felmérési, térképezési, területszámítási hiba nem áll fenn, az ingatlan természetben kitűzött helye és a hatályos ingatlan-nyilvántartási határpontok között kimutatható eltérés nincs, az ingatlan területe tűréshatáron belül megegyezik a nyilvántartott területtel. Az ítélet indokolása kitért arra is, hogy az a körülmény, hogy az árok ténylegesen nem a /3. hrsz.-ú, hanem egy másik ingatlanon helyezkedik el, nem befolyásolja a hatósági eljárás és döntés jogszerűségét.
[4] A felperes 2022. szeptember 23-án újabb kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII.2.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § szerinti felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása iránti eljárás lefolytatását kérte, a tulajdonában álló /1. hrsz.-ú, 3 hektár 995 m2 területű, valamint az ezzel szomszédos /3. hrsz.-ú, „kivett árok” megnevezésű 6651 m2 területű ingatlant, valamint más szomszédos ingatlanokat érintő felmérési, térképezési és területszámítási hibára hivatkozva. Kérelméhez csatolta az általa felkért földmérő szakértői véleményét, amely álláspontja szerint egyértelműen megállapította, hogy a /3. hrsz.-ú „árok” eredetileg is hibásan lett felmérve és térképezve, ugyanis az eredeti árok felmérésének elkészítésekor nem végeztek ellenőrző keretmérést, erre tekintettel a hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép felmérési és térképezési hibával terhelt, ezért a területek számítása is hibás. Utalt kérelmében arra, hogy az elmúlt 14 évben több hatósági és peres eljárás volt folyamatban a felperes tulajdonában álló ingatlan és a szomszédos árok határainak megállapítása, illetőleg az ingatlanokat érintő térképezi hiba kijavítása tárgyában, ezen eljárásokban született szakértői vélemények azonban nem voltak kellő alaposságúak, a felperes ugyanakkor egy 160 oldal terjedelmű szakértői véleménnyel kívánja kijavítás iránti kérelme megalapozottságát alátámasztani.
[5] Az alperes megállapította, hogy a felperes tulajdonában álló /1. hrsz.-ú ingatlant területszámítási hiba nem terheli, a térképi ábrázolás és a térképi nyilvántartás összhangban van, ezért 2022. november 22-én kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A határozat indokolása rögzítette, hogy a felperes tulajdonát képező ingatlant egyenes vonalak határolják, az 1996-ban telekalakítással keletkezett, mely telekalakítás a /3. hrsz.-ú ingatlant nem érintette. A /1. hrsz.-ú ingatlan térképi ábrázolása és a nyilvántartott terület nagysága a digitális átalakítás során nem változott. Az ingatlan természetben kitűzött helye és a hatályos hatósági ingatlannyilvántartási határpontok között kimutatható eltérés nincs. A /3. hrsz.-ú árok térképi és tényleges állapota nem érinti a /1. hrsz.-ú ingatlant, melyet a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében is megállapított, amely ítéletet a Kúria is hatályában fenntartott.
A felperes részéről kérelméhez csatolt szakértői vélemény szerinti felmérési hiba megállapítása alapvetően azon alapult, hogy a szakértő az érintett munka vizsgálati jegyzőkönyvében nem észlelte, hogy a hibák teljes körű kijavítására vonatkozó záradék rendelkezésre állt, ugyanis a vizsgálati jegyzőkönyv 2. oldalának hátlapján az a kézzel írt szöveg található: „javítások a térképezés egyértelművé tétele pontosságában megtörténtek. 1975. november 26. név.” Rögzítette, hogy a szakértői vélemény által idézett általános hiányosságok után a jegyzőkönyvben 23 pontos tételes hibajegyzék mindegyikénél szerepel a „jav.” ceruzával tett megjegyzés.
A határozat indokolása szerint a felperes részéről csatolt szakértői vélemény ortofotóként hivatkozik az 1960., 1967. és 1975. évi légifelvételekre, mely hivatkozás azonban megalapozatlan, mert a légifelvételek nem ortofotók, georeferenciájuk is pontatlan, így csak tájékoztató információként használhatóak.
[6] A határozat indokolása utalt az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (IV.29.) AM rendelet (a továbbiakban: AM rendelet) 56. § (5) bekezdésére, mely szerint a hatályos térképi ábrázolás és földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba jogcímén ingatlanügyi hatósági hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munka készítése, vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik, az AM rendelet 56. § (7) bekezdése szerint a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változás-átvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.
[7] A határozat indokolása szerint a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba konkrét megjelölése a hiba fennállásának igazolása a bejelentő – jelen esetben a felperes – kötelezettsége. Figyelemmel arra, hogy sem a /3. hrsz.-ú „árok” megnevezésű ingatlant, sem a felperes tulajdonát képező /1. hrsz.-ú ingatlant nem terheli ilyen hiba, ezért a jogszerű döntés a kérelem elutasítása
A kereseti kérelem, a védirat és az érdekelt nyilatkozata
[8] Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, amelyben az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
[9] A felperes keresete szerint az alperes határozata sérti a Földmérési és térképezési tevékenységről szóló 2012. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 17. §-át, valamint az AM rendelet 56. § (5) bekezdését és 57. § (1) bekezdését.
[10] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte.
[11] Az alperes szerint a /1. és /3. hrsz.-ú ingatlannal kapcsolatos, az irat- és térképtárban fellelhető iratok és földmérési munkarészek vizsgálata eredményeként csak az állapítható meg, hogy a /1. hrsz.-ú ingatlant területszámítási hiba nem terheli, a térképi ábrázolási és a térképi nyilvántartás összhangban van, és /3. hrsz.-ú árok térképezésének alperes általi kijavítása sem indokolt.
[12] Az alperesi érdekelt – miután a bíróság tájékoztatása után az elsőfokú bíróság az érdekeltként történő perbelépést engedélyezte – nyilatkozatában ugyancsak a felperes keresetének az elutasítására tett indítványt.
[13] Előadta, hogy a felperes azon elképzelése, hogy az ingatlanának határvonala közvetlenül a /3. hrsz. alatt nyilvántartott árok határvonalával egyezik meg annak ellenére, hogy az árok természetes határvonala egyértelműen nem az ingatlanának a határvonala mellett húzódik, évek óta eredményez peres eljárásokat, amelyek eredménytelenek voltak.
Az elsőfokú bíróság ítélete
[14] A Törvényszék a felperes bizonyítási indítványára szakértői bizonyítást rendelt el, és a szakértői vélemény ismeretében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.
[15] Ítélete indokolásában megállapította, hogy a perben annak a ténynek a bizonyítása, hogy a /3. hrsz.-ú árok eredetileg is hibásan lett felmérve, térképezve, a felperest terhelte, ugyanúgy őt terhelte annak a megválaszolása is, hogy a kérdéses árok 1967–68-ban létesült, és annak nyomvonala természetbeni elhelyezkedése az azóta eltelt időszak alatt sem változott.
[16] Az ítélet indokolása szerint a közizgatási perben kirendelt földmérési és térképészeti igazságügyi szakértő szakértői véleménye – annak írásbeli és tárgyaláson tett szóbeli kiegészítése figyelembevételével – az alperes és az alperesi érdekelt álláspontjával ellentétben, nem aggályos és nem ellentmondásos.
[17] A szakértői véleményre utalva megállapította, hogy fennáll az AM rendelet 56. § (5) bekezdésében foglalt azon jogszabályi feltétel, mely szerint a hatályos térképi ábrázolás és földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési és területszámítási hibában szenved, miután bizonyíthatóan az alaptérkép vagy változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során elkövetett tévedésből származik. A perben kirendelt szakértő – a felperes által igénybe vett – magánszakértővel egyezően állapította meg, hogy a /3. hrsz. alatti árokként nyilvántartott ingatlan és a valóságban ténylegesen megtalálható árok eltérő helyen, bizonyos pontjain egymástól több, mint 20 méter távolságra találhatóak. Utalt arra, hogy a Víztársulat 2006. augusztus 17-én kelt, földhivatal megkeresésére adott válaszlevele szerint a vízfolyás tervdokumentáció szerint alakult vagy 1967-es, vagy az azt követő évben. Ugyanakkor az ítélet szerint a vízfolyás részeként kiépített ezen, a természetben jelenleg is megtalálható ároknak a tényleges helyén az ingatlan-nyilvántartásban sem akkor, sem azt követően nem volt és egészen a mai napig nincs semmilyen nyoma. Ezzel szemben a természetben megtalálható ároktól mintegy 20 méterre térképezésre került 1975-ben egy „árok” megnevezésű ingatlan. Nem életszerű, hogy egy, az 1967–68-as években kiépített árok tényleges helyzete mintegy 50 év alatt 20 méterrel eltolódjon.
[18] Az ítélet indokolása szerint az alperes a per során alaptalanul hivatkozott ítélt dologra, figyelemmel arra, hogy erre a keresettel támadott határozatában nem hivatkozott, másrészt az alperes az Ákr. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felperes kérelmét nem utasította vissza, tehát nem találta úgy, hogy a kérelem tartalma megegyezett volna a korábbi eljárást indító kérelem tartalmával. Mindezeken túl az AM rendelet 58. § (1) bekezdése értelmében a telek határvonal bírósági ítélet alapján nem rögzül.
[19] A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta az alperesnek, hogy a perben kirendelt szakértő szakmai javaslata szerint a /3. hrsz.-ú árok felmérésével javítható a hiba, az AM rendelet 57. § (3) bekezdése és az Fttv. 12. § (7) bekezdésének előírásait figyelembe véve, azaz az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist a helyszíni állapotra kell kiigazítani.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[20] A jogerős ítélettel szemben az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, perköltség iránti igényét a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §-ára alapította.
[21] A felülvizsgálati kérelem szerint a támadott ítélet jogkérdésben eltért a Kúria Kfv.II.37.277/2020. és Kfv.37.079/2022/10. számon közzétett határozataitól. Az első hivatkozott ítéletben ugyanis a Kúria elvi megállapítása szerint az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítására abban az esetben kerülhet sor, ha az érintett ingatlanokat bizonyíthatóan felmérési, térképezési, illetve területszámítási hiba terheli. Amennyiben a felmérési, térképezési, területszámítási hiba megállapításához szükséges iratok hiányosak, vagy nem állnak rendelkezésre, a hatóság a döntését erre nem alapíthatja. Az alperes szerint a Törvényszék ítélete azért tért el jogkérdésben a Kúria hivatkozott határozatától, mert nem vette figyelembe, hogy a térképezési hibát alátámasztó okiratok nem állnak rendelkezésre, illetve az egyetlen fellelhető okirat alapján a perbeli ingatlan nagyjából ott helyezkedik el, ahol az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetésre került.
[22] Az alperes hivatkozása szerint a közigazgatási perben előterjesztett szakvélemény homályos, hiányos, önmagával, illetve a perbeli iratokkal is ellentétes, helyességéhez nyomatékos kétség fér, ezért arra döntést alapítani nem lehetett volna.
[23] A szakértő ugyanis bár a szakvéleményét helyszíni mérésekre, az eredeti árok felméréséről készült munkára, valamint újrafelmérés során rögzített ábrázolásra alapította, ugyanakkor a szakértő kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az előző munka dokumentálása hiányos, az utóbbinak pedig a teljes dokumentációja hiányzik. Kiemelte, hogy a tárgyaláson a szakértő úgy nyilatkozott, hogy az 1975. évi munkarész alapján a /3. hrsz.-ú ingatlan nagyjából ott helyezkedik el, ahol az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetésre került, ugyanakkor vannak olyan egyéb nem okirati bizonyítékok, amelyek alapján megállapítható, hogy az árok már eredetileg sem itt helyezkedett el, ezek a légifelvételek, az ortofotók, illetve a helyszínen tapasztaltak. Mindebből az alperes azt a következtést vonta le, hogy a szakértő is elismerte, hogy az egyetlen fellelhető okirat alapján a /3. hrsz.-ú ingatlan nagyjából ott helyezkedik el, ahol az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetésre került. Hangsúlyozta, hogy a közhiteles térképi állapottal szembeni ellenbizonyításnak egyértelműnek és kétséget kizárónak kell lennie, a térképezési hiba valószínűsítése nem elegendő.
[24] Az alperes kiemelte, hogy a szakértő a tárgyaláson maga is elismerte, hogy az új felmérés során történhetett valami, az azonban nem állapítható meg, hogy mi, ugyanis az újrafelmérés munkarészei nem állnak rendelkezésre. Az alperes szerint ebből az a következtetés vonható le, hogy nem lehet megállapítani az árok szélességi méreteit, azaz a térképezési hibára vonatkozó feltételezés nem alkalmas a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:177. § (1) bekezdése szerinti törvényi vélelem megdöntésére.
[25] Hangsúlyozta, hogy a szakértő által hivatkozott bizonyítékok – légifelvételek és helyszínen tapasztaltak – nem feleltethetőek meg az AM rendelet 56. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek, mert javítható térképezési hiba fennállásának bizonyítására nem alkalmasak.
[26] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában való fenntartását kérte.
[27] A felperes szerint a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott két kúriai határozattal összhangban van a felülvizsgálni kért ítélet. A Kfv.II.37.277/2020/9. számú határozatot elemezve utalt arra, hogy a hivatkozott perben nem került sor igazságügyi szakértő kirendelésére, és a Kúria arra hivatkozással semmisítette meg a jogerős ítéletet, hogy a fényképfelvételek alapján is megállapítható volt, hogy a kijavítás a természetbeni állapottal ellentétes. Jelen ügyben pedig épp az a helyzet, hogy van egy több, mint 55 éve létrejött természetbeni állapot, egy vízelvezető árok, amelyet a földhivatal 20 méterrel arrébb térképezett.
[28] A felperes érvelése szerint a Törvényszék ítélete összhangban van a Kúria hivatkozott Kfv.37.079/2022/10. számú határozatával is, ugyanis a hivatkozott ítélettel azonos módon a közigazgatási perben eljárt szakértő kétséget kizáróan bizonyította a térképezési hibát.
[29] Az alperesi érdekelt a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos az alábbiak miatt.
[31] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, Kp. 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálni kért ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között megvizsgálta, majd a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az ítélet jogszabálysértő, és nem veszi figyelembe a Kúria térképezési hiba javíthatóságával összefüggésben kialakult gyakorlatát az alábbiak miatt.
[32] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:177. § (1)–(2) bekezdése szerint ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét vitatja.
[33] Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (4)–(5) bekezdései szerint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis – az ellenkező bizonyításáig – hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott állami alapadat tartalmat. A térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.
[34] Bár az Fttv. 17. § (1) bekezdése szerint felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzátartozó területi adatokat hivatalból bármikor javíthatja, ugyanakkor az AM rendelet 56. § (5) bekezdése szerint a hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba jogcímén ingatlanügyi hatósági hatáskörben csak akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik.
[35] A jogalkotó a fent ismertetett jogszabályi környezet szerint egyértelműen rögzítette egyrészt az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis helyességének vélelmét, másrészt szabályozta a bizonyítási teher kérdését is, mely szerint az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét vitatja.
[36] Ebből következően nem az alperesnek kellett jelen jogvitában bizonyítani, hogy a térképi adatbázis helyes, hanem a felperesnek kellett azt bizonyítania, – mégpedig kétséget kizáróan – hogy a térképi adatbázis hibás. A jogszabályi rendelkezésből következő bizonyítási teher azt jelenti, hogy a bizonyítatlanság kérdése a bizonyítási terhet viselő felen nyugszik, azaz amennyiben nem bizonyított kétséget kizáróan a felperes részéről állított térképezési hiba ténye, úgy ennek bizonyítatlansága a felperes terhére esik.
[37] A Kúria gyakorlata a térképezési hiba javításával kapcsolatban egységes, ahogy erre a felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozott. A Kfv.II.37.277/2020/9. számú döntés elvi tartalma az AM rendelet 56. § (5) bekezdését részben megismételve rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az érintett ingatlanokat bizonyíthatóan felmérési, térképezési, illetve területszámítási hiba terheli. Rögzítette azt is, hogy amennyiben a felmérési, térképezési, területszámítási hiba megállapításához szükséges iratok hiányosak vagy nem állnak rendelkezésre, úgy a hatóság a döntését erre nem alapíthatja.
[38] A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem alappal hivatkozott arra, hogy az elsőfokú közigazgatási bíróság tévesen értelmezte a közigazgatási perben beszerzett szakértői véleményt akként, hogy az a térképezési hiba kétséget kizáró bizonyítottsága megállapítására alkalmas. A jogszabály és a bírói gyakorlat szerint megkívánt kétséget kizáró bizonyításnak ugyanis nem feleltethető meg az a szakértői megállapítás, hogy a /3. hrsz. alatti ingatlan egykori térképezésének helyessége nem bizonyított.
[39] A szakértői vélemény több ponton is utal a /3 hrsz. alatti ingatlan egykori térképezésével kapcsolatos bizonytalanságra. A szakvéleményből ugyanis nem derül ki, hogy a szakértő miből vonta le azt a következtetését, hogy az új felmérés során nem vették át az eredeti felmérési munka adatait, ugyanis a szakértő állítása szerint részére hiányos iratok álltak rendelkezésre, ezért is bizonytalan azzal kapcsolatos állítása, hogy a szóban forgó munkarészt hibásan ábrázolták vagy egyáltalán nem vették át az új felmérés során. A szakértő emellett tévesen tényként kezeli a helyszínen talált árok, és a /3. hrsz.-ú ingatlan azonosságát, ezt azonban a szakértői véleményben bemutatott bizonyítékok nem támasztják alá. A szakértő a /3. hrsz. alatti ingatlan téves térképezését az általa végzett helyszíni mérésekre, az eredeti felmérési munkára, valamint az új felmérés során rögzített ábrázolásra alapította, ugyanakkor maga is hivatkozott arra, hogy ez előbbi munka dokumentálása hiányos, az utóbbinak pedig teljes dokumentációja hiányzik.
[40] A szakértő maga is nyilatkozott arról, hogy nem állnak rendelkezésre az eredeti felmérési munkához kapcsolódó alapdokumentációk, és a tárgyaláson, személyes meghallgatása során maga is elismerte, hogy „az új felmérés során valami történhetett, az azonban nem állapítható meg, hogy mi”, mely bizonyítatlanságból nem következik a térképezési hiba kétséget kizáró, jogszabály által megkívánt bizonyítottsága.
[41] Emellett a Kúria hangsúlyozza, hogy a szakértő jogsértő módon nem vette figyelembe, hogy az eredeti felmérési munkával kapcsolatban előírt javításokat a munka készítője elvégezte, a megelőző eljárás iratanyaga között az eredeti okiratról készült másolat rendelkezésre áll, annak hátoldalán szerepel, mely szerint „javítások a térképezések egyértelművé tétele pontosságában megtörténtek” megjegyzés dátummal, aláírással. A perszakértő a javítások okiraton szereplő megtörténtét a közokirattal szemben nem vonhatta kétségbe.
[42] Az elsőfokú bíróság a fentiekből következően tévesen hagyta figyelmen kívül, hogy a szakértő megállapításai nem bizonyítják kétséget kizáróan a térképezési hiba fennálltát. Figyelmen kívül hagyta, hogy a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg pontosan az árok természetbeni elhelyezkedése sem, mert az árok először csak egy 1991-es légifelvételen tűnik fel. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy amellett, hogy a szakértő a /3. hrsz.-ú ingatlan természetbeni határairól megállapította, hogy nem egyeznek meg az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalakkal, azonban azt nem vezette le, hogy mire alapítja, hogy a természetben megtalált árok teljes mértékben azonosítható a /3. hrsz. alatti árokkal.
[43] A Kúria felhívja a figyelmet arra, hogy az elsőfokú közigazgatási bíróság – a fent írt bizonyítékértékelési hiba mellett – tévesen hagyta figyelmen kívül a Kúria Kfv.III.37.945/2014/10., és Kúria Pfv.I.20.093/2013/5. számú határozataiban a felperesi és a /3. hrsz. alatti ingatlant is érintő térképezéssel összefüggésben tett egyértelmű megállapításokat. Ezek közül a Kúria azt emeli ki, hogy a /3. hrsz. alatt árok megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a bejegyzett művelési ágnak nem megfelelő funkciót tölt be, vélhetően egy 1967-ben végrehajtott vízrendezést követően. Az 1967-ben vagy 1968-ban végrehajtott vízrendezés során a vízfolyás medrét a /2. hrsz. alatti ingatlan területére helyezték át, de ez nem jelenti a /3. hrsz.-ú ingatlan megszűnését, eltolódását, csupán azt, hogy a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére nem került sor.
[44] Itt hívja fel a Kúria a figyelmet arra, hogy az AM rendelet 56. § (7) bekezdése szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változás átvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.
[45] A Kúria a fentieken túlmenően hangsúlyozni kívánja, hogy jelen közigazgatási per tárgya nem lehet általánosságban a teljes külterületi tömböt érintő térképezési hiba, figyelemmel arra, hogy a felperes kereshetőségi joga a tulajdonában álló, /1. hrsz. alatti ingatlant érintő térképezési hibával összefüggő.
[46] Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a jelen közigazgatási perben beszerzett szakértői vélemény – a korábbi közigazgatási és polgári perben rendelkezésre álló szakértői véleményhez hasonlóan –, a kirendelő végzés 10. kérdésére adott válaszában egyértelmű megállapítást tett, mely szerint: „A felperesi ingatlant nem terheli felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba. A felperes tulajdonát képező Sz. külterület /1. hrsz. alatti ingatlan térmértéke megfelel az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti, illetőleg a tulajdoni lapon feltüntetett méreteknek.” A felperesi ingatlan tekintetében tehát a perszakértő is megállapította a térképezési hiba hiányát. A Kúria álláspontja szerint amellett, hogy a /3. hrsz. alatti ingatlant érintő, felperes által állított térképezési hiba a kétséget kizáróan nem bizonyítható, emellett azonban a /3. hrsz. alatti ingatlanban esetlegesen kimutatható térképezési hiba a felperes ingatlanát nem érintheti, hiszen a felperes az általa adásvétel jogcímén megszerzett ingatlan teljes területét, 3 hektár 955 m2-t birtokolja, az ingatlan a térképi és természetbeni határvonala között eltérés nem található.
[47] A fentiek alapján, mivel a felperes tulajdonában álló /1. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan jogi és természetbeni határa megegyezik, térképezési hibával nem érintett, az AM rendelet 56. § (5) bekezdése alapján nem lehet a térképezési hiba kijavítása iránti kérelemnek helyt adni.
[48] A Kúria emellett megjegyzi – bár a felülvizsgálati kérelem a res iudicata kérdését nem érintette, és annak kizártságára csak felülvizsgálati ellenkérelem hivatkozott – az elsőfokú bíróság jogsértő módon hagyta figyelmen kívül az alperes res iudicatára történő hivatkozását, és hagyta figyelmen kívül, hogy a /1. hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában az azt érintő térképezési hiba fennálltának a ténye a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartó határozatával eldőlt. A felülvizsgálni kért ítélet indokolása [41] pontjában foglaltakkal szemben ugyanis annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy kérdés ítélt dolognak tekinthető-e vagy sem, nem az dönti el, hogy az alperes a felülvizsgálni kért határozatában hivatkozott-e rá, hanem a Kp. 48. § (1) bekezdés g) pontjához kapcsolódó gyakorlat szerint azt a bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie. A res iudicata tekintetében jelen ügyben annak volt relevanciája, hogy a felperes most is és korábban is, arra alapítva állította a térképezési hibát, hogy a /3. hrsz-ú ingatlanon lévő árok hol helyezkedik el, ugyanakkor a korábbi és jelen ügyben sem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a felperesi ingatlan térképezésének megfelelősége nem kizárólagosan a /3. hrsz.-ú ingatlanon lévő árok helyétől függ (ezt a polgári és közigazgatási ügyekben hozott korábbi jogerős ítéletek kétségtelenül rögzítették). A felperesi kérelem elbírálása során figyelembe kell venni, hogy a felperesi ingatlan kitűzése megfelelő-e, területe a jelen határai között egyezik az adásvételi szerződésben foglaltakkal, természeti és jogi határa megegyezik-e. Az elsőfokú bíróság e kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozott, így részben tárta fel az alperesi határozat jogszerűségnek megítéléséhez szükséges tényeket, s nem tisztázott olyan ellentmondásokat, amelyek nélkül nem lehetett volna megalapozott döntést hozni.
[49] A Kp. 121. §-ának rendelkezéseiből következően a Kúriának az ítélet jogsértő megállapítása mellett nem volt más lehetősége, mint az ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezése.
[50] A Kúria az elsőfokú bíróság számára az új eljárásra azt az iránymutatást adja, hogy legyen figyelemmel egyrészt a Kúria Kfv.III.37.945/2014/10. számú, Pfv.I.20.093/2013/5. számú határozataira, valamint a Kúria Kfv.VI.37.079/2022/10. és Kfv.II.37.277/2020/9. számú ítéleteinek elvi tételére, továbbá a Kúria fentiekben írt érvelésére.
(Kúria Kfv.I.37.482/2025/10.)