Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének (2017. XI. 20-21.) állásfoglalásai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezéseivel kapcsolatban a bírák helyi képzésein felmerült jogértelmezési problémákról

CKOT2017.11.20:48.
A Pp. 380. § a) pontja az ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményként határozza meg azt az esetet, amikor az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. Ennek indoka, hogy ebben az esetben lényegileg hiányzik az elsőfokú eljárás. Ettől különböző eset az, amikor a bíróság hatáskörének hiányában jár el. Ez az eljárás megszüntetésére vezető ok [240. § (1) bekezdés e) pont], aminek következménye, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 379. §-a szerint hivatalból hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, az eljárást megszünteti, és az ügy iratait átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz [Pp. 240. § (3) bekezdés, Pp. 379. §, Pp. 380. §].

CKOT2017.11.20:47.
A másodfokú bíróság az anyagi pervezetés szabályaira tekintettel sem oldhatja fel a részjogerőt, mert a Pp. 375. § (1) bekezdése egyrészről a korábbi szabályozással megegyezően rendelkezik arról, hogy a fellebbezési és a csatlakozó fellebbezési kérelmet nem lehet kiterjeszteni, másrészről azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy a fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) tartalmát főszabály szerint nem lehet megváltoztatni. A (2) bekezdésben foglalt kivétel az (1) bekezdésnek csak ez utóbbi rendelkezésére vonatkozik. Ebből következően, ha a fél a másodfokú bíróságtól a 371. § (1) bekezdés c) pontja szerint a felülvizsgálati jogkör gyakorlása körében az anyagi jogi felülbírálatot [369. § (4) bek] kéri, a 373. § (5) bekezdése alapján megengedett keresetváltoztatás csak a fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) tartalmának megváltoztatását eredményezheti, de nem ad alapot a fellebbezésnek (csatlakozó fellebbezésnek) az elsőfokú ítélet nem fellebbezett – és ezáltal részjogerőre emelkedett – részére való kiterjesztésére. [Pp. 373. § (5) bekezdés, Pp. 375. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:46.
Ha a perben több felperes van, például egy baleset sérültjei, akkor a vitatott baleset mechanizmusa egy szakkérdésnek minősül, így erre a szakkérdésre a több bizonyító fél csak egy magánszakértőt alkalmazhat a Pp. 302. § (4) bekezdése alapján. Az egyes felpereseknek okozott károk azonban indokolhatják más-más szakterületről, több magánszakértő alkalmazását. [Pp. 303. §, 316. §]

CKOT2017.11.20:45.
A fél a Szaktv. 52. § (3) bekezdés b) és c) pontjai alapján jogosult már a keresetlevél elkészítését megelőzően magánszakértői véleményt készíttetni, és azt a bíróság indítványnak helyt adó döntését követően csatolhatja. [Pp. 302. §]

CKOT2017.11.20:44.
Ha a fél magánszakértői vélemény benyújtásának engedélyezését kéri, meg kell jelölnie a szakértő nevét és szakterületét [Pp. 302. § (1) bek.].

CKOT2017.11.20:43.
Mindig az adott, különleges szakértelmet igénylő tényállítás szempontjából bizonyító félnek minősülő fél dönthet arról, hogy saját tényállítása bizonyítása céljából a szakértő alkalmazásának melyik módját választja. Ha mindkét fél bizonyító fél, akkor – a Pp. 302. § (4)-(5), illetve 306. § (4) bekezdésében írt korlátok között – lehetséges, hogy az egyik fél magánszakértői vélemény benyújtásának engedélyezését, míg a másik fél szakértő kirendelését kérje [Pp. 300. § (3) bek., 306. § (3) bek.].

CKOT2017.11.20:42.
Kibocsátandó a bírósági meghagyás, ha a fél nem terjeszti elő írásban az ellenkérelmét, tekintet nélkül arra, hogy a perfelvételi iratnak nem minősülő – fizetési meghagyással szemben előterjesztett – ellentmondás érdemi védekezést vagy beszámítást tartalmaz [Pp. 181. § (1) bek. 182. § (1) bek.].

CKOT2017.11.20:41.
Ha a jogi képviselő által előterjesztett keresetlevelet a járásbíróság olyan ok miatt utasítja vissza, amelyet a formanyomtatványon előterjesztett keresetlevélnek nem kell tartalmaznia, a fél azt a Pp. 178. § (1) bekezdése alapján újra előterjesztheti formanyomtatványon [Pp. 178. § (1) bekezdés, 246. § (6) bek.].

CKOT2017.11.20:40.
A járásbíróság előtti eljárásban a félnek a Pp. 115. §-a szerint hiánypótlásra visszaadott keresetlevelet ismét formanyomtatványon kell benyújtania (Pp. 115. §, 246. §).

CKOT2017.11.20:39.
A járásbíróság előtti eljárásban a jogi képviselőnek szóló meghatalmazás megszűnésének bejelentése esetén – ha azzal egyidejűleg az áttérés bejelentése nem történt meg – a bíróságnak fel kell hívnia a felet, hogy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról gondoskodjék, vagy nyilatkozzon, át kíván-e térni a jogi képviselő nélküli eljárásra. Ha a fél a megszabott határidő alatt a megszűnt jogi képviselet pótlásáról nem gondoskodik, vagy az áttérést nem jelenti be, a bíróság a Pp. 74. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.[Pp. 74. § (3) bekezdés, 244. §]

CKOT2017.11.20:38.
A nem természetes személy törvényes képviselőjének meghallgatása a Pp. 288. §-a szerint nem tanúként, hanem a Pp. 230. § (2) bekezdésben leírt módon történik. [Pp. 230. § (2) bek., 288. §]

CKOT2017.11.20:37.
Ha a bíróság a keresetváltoztatást nem engedi meg [219. § (1) bek.], az eredeti kereseti kérelmet kell előterjesztettnek tekinteni és érdemben elbírálni. [Pp. 219. § (1) bek.]

CKOT2017.11.20:36.
A fél a Pp. 218. § (3) bekezdése alapján nem csak a változatlan tartalmú kérelme visszautasítása esetén sújtható pénzbírsággal, hanem akkor is, ha módosult vagy teljesen új tartalmú kérelmet terjeszt elő, amit bíróság a hiányos tartalma miatt visszautasít. [Pp. 218. § (2) bek.]

CKOT2017.11.20:35.
A kereset- és ellenkérelem megváltoztatásának minősülhet, és azt a 218. § (1) bekezdése szerint eljárva hiánypótlási felhívás nélkül vissza kell utasítani, ha a fél az érdemi tárgyaláson új tényre hivatkozik, de nem terjeszt elő kifejezett kereset (ellenkérelem) változtatás iránti kérelmet. [Pp. 218. § (1) bek.]

CKOT2017.11.20:34.
A kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelem, a keresetleszállítás főszabály szerint írásban terjeszthető elő akkor is, ha a tárgyaláson merül fel a változtatás oka. A Pp. csak a járásbíróság előtt, jogi képviselő nélkül eljáró félnek teszi lehetővé a nyilatkozat tárgyaláson, szóban való előterjesztését (Pp. 250. §).

CKOT2017.11.20:33.
A Pp. 179. § (1) bekezdésére és a 213. § (1) és (4) bekezdésére figyelemmel a bíróságnak a viszontkeresettel kapcsolatos írásbeli ellenkérelem előterjesztésére – az ügy egyedi jellegzetességeire figyelemmel megszabott – megfelelő határidőt kell biztosítania azzal, hogy az a Pp. 147. § (1) bekezdése szerinti esetleges meghosszabbításával együtt sem lehet hosszabb negyvenöt napnál [Pp. 179. § (1) bek., 213. § (1) és (4) bek., 147. § (1) bek.].

CKOT2017.11.20:32.
Ha az alperes javára más perben meghozott jogerős ítélet alapján az alperes – a beszámított követelés jogosultja – végrehajtási eljárást indított, a keresetet és a beszámítást érdemben elbíráló ítélet jogerőre emelkedését követően [360. § (1) bek.] az alperes a Vht. 40. § (1) bekezdése alapján köteles a végrehajtandó követelés megszűnését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, ennek hiányában a végrehajtandó követelés megszűnését a felperes – a beszámított követelés adósa – is bejelentheti a végrehajtónak a Vht. 41. § (1) bekezdése alapján. Ha a beszámított követelés végrehajtására mégis sor került, visszvégrehajtásnak lehet helye a Vht. 56. §-a alapján. [Pp. 360. §]

CKOT2017.11.20:31.
A Pp. 110. § (3) bekezdése továbbra is fenntartja a tartalom szerinti elbírálás elvét, így a fél kérelmét, nyilatkozatát nem alakszerű megjelölése, hanem tartalma szerint kell figyelembe venni. A helytelen elnevezés nem gátolja a nem megfelelő elnevezésű perfelvételi irat érdemi elintézését [115. § (5) bek.].

CKOT2017.11.20:30.
A bírósággal elektronikus úton kapcsolatot tartó fél számára a kézbesítés akár a perfelvételi tárgyalás előtt rövid idővel is lehetséges, így az ő vonatkozásában a Pp. 203. § (5) bekezdésének alkalmazása – perfelvételi irat átadása a perfelvételi tárgyaláson – nem lehetséges. [Pp. 203. § (5) bek.]

CKOT2017.11.20:29.
A perfelvétel során előterjeszthető kereset-, és ellenkérelem-változtatást tartalmazó nyilatkozatot és írásbeli kérelmet a fél akkor terjesztheti elő, ha az előterjesztés Pp.ben szabályozott feltételei fennállnak. A fél ezeket a kérelmeket a bíróság erre vonatkozó felhívása nélkül is előterjesztheti [203. § (1) bek.].

CKOT2017.11.20:28.
A bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításáról az eljárást befejező határozatában, így az ítéletben is rendelkezhet [Pp. 191. § (2) bek., 340. § b) pont].

CKOT2017.11.20:27.
A perfelvétel során történő keresetváltoztatás esetén a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatban a keresetnek csak a változtatással érintett részét kell feltüntetni, a keresetlevél változtatással nem érintett tartalmi elemeit nem kell előadni [Pp. 185. § (2) bek.].

CKOT2017.11.20:26.
Ha a felperes a keresetlevélhez magánszakértői véleményt csatol –, ami ekkor még bizonyítékként nem vehető figyelembe – azt a keresetlevéllel együtt közölni kell az alperessel [Pp. 110. § (2) bek., 170. § (2) bekezdés, 179. § (1) bek., 316. § (3) bek.].

CKOT2017.11.20:25.
CKOT2017.11.20:25. A fél által a keresetlevél áttételéről történt rendelkezésig teljesített perbeli cselekmények kizárólag akkor nem hatálytalanok, ha valamennyit jóváhagyják a felek és az új bíróság valamennyi rendelkezést hatályában fenntartja [175. § (2) bek. c) pont]. Egyes perbeli cselekmények vonatkozásában a jóváhagyás és a hatályában való fenntartás nem lehetséges, ebben az esetben minden cselekmény hatálytalan [Pp. 175. §].

CKOT2017.11.20:24.
Ha a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságtól eltérő álláspontja szerint az eshetőleges viszonyban álló keresetek közül az elsődleges kereset alaptalan, akkor a másodfokú bíróság – hatályon kívül helyezési ok hiányában – az ügy érdemében dönt [Pp. 383. § (1) bekezdés].
Ha – a halmazatban álló keresetek szoros ténybeli és jogi összefüggése miatt – a sorrendben későbbi kereset vonatkozásában sincs szükség további tárgyalásra, akkor a másodfokú bíróság az ügy érdemében – ezen belül a sorrendben későbbi keresetről – a rendelkezésre álló adatok alapján dönt [Pp. 384. § (2) bekezdés].
Ha pedig a sorrendben későbbi kereset érdemi elbírálásához további tárgyalásra van szükség, a másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és az elsődleges keresetet elutasítja [341. § (3) bek. 383. § (4) bek.], ezt követően az eljárást az elsőfokú bíróság folytatja [Pp. 341. § (3) bekezdés 383. § (1) és (4) bekezdés 384. § (2) bekezdés].

CKOT2017.11.20:23.
Eshetőleges keresetek esetén a bíróság számára csak lehetőség az egyes keresetek elutasításáról a részítélettel történő határozathozatal, és csak abban az esetben, ha a többi kereset vonatkozásában további tárgyalásra van szükség.
A bíróság azt is megteheti, hogy nem részítélet meghozatala útján „formálisan” tér át a következő kereset tárgyalására, „hanem csak az ahhoz kapcsolódó bizonyítás elrendelésével.”
Ha a bíróság álláspontja szerint a felperes által sorrendben előrébb álló kereset alaptalan, a sorrendben későbbi kereset alapos, de – a halmazatban álló keresetek szoros ténybeli és jogi összefüggése miatt – a későbbi kereset vonatkozásában sincs szükség további tárgyalásra, akkor nem kell részítélettel dönteni a sorrendben előrébb álló keresetről [Pp. 341. §]

CKOT2017.11.20:22.
Vagylagos kereseti kérelem esetén nem kell elutasítani azt a keresetet, amelynek a bíróság nem ad helyt. A bíróság szabadon dönthet az elbírálás sorrendjéről, így ha bármelyik kereset alapos, ítéletében elegendő annak megfelelően dönteni, nem kell az el nem bírált keresetről határoznia. Ebben az esetben a látszólagos halmazatban álló, el nem bírált kereset vonatkozásában nincs szükség további tárgyalásra, a bíróság ítélettel határoz [Pp. 173. § (2) bek. és 341. § (1) és (3) bek.]

CKOT2017.11.20:21.
A perköltség megtérítésére vonatkozó kérelem (felszámítás) [81. § (1) bek.], és a perköltség összegének megjelölése [81. § (2) bek.] a keresetlevélnek – és ezen belül az ítéleti rendelkezésre irányuló kereseti kérelemnek – nem kötelező tartalmi eleme. Ha a felperes keresetlevelében nem számít fel perköltséget, akkor a bíróság a bírósági meghagyásban – felszámított perköltség hiányában – nem dönt a perköltségről [82. § (1) bek.]. Ha a felperes a keresetlevélben a jogszerűen követelhető összegnél kisebb összegben jelöli meg a felszámított perköltség összegét, akkor a bírósági meghagyásban az alperest nem lehet a felszámítottnál magasabb összegű perköltség megfizetésére kötelezni [Pp. 81. § (2) bekezdés, 82. § (1) bek.].

CKOT2017.11.20:20.
Az ítéleti rendelkezésre irányuló kereseti kérelem tartalmazhatja a felperesnek a teljesítési határidő megállapítására vonatkozó kérelmét, de az nem kötelező. A teljesítési határidő feltüntetésének hiányában a bíróság úgy tekinti, hogy a fél nem terjesztett elő kérelmet a teljesítési határidő vonatkozásában, és annak tartamáról a 344. § (1)-(2) bekezdése alapján határoz. [Pp. 170. § (2) bekezdés, 344. § (2) bekezdés]

CKOT2017.11.20:19.
A felperes a keresetében a kamatkövetelése kezdő időpontjára tehet olyan nyilatkozatot, hogy középarányos időponttól kéri a megállapítását, de ezt az igényét kétséget kizáró, értelmezést nem igénylő, egyértelmű és végrehajtható módon kell megjelölnie [170. § (2) bek. a) pont]. Ezeknek a követelményeknek csak az felel meg, ha a kereseti kérelmében egyértelműen megjelöli az általa középarányosnak tekintett kezdő időpont dátumát. [Pp. 170. § (2) bekezdés]

Oldalak