Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének (2017. XI. 20-21.) állásfoglalásai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezéseivel kapcsolatban a bírák helyi képzésein felmerült jogértelmezési problémákról

CKOT2017.11.20:18.
Ha a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet határnapján a felek között nem jött létre egyezség, de közösen úgy nyilatkoztak, hogy közvetítői eljárást vesznek igénybe és ezért az eljárás közös kérelmükre szünetel, majd a felek között a közvetítői eljáráson kívül jön létre megállapodás, a folytatás iránti kérelmet el kell utasítani [Pp. 168. § (5) bekezdés].

CKOT2017.11.20:17.
Egyezségi kísérlet esetén az eljárást eredménytelenné nyilvánító és lezáró végzés ellen nincs helye fellebbezésnek [167. § (5) bek., 365. § (2) bek. b) pont]. A perindítás előtti egyezségi kísérlet (X. Fejezet) viszont bírósági polgári nemperes eljárásnak minősül, így a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (5) bekezdése alapján az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye. [Pp. 167. § (5) bekezdés, 365. § (2) bekezdés]

CKOT2017.11.20:16.
Az anonimizált iratmásolat kiadása során a Pp. 164. § (1) bekezdésének alkalmazásában az azonosítást lehetővé tevő adatok mellőzése a nem természetes személyekre is irányadó. [Pp. 164. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:15.
Elektronikus kapcsolattartás esetén a Pp. 114. § (2) bekezdését az E-ügyintézési törvény 21/A. §-ára figyelemmel kell értelmezni. [Pp. 114. § (2)]

CKOT2017.11.20:14.
Ha a bíróság a pert megelőzően elrendelt ideiglenes intézkedést biztosítékadáshoz kötötte, és a biztosíték letétele után a végzés – a perindítás elmulasztása vagy a keresetlevél visszautasítása miatt – hatályát vesztette, a biztosíték kiadása a helyes döntés. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, mert azt a törvény külön nem engedi meg. [Pp. 106. § (1), 107. §, 108. § (1) bekezdés, 109. § (2) bekezdés]

CKOT2017.11.20:13.
A pert megelőző ideiglenes intézkedés hatályvesztését megállapító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. E tárgyban a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (5) bekezdése alapján sincs helye fellebbezésnek, mert a nemperes eljárás az ideiglenes intézkedést elrendelő határozattal, nem pedig a hatályvesztést megállapító végzéssel fejeződik be. [Pp. 109. § (2) bekezdés]

CKOT2017.11.20:12.
A perindítást megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában hozott végzés ellen van helye külön fellebbezésnek. A fellebbezés nem érinti a per megindítására megszabott határidőt, ezért ha a kérelmező e határidőn belül nem terjeszti elő a keresetlevelet, az ideiglenes intézkedés hatályát veszti annak jogerőre emelkedését megelőzően [Pp. 109. § (1) és (5) bek.].

CKOT2017.11.20:11.
Egyezség esetére is fel kell számítani a perköltséget, ha a felek megállapodása a perköltség összegére nem terjedt ki, és ezért arról a bíróságnak kell döntenie [Pp. 84. §].

CKOT2017.11.20:10.
Az ügyészt megillető általános perindítási és fellépési jog [Pp. 59. § (4) bek.], valamint a külön jogszabályon alapuló, önálló perindítási és perbelépési jog [Pp. 60.§ (1) bek.] alapján indult perben az ügyész – a peres felekkel vagy a beavatkozóval egyezően – is benyújthat perorvoslati kérelmet. A házasság érvénytelenítése iránti perben a Pp. 460. § (2) bekezdése az ügyészi fellebbezést akkor is lehetővé teszi, ha az ügyész a perben nem volt fél. [Pp. 59. § (4) bekezdés, 60. § (1) bekezdés, 460. § (2) bekezdés]

CKOT2017.11.20:9.
A Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja értelmében a sérelemdíj iránti igény is vagyonjogi pernek minősül, ezért a felek az ebből adódó jogvitájukra a Pp. 27. § (1) bekezdése szerint kiköthetik valamely bíróság kizárólagos illetékességét. [Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pont, 27. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:8.
A felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési perben a helytállásra köteles személlyel szemben a Pp. 26. § (2) bekezdésének a felperes lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye) szerinti bíróság kizárólagos illetékességét kimondó rendelkezés kizárja a 28. § (1) bekezdés e) pontjában írt vagylagos illetékességi szabály (a per a károkozás vagy a kár bekövetkezésének helye szerinti bíróságon is megindítható) alkalmazását. A felperes belföldi lakóhelyének, tartózkodási helyének, székhelyének hiányában azonban választható a hivatkozott vagylagos illetékességi ok.  [Pp. 26. § (2) bekezdés, 28. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:7.
CKOT2017.11.20:7. Ha a felperes több alperes egyetemleges kártérítési felelősségére hivatkozva valamennyi károkozóval szemben pert indít, akik közül az alperesek egyike közigazgatási szerv, és a keresethalmazat megengedett, a keresetlevelet vissza kell utasítani akkor, ha a perben hivatkozott magatartásának jogellenességét közigazgatási bírói ítélet – akár a rendelkező részben, akár az indokolásban – nem állapította meg [Pp. 176. § (3) bek.].

CKOT2017.11.20:6.1
A közigazgatási szervvel szemben személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránt indított pernek nem eljárásjogi előfeltétele a Pp. 24. § (3) bekezdésében írt előzetes közigazgatási bírói út igénybe vétele. [Pp. 24. § (3) bekezdés]

CKOT2017.11.20:6.2
A Pp. 264. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási anyagi és eljárásjogi szabályok megsértésének közigazgatási bíróság által történt megállapítása köti a polgári perben eljáró polgári bíróságot. A bíróság a polgári perben a kárt, a magatartás és a kár közötti okozati összefüggést és a felróhatóságot vizsgálja. Nem vizsgálhatja azonban, hogy a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozták-e [Ptk. 6:520. § d)]. Következésképpen a polgári jogi és a közigazgatási jogi jogellenesség nem feltétlenül esik egybe. [Pp. 264. § (2) bek.]

CKOT2017.11.20:5.
A Pp. 23. § (2) bekezdésének rendelkezése (a hatáskört a felemelt érték szerint kell megállapítani) és a 215. § (3) rendelkezése (az érdemi tárgyalási szakban a per tárgyának értékétől függő hatáskör hiánya nem akadálya az egyébként megengedett keresetváltoztatásnak) viszonylatában ez utóbbi a speciális szabály. Ebből az következik, hogy ha a felperes a járásbíróság hatáskörébe tartozó vagyonjogi perben a kereseti követelését – megengedett keresetváltoztatás esetén – harmincmillió forintot meghaladó összegre felemeli, a perfelvételi szakban a keresetlevél áttételének van helye, míg az érdemi tárgyalási szakban a keresetlevél áttétele ebből az okból kizárt. [Pp. 23. §, 215. § (3) bek.]

CKOT2017.11.20:4.
Ha a felperes véghatáridővel kéri az időszakonként visszatérően teljesítendő szolgáltatás (járadék) megfizetésére kötelezést, a pertárgy értéke a követelés teljes összege, vagyis a hátralék összegéhez hozzá kell adni a véghatáridőig érvényesített jövőbeli követelést [Pp. 21. § (3) bek.].

CKOT2017.11.20:3.
Ha a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett, a Pp. 20. § (4) bekezdés szerinti, a törvényszék hatáskörét kijelölő szabályhoz képest a Pp. 513. § (1) bekezdése a speciális szabály, amely ezeket a pereket a munkaügyi perben eljáró bíróság hatáskörébe utalja. [Pp. 20. § (4) bekezdés, Pp. 513. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:2.
A kapcsolattartás megváltoztatása iránti perek – a Pp. 20. § (3) bekezdés b) pontjában, a 7. § (1) bekezdés 17. pontjában írt értelmező rendelkezésben, a Pp. 429., 474. és 476. §-aiban, valamint a Ptk. 4:181. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak egybevetett tartalma alapján – a személyi állapotot érintő perek kategóriájába sorolhatók, így azok a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. [Pp. 7. § (1) bekezdés 17. pont, 20. § (3) bekezdés, 429. §, 474. §, 476. §]

CKOT2017.11.20:1.
Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, vagy ha a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek ki részére törvényes képviselőt, valamint ha a fél nem természetes személy [Pp. 34. § (2) bek.], a perbeli jogokat és kötelezettségeket a törvényes képviselő gyakorolja, ezért a perkoncentráció érvényesüléséhez szükséges eljárástámogatási, állítási és igazmondási kötelezettség [Pp. 4. § (3)-(4) bek.] és a fél személyes meghallgatása tekintetében (230. §) a félre vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre is alkalmazni kell. [Pp. 4. § (4) bekezdés, 34. §, 230. § (5) bek.]

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének (2017. július 7.) állásfoglalásai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel (Pp.) összefüggésben felmerült jogértelmezési problémákról

CKOT2017.07.07:32. Mi a jogkövetkezménye, ha megszűnik a társult perlési szerződésben a társult per vitelére meghatalmazott jogi képviselő megbízása?
A    jogi képviselő meghatalmazásának megszűnése esetén – ha társult perlésiszerződésben nem jelöltek helyettest – módosítani kell a társult perlési szerződést, és ezt a bíróság felé igazolni is kell. [Pp. 586. § (1) bekezdés, (2) bekezdés]

CKOT2017.07.07:31. Visszautasítható-e a keresetlevél a Pp. 176. § (1) bekezdése j) pontja alapján, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles jogi képviselő a társult perben a keresetlevélhez elektronikus úton nem csatolja a társult perlési szerződést?
A    bíróságnak kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén is zártan kell kezelnie a társult perlési szerződést. Azonban – mivel a Pp. 584. § (2) bekezdése alapján a társult perlési szerződést kötelező csatolni a felperesnek a keresetleveléhez – ha azt nem csatolja, a bíróság a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján visszautasítja. Ha azonban a felperes a keresetlevelében utal arra, hogy a társult perlési szerződést a Büsz. 5. § (2a) bekezdése alapján papír alapon vagy adathordozón külön nyújtotta be, a keresetlevél visszautasításának hiánypótlás nélkül nincs helye, csak akkor, ha ez a melléklet ténylegesen nem került benyújtásra. [Pp. 176. § (1) bekezdés, 584. § (2) bekezdés]

CKOT2017.07.07:30. Megelőzi-e fizetési meghagyásos eljárás a társult pert, ha a pertárgyérték a hárommillió forintot nem haladja meg?
Fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben társult per nem indulhat. Ez utóbbi jogértelmezés a következő indokokkal egészíthető ki:
1)    A társult per fogalmát és annak megindítását a Pp. külön határozza meg (Pp. 580. §-a szerinti társult per az e fejezet szabályai szerint indított és lefolytatott per), amelyben speciális szabályok érvényesülnek az engedélyezésre és a visszautasításra.
2)    A Pp. XVI. Fejezete a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perekre írtspeciális rendelkezései a társult perekben alkalmazandó speciális rendelkezések egy részével ellentétes; pl. a Pp. 256. § (2) bekezdés, amely szerint a fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének. A társult pert ugyanis a bíróságnak kell engedélyezni, a fizetési meghagyásos eljárásban erre az igény érvényesítéséhez kapcsolódóan a közjegyző által nem kerülhet sor. A társult per engedélyezése iránti kérelmet a keresetlevélben kell előterjeszteni, fmh. esetén ez sem alkalmazható, a közjegyzőnek nincs hatásköre ennek elbírálására (az fmh. kérelemhez nem is csatolható).
3)    Az fmh. kérelemhez melléklet nem csatolható, így az sem ellenőrizhető, hogy areprezentetív felperes kéri-e kibocsátani, van-e társult perlési szerződés stb.
4)    A perben kötelező a jogi képviselet, továbbá speciális szabályokat ír elő a Pp. mára perindításhoz és a perfelvételi szakhoz kapcsolódóan, míg ez a fmh.-val indult de az ellentmondás folytán perre alakult eljárásokban a járásbíróság előtt indult perekben ezek nem alkalmazhatóak.
5)    Társult per csak a fogyasztói szerződésből eredő követelés érvényesítése céljából,a XXXIX. Fejezet szerinti munkaügyi perben, vagy emberi tevékenységen vagy mulasztáson alapuló, előre nem látható környezetterhelés által közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények vagy vagyoni kárigények érvényesítése esetén indítható, míg az Fmhtv. 3. § (2) bekezdése kizárja a pénzkövetelés érvényesítését, ha az munkaviszonyból ered. [Pp. 262. §, 580. §]

CKOT2017.07.07:29. Képviselet az örökbefogadás felbontása iránti perben
A    14 év alatti kiskorút a Ptk. 4:145. § (4) bekezdése szerint eseti gyám képviseli,fontos azonban, hogy a gyermeket a gyámhatóságnak a Ptk. 4:145. § (3) bekezdése alapján meg kell hallgatnia. [Pp. 486. §]

CKOT2017.07.07:28. Kérheti-e a személyi állapotot érintő perekben a perfelvételi tárgyaláson a nem természetes személy fél képviselője a tárgyalás távollétében való megtartását? Ha nem kérheti és nem jelenik meg, akkor a Pp. 432. § (3) bekezdése alapján az eljárást hivatalból meg kell szüntetni? Kinek kell „személyesen” megjelennie? A nem természetes személy törvényes (szervezeti) képviselőjének vagy elegendő jogi képviselője is, mivel a nem természetes személy fél személyes meghallgatása nem értelmezhető, jognyilatkozatot pedig csak képviselője útján tehet.
A    személyi állapotot érintő perekben a személyesen megjelenő fél alatt nemcsak atermészetes személyt kell érteni. Ezért ha a gyámhatóság vagy az ügyész a felperes, akkor is kötelező (de egyben elegendő) a törvényes vagy a jogi képviselő megjelenése. Ennek elmulasztása esetén az eljárás hivatalbóli megszüntetésének van helye. [Pp. 432. § (2) bekezdés, 230. § (2) bek.]

CKOT2017.07.07:27. Megállapíthatja-e a bíróság a házassági életközösség kezdő időpontját a felek által megkötött házasság időpontja előtti időponttól?
Az életközösség tartalmi elemei szorosan összefüggnek és csak együttesen, mindig a felek konkrét életviszonyaival összefüggésben értékelhetők. Ezért a házassági életközösség kezdő időpontja nem lehet korábbi a házasságkötés időpontjánál, még akkor sem, ha a házasságkötés előtt a felek élettársakként éltek együtt. [Pp. 463. § (2) bekezdés]

CKOT2017.07.07:26. A házassági életközösség időtartamát a bíróság csak az ítélet rendelkező részében állapíthatja meg vagy köthetnek a felek e tekintetben egyezséget is?
A    Pp. 459. §-a (2) bekezdése alapján a bíróságnak a házasságot felbontó ítélete rendelkező részében kell megállapítania a házassági életközösség időtartalmát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg. Ilyen esetben ez a bontó ítélet szükségképpeni tartalmi eleme, egyezségkötésnek nincs helye. [Pp. 459. § (2) bekezdés]

CKOT2017.07.07:25. A házassági bontóperben jóváhagyhatja-e a bíróság a felek perbeli egyezségét aPtk. 4:217. §-a (2) bekezdése alapján?
A    Pp. 455. §-a (1) bekezdése és a Ptk. 4:217. §-a (2) bekezdése alapján nincsakadálya annak, hogy a házasság felbontása iránti perben a gyermekétől külön élő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy egyszeri juttatásával tegyen eleget és ezt a perbeli egyezséget a bíróság jóváhagyja. Egyéb, a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő igénnyel – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése kivételével – összefüggésben az egyezség jóváhagyásának nincs helye. [Pp. 455. § (1) bekezdés]

CKOT2017.07.07:24. Hogyan kerülhet sor az életközösség fennállása időtartamának megállapítása, ha a házassági és a házassági vagyonjogi per is folyamatban van?
Ha a felek között egyidejűleg a házassági és a házassági vagyonjogi per is folyamatban van és az életközösség időtartama vitás, a bíróság a házassági vagyonjogi pert a folyamatban lévő házassági per jogerős elbírálásig felfüggesztheti.
Nem kötelező ez esetben sem az eljárás felfüggesztése, az a bíróság mérlegelésétől függő kérdés, és ahogyan azt a törvény is kimondja, akkor van rá lehetőség, ha vitatott az életközösség időtartama.
Nem indokolja ezért az eljárás felfüggesztését, ha a házassági életközösséggel vagyonjogi szempontból egybeolvadó élettársi kapcsolat időtartama vitatott.
Az eljárás felfüggesztésére az általános szabályok az irányadóak [123. § (2) bekezdés, 128. § (1) -2) bekezdés a) pont, (3)-(4)-(5)-(6) bekezdés]. [Pp. 123. §, 128. §, 463. § (2) bekezdés]

CKOT2017.07.07:23. Felbonthatja-e a bíróság a felek házasságát befolyásmentes megegyezésük alapján közös kérelemre, ha jóváhagyta a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése alapján a perbeli egyezségüket azonban a felek között vitás a házassági életközösség fennállásának időtartama?
A bíróság nem bonthatja fel a peres felek házasságát a Ptk. 4:21. § (3) alapján, amíg a házassági életközösség időtartamának vizsgálata a felek eltérő tényállítása miatt szükséges. [Pp. 459. § (2) bekezdés]

CKOT2017.07.07:22. Visszautasítható-e a keresetlevél a Pp. 176. § (1) bekezdése j) pontja alapján, ha a házasság felbontása iránt a jogi képviselő által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a házassági életközösség időtartamát és/vagy tartalmazza ugyan, de a felperes nem kéri ennek megállapítását és azt korábban a házassági vagyonjogi per bírósága sem állapította meg az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében?
A    Pp. 170. §-a alapján a keresetlevél kötelező tartalmi elemeként kell kezelni azéletközösség időtartamának meghatározását mint tényállítást. Ennek a hiánya a keresetlevél visszautasítását eredményezi.
Ennek megállapítására viszont nem kell külön keresetet előterjeszteni, ez a köteléki keresettel szorosan összefüggő kérdés. Ezért a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél sem utasítható vissza a házassági életközösség időtartamának megállapítására vonatkozó kereset hiánya miatt. [Pp. 170. §, 176. § (1) bekezdés, 455. § (2) bekezdés]

Oldalak

Darabszám: 593 | Megjelenítés: 271 - 300