Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2018.05.03:13. Van-e helye hiánypótlásnak, visszautasításnak, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevélben a szükséges azonosító adatok, vagy egyéb adat nem teljes körűen szerepel, de a hiányzó adatok a keresetlevél mellékleteiből vagy az ÁNYK-ból megállapíthatóak?
A keresetlevél mellékletei (pl. biztosítási, bankkölcsön szerződés) a peres felek azonosítására nem fogadhatók el. A félnek konkrét állítást kell tenni a keresetlevélben a felek megnevezése és azonosító adatai megjelölése útján [Pp. 170. § (1) bek. b)-c) pont]. Az ÁNYK nem része a keresetlevélnek, funkciója – a keresetlevél egységessége tekintetében – papír alapú kapcsolattartásnál a postai borítékhoz hasonlítható, ezért az nem pótolja a keresetlevélben feltüntetni elmulasztott azonosító adatokat. [Pp. 170. § (1) bekezdés]

CKOT2018.05.03:12. Ha a fél a keresetlevelében a pertárgyértéket nem jelöli meg, a keresetlevél visszautasítása esetén kell-e a mérsékelt illeték meghatározása érdekében hiánypótlási felhívást kiadni?
Hiánypótlási felhívást nem kell kiadni. A bíróság ebben az esetben a keresetlevél adattartalma alapján állapítja meg a per tárgyának értékét, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor az Itv.-nek a meg nem határozható pertárgyértékre vonatkozó rendelkezése az irányadó [Pp. 22. § (2) bek., Itv. 39. § (3) bek.].

CKOT2018.05.03:11. Melyik Pp.-t kell alkalmazni, ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per megelőző eljárása 2018. január 1. napja előtt indult?
Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert megelőző eljárás 2018. január 1. napja előtt indult, a 2018. január 1-jén vagy azt követően benyújtott keresetlevéllel megindított perre a 2013. évi XXXIV. törvény speciális eljárási szabályait kell alkalmazni. [Pp. 630. § (1) bekezdés]

CKOT2018.05.03:10. Van-e helye a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának a Pp. 173. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának hiányára hivatkozással, ha a jogosult
a) azonos kötelezettel szemben egy ingatlanon keletkező különböző közüzemi díjköveteléseit, vagy
b) különböző parkolási eseményekből származó díj- és pótdíjkövetelését, illetve
c) több személyszállítási szerződésből eredő díj- és pótdíjkövetelését egy fizetési meghagyásban kívánja érvényesíteni?
A jogosult azonos kötelezettel szemben, egy ingatlanon keletkező több különböző közüzemi díjkövetelése, vagy parkolási eseményekből, illetve személyszállítási szerződésekből származó díj- és pótdíjkövetelése a Pp. 173. § (1) bekezdése szerinti valódi tárgyi keresethalmazatot alkot és egy fizetési meghagyásban érvényesíthető. [Pp. 173. § (1) bek.]

CKOT2018.05.03:9. Házassági bontóperben melyik tárgyaláson köthető egyezség (a perfelvételi és/vagy csak az érdemi tárgyaláson)?
A Pp. 459. § (3) bekezdése szerint a bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján egyező akaratnyilatkozattal kérték – azt követően dönthet, ha az ott meghatározott valamennyi kérdésben a felek között egyezség jött létre és azt a bíróság jogerős végzésével jóváhagyta. A Pp. 430. §-ának utaló szabálya miatt a házassági perekre is alkalmazni kell a Pp. 238. §-t (ez alapján a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti a vitás kérdések egy részének egyezséggel való rendezését). Ezért nincs akadálya annak, hogy a felek – akár valamennyi, akár egyes járulékos kérdésre – bármelyik – akár a perfelvételi, akár az érdemi – tárgyaláson egyezséget kössenek. Ezt és akár a „részegyezséget” az sem zárja ki, hogy a Pp. 459. § (5) bekezdése alapján részítélet hozatalának nincs helye.
Annak, hogy az eljárás mely szakaszában és részben vagy valamennyi járulékos kérdésre kötnek a felek egyezséget, más szempontból van / lehet jelentősége (pl. a keresetváltoztatás, illeték-mérséklés lehetősége). [Pp. 238. § (2) bek., 459. § (5) bekezdés]

CKOT2018.05.03:8. Ha a házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a felek között a járulékos kérdésekben nem jön létre egyezség és emiatt a felperes a keresetét a perfelvételi tárgyaláson úgy változtatja meg, hogy a korábbi keresettel valódi tárgyi keresethalmazatban álló további keresetet terjeszt elő, amelyet közölni kell az alperessel, azzal szemben a Pp. 204. § (1) bekezdése szerint van-e lehetőség viszontkereset-levél előterjesztésére?
Ha a felperes a bontóperben a perfelvétel során a perfelvételi nyilatkozatát úgy változtatja meg, hogy a petitum nem változik, az alperesnek csak az ellenkérelem változtatására van lehetősége, viszontkereset-indítási joga nincs. Ezzel szemben, ha a felperes a keresetét úgy változtatja meg, hogy az eredeti keresettel valódi tárgyi keresethalmazatban álló újabb kereseti kérelmeket is előterjeszt, az újabb keresetet a Pp. 179. § rendelkezéseinek megfelelően kell közölni az alperessel, és azzal szemben a 204. § (1) bekezdése szerint van lehetőség viszontkereset-levél előterjesztésére. Ha tehát a „közös megegyezéses” bontóperben a felperes a kötelék felbontására irányuló keresetet a perfelvétel során a Pp. 455. § (1) bekezdése szerinti keresettel kapcsolja össze, utóbbiakkal szemben megnyílik az alperes ellenkérelem, illetve viszontkereset előterjesztési joga. [Pp. 204. § (1) bek.]

CKOT2018.05.03:7. Kit kell érteni a Pp. 455. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott „gyermek” fogalma alatt?
A keresetlevél visszautasítása szempontjából a felperes keresetének tartalma alapján határozható csak meg, hogy kit kell érteni a gyermeken [Ptk. 4:21. § (3) bek. és Pp. 459. § (1) bek.].
A Pp. 459. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is – határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől. A felperes a kiskorú gyermek mellett nagykorú, továbbtanuló gyermek tartása iránti igényét is érvényesítheti, míg a Ptk. 4:214. § alapján a gyermek nagykorúságának betöltése után is érvényesül a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezés – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – ha a gyermek középiskolai tanulmányokat folytat.
A házasság felbontása esetén megállapodás és erre irányuló kereseti kérelem hiányában a bíróságnak vizsgálni kell a gyermek érdekében, hogy a szülői felügyeleti jogot ki gyakorolja, szükséges-e a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozása, illetve a gyermek tartása miként biztosított, és ezekről – ha ennek feltétele fennáll – hivatalból kell döntenie.
Nem fordulhat elő, hogy a felperes csak a házasság felbontása iránt terjeszt elő kereseti kérelmet, feltárja a házasság megromlásához vezető okokat, és a bíróság úgy folytatja le a bizonyítási eljárást, hogy nem vizsgálja a gyermek érdekét, a Ptk. 4:167. § szerinti megállapodás hiányában nem dönt hivatalból e kérdésekről. Ehhez azonban az szükséges, hogy a felek a kiskorú gyermek mellett a közös háztartásukban levő középiskolai vagy továbbtanuló nagykorú gyermekük születésére vonatkozó adatokat is közöljék. [Pp. 4:21. § (3) bek , 459. § (1) bekezdés]

CKOT2018.05.03:6. Ha a felperes a Ptk. 4:21. § (2) bekezdése szerint egyező akaratnyilvánítás alapján kéri a házasság felbontását, szükség van-e viszontkeresetre, vagy elegendő a „nem ellenzem” vagy „én is szeretném a házasság felbontását” stb. nyilatkozat az alperestől?
 Az alperesnek a kötelékre tett nyilatkozata (nem ellenzi / ellenzi azt, vagy maga is kéri keresetében a házasság felbontását), mivel kifejezetten a keresetre vonatkozik, a tartalma alapján ellenkérelemnek minősül. Az alperesnek ilyen esetben nem kell viszontkeresetet előterjesztenie, ez a nyilatkozata nem minősül annak. Annak természetesen nincs akadálya, hogy – akár ilyen tartalommal – viszontkeresetet terjesszen elő. Erre utal a Kúria 1/2017. PJE határozatával fenntartott PK 212. számú állásfoglalás is. [Pp. 115. § (1) bekezdés, 199. § (5) bek., 203. § (4) bek.]

CKOT2018.05.03:5. Házasság felbontása iránti perben mi minősül az érvényesíteni kívánt jognak?
A házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti járulékos kérdésekkel kapcsolatos „felperesi álláspont” a keresetlevélnek nem kötelező tartalmi eleme, ezért arra irányuló hiánypótlási felhívásnak nincs helye.
A keresetlevél kötelező tartalmi elemeit – a Ptk. 4:21. § (2) bekezdése szerinti „közös megegyezéses” bontóperben is – a Pp. 170. § (1)-(3) bekezdése és a 455. § (2) bekezdése tartalmazza. A Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti járulékos kérdésekkel kapcsolatos felperesi tényállítás és az egyezség tartalmára vonatkozó nyilatkozat nem kötelező tartalmi eleme a keresetlevélnek. A járulékos kérdések nem képezik a petitum részét, nem keletkeztetnek külön illetékfizetési kötelezettséget. Ezért ennek hiányára hivatkozással nincs helye a keresetlevél visszautasításának a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél esetén, a jogi képviselő nélkül eljáró felet pedig nem kell hiánypótlásra felhívni. A Pp. 248. § (1) bekezdése szerint a bíróság akkor hívja fel hiánypótlásra a felperest, ha a keresetlevelet nem a jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, vagy a keresetlevél nem tartalmazza a 170. §-ban előírt kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket [kivéve a 247. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemek hiányának esetét]. Ebből az következik, hogy a járulékos kérdésekkel kapcsolatos „felperesi álláspont” vonatkozásában nincs helye hiánypótlási felhívásnak.
A felperes a keresetlevelében a járulékos kérdésekben megkötött egyezség tartalmáról nyilatkozhat és/vagy az írásbeli egyezséget a keresetlevélhez mellékelheti. Ha pedig a felek a járulékos kérdésekben a perindítást megelőzően még nem egyeztek meg, annak sincs akadálya, hogy feltüntesse a keresetlevélben azzal kapcsolatos saját álláspontját. A jogi képviselő nélkül eljáró felperes ezt a keresetlevél nyomtatvány 3.9.2. (egyéb nyilatkozatok, kérelmek) rovatában teheti meg. A szóban előadott és a Pp. 246. § (2) bekezdése alapján nyomtatványon rögzített kereset (panasznap) esetében célszerű a nyomtatvány 3.9.2. rovatában a felperes járulékos kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozatát is feltüntetni.
Ha a felperes a keresetlevélben a járulékos kérdésekkel kapcsolatos álláspontját nem tünteti fel, vagy feltünteti ugyan, de arra az alperes az írásbeli ellenkérelemben nem reagál, ugyanakkor a házasság felbontását az alperes is kéri, a bíróság a perfelvételi tárgyaláson tisztázza a felek járulékos kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. [Pp. 170. § (2) bekezdés]

CKOT2018.05.03:4. Kitűzhető-e a perfelvételi tárgyalás a kereset közlésével egyidejűleg a házassági bontóperben [Pp. 179. §, 187. §, 432. § (1) bek.]?
   A Pp. 430. §-a alapján alkalmazandó 187. § egyértelmű rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy a bíróság az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően – a 45 napos törvényi határidő lejárta után – tűzi ki a perfelvételi tárgyalást. Ezért a perfelvételi tárgyalás csak az írásbeli ellenkérelem előterjesztését és/vagy határidejének lejártát követően tűzhető ki. Nincs helye a kereset közlésével egyidejű kitűzésnek, még akkor sem, ha a keresetlevelet az alperes is aláírta és például beadta nyomtatványon az „írásbeli ellenkérelmét.” A Pp. 189. § (2) bekezdése csak a tárgyalási időköz lerövidítését teszi lehetővé. Ha az alperes a Pp. 179. § (1) bekezdése szerinti felhívásra előterjeszti az írásbeli ellenkérelmét, a 45 napos törvényi határidő lejárta előtt is kitűzhető a perfelvételi tárgyalás. Erre azonban a kereset közlésével egyidejűleg nem kerülhet sor akkor sem, ha már ezt a keresetlevélben közösen kérik a felek. [Pp. 432. § (1) bekezdés, 179. § (1) bek. 187. §]

CKOT2018.05.03:3. Ha a felperes a tényállításait a keresetlevélben írtak szerint tanúkkal akarja bizonyítani, hogyan kell eleget tennie a tanú adatai zártan kezelési kötelezettségének?
A Pp. 285. §-a a tanú adatainak külön lapon történő bejelentését és zártan kezelését (Büsz. 41. §) teszi főszabállyá. E szerint a bíróságnak a külön lapot kell zártan kezelni. Ha nincs ilyen, nem merül fel a zártan kezelés. A Pp. 285. § (5) bekezdése szerint kell ilyenkor eljárni. Ha a fél az (1)-(3) bekezdésben írt szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül ezt kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az automatikus zártan kezelés a bíróságnak nem kötelezettsége, az adatvédelmi szabályok megsértése esetén azonban annak jogkövetkezményét a mulasztó féllel szemben alkalmazni kell.
Ha a jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelében a tanúbizonyítási indítványát nem a Pp. 284. és 285. §-a szerinti módon terjeszti elő, a keresetlevél visszautasításának van helye a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján. A jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében hiánypótlás elrendelésének van helye (115. §). [Pp.  115. §, 176. § 285. §]

CKOT2018.05.03:2. Ha az alperes személyi állapotot érintő perben nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, mi a mulasztás jogkövetkezménye?
A kérdésre adott válaszhoz a személyi állapotot érintő perek speciális szabályaiból kell kiindulni. Ezek nemcsak azt írják elő, hogy nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának. A Pp. 432. § (1) bekezdése alapján a perben válaszirat és viszontválasz benyújtásának, a keresethez való csatlakozásnak, beavatkozásnak – ha e törvény kivételt nem tesz –, a perfelvételi tárgyalás 197-198. §-ai szerinti mellőzésének sincs helye. A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező. A bíróság a perben a feleket köteles személyesen meghallgatni, kivéve, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik (ez akkor sem mellőzhető, ha van írásbeli ellenkérelem).
A személyi állapottal kapcsolatos perben a perfelvételi tárgyalásnak kiemelt jelentősége van. Erre tekintettel írja elő a Pp. 432. § (1) bekezdés e) pontja a perfelvételi tárgyalás mellőzése lehetőségének tilalmát. A felek személyes meghallgatásának garanciális jelentősége van, hiszen a bíróságnak közvetlenül kell meggyőződnie arról, hogy például a házastársak bontási szándéka végleges, komoly, befolyástól mentes és nincs mód a felek kibékítésére, vagy hogy a gondnokság alá helyezendő személy valóban nem rendelkezik azzal a belátási képességgel, tájékozottsággal, amely a mindennapi életben való önálló eljárásához szükséges, illetve arról, hogy egy származási perben a felek hogyan nyilatkoznak a közöttük fennállt kapcsolatról. A perfelvételi tárgyaláson a felek személyes nyilatkozatai megváltoztathatók [Pp. 183. § (4) bek.], ezért azok az okok, amelyek a Pp. 183. § (5) bekezdése alkalmazását kötelezővé teszik, a személyállapoti perek sajátosságaira tekintettel eltérően értelmezhetőek. Ezekben a perekben gyakran változnak a felek életviszonyai, körülményei, az időmúlásnak (pl. bontóper) is jelentősége lehet, ezért e perek speciális tárgyát (személyi állapot) is figyelembe kell venni a Pp. 430. §-a alapján irányadó általános szabályok alkalmazásánál. Ha a fél ilyen körülményekre nem hivatkozik, akkor lehet helye a Pp. 183. § (5) bekezdés alkalmazásának.
A személyi állapotot érintő perekben az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának nem lehet az a jogkövetkezménye, hogy az alperes szóban előadott nyilatkozata hatálytalan. A mulasztása miatt viszontkereset-levelet viszont nem terjeszthet elő [Pp. 204. § (1) bek.], például már nem kérhet házastársi tartást. [Pp. 432. § (1) bekezdés, 181. § (3) bek., 183. §]

CKOT2018.05.03:1. Valódi tárgyi keresethalmazat esetén van-e helye a bírósági meghagyás „részleges” kibocsátásának, ha az alperes az írásbeli ellenkérelmében nem „védekezik” valamennyi keresettel szemben?
A Pp. 199. § (4) bekezdése szerint keresethalmazat esetén az alperesnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettséget keresetenként kell teljesíteni. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak egyes kereseti kérelmek tárgyában tesz a Pp. 199. § (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő nyilatkozatot, úgy ezzel a jogvita érdemi kereteinek meghatározására vonatkozó kötelezettségének lényegében eleget tesz.
A keresetlevél egységes egész, azt a perindítás szakaszában sem lehet keresetenként elkülönített módon kezelni [Pp. 176. § (3) bek.], ezért nem lehetséges a keresetlevelet tárgyi keresethalmazatok esetén részeire bontani akkor sem, ha az alperes csak egyes keresetek tekintetében terjeszt elő akár az alaki, akár az érdemi védekezés feltételeinek megfelelő nyilatkozatot.
A Pp. nem ismeri a rész-bírósági meghagyás kibocsátásának intézményét. A rész-kibocsátás elleni érv az is, hogy ilyenkor az alperes részleges mulasztásának értékelése a perfelvételi eljárás egységét törné meg, tekintettel arra, hogy a bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén a perfelvételre kitűzött, már vitatott kereseti rész, valamint az ellentmondással érintett kereseti részek együttes perfelvételi tárgyaláson történő összegzése és ekként a jogvita kereteinek meghatározása már nem lenne lehetséges. Ilyenkor a bíróság az alperes által előterjesztett, egyes kereseti kérelmeket érdemben vitató, másokra nem nyilatkozó ellenkérelmet az utóbbi kereseti kérelmeket érintően a Pp. 203. § (2) bekezdése szerint ítéli meg.
Amennyiben a fél a perfelvételi tárgyaláson egyes – az ellenkérelemmel nem érintett – kereseti igényeket érintően továbbra sem tesz perfelvételi nyilatkozatot, úgy a Pp. 183. § (6) bekezdése szerint kell eljárni, figyelemmel a már hivatkozott Pp. 203. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakra is.
A bírósági meghagyásnak a személyi állapotot érintő keresettel halmazatban álló tartási kereset vonatkozásában sincs helye. A Pp. tiltó rendelkezése magára a személyi állapotot érintő perre és nem csupán a személyi állapoti követelésekre vonatkozik. A keresetek összekapcsolhatósága nem eredményezi (eredményezheti), hogy egy perben eltérő eljárási szabályokat alkalmazzon a bíróság attól függően, hogy a keresethalmazatban lévő követelés a Pp. 7. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott személyi állapot fogalomba tartozik-e. [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont, 7. § (1) bekezdés 17. pont, 176. §, 183. § (6) bek. 199. § (4) bek.].

CKOT2017.11.20:65.
A Pp. 508. § (7) bekezdés alkalmazhatósága szempontjából a követelés vitatásáról szóló felszámolói intézkedés közlése időpontjának van jelentősége. Tehát, ha a 2018. január 1-jét megelőzően közzétett felszámolási eljárásban a követelés vitatásának a felszámoló általi közlésére 2018. január 1-jét követően került sor, akkor a hitelező a 30 napos keresetindítási határidőben jogszerűen nyújthatja be a keresetlevelet a munkaügyi perekben eljáró bírósághoz. [Pp. 508. § (7) bekezdés, Pp. 630. § (1) bekezdés]
 

CKOT2017.11.20:64.
A 2018. január 1. előtt megindított végrehajtási eljárásokban a január 1. után előterjesztett kérelmek (pl. kifogás, bekapcsolódás, felfüggesztés stb.) esetén az 1952. évi Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás alapja ugyanis az egységes végrehajtási eljárás, amelynek háttérjogszabálya a polgári perrendtartás. Ebből következően a végrehajtási eljárás elrendelésének időpontja irányadó az eljárási szabály meghatározására.
A 2018. január 1. után megindított végrehajtási perekben a Pp.-t kell alkalmazni. [Pp. 527. §, Pp. 630. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:63.
Azokban az ügyekben, amelyekben a jogerős ítélet az 1952. évi Pp. alapján lefolytatott eljárásban került meghozatalra, de a perújítás iránti kérelem benyújtására csak 2018. januárjában vagy azt követően kerül sor, a perújítási eljárásra – ideértve a hatáskörre vonatkozó szabályokat is – az 1952. évi Pp. szabályait kell alkalmazni. Ennek indoka, hogy a Pp. rendszerében a peres eljárás egységes, az alatt az elsőfokú, illetve a rendes és az rendkívüli perorvoslati eljárásokat is érteni kell. [Pp. 392.§, Pp. 630. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:62.
Ha a felperes a munkajogi igény érvényesítését tartalmazó keresetlevelét legkésőbb 2017. december 31-ig ajánlott küldeményként postára adja, de az csak 2018 januárjában érkezik meg a bíróságra a Pp.-t kell alkalmazni. Az Mt. 287. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek kizárólag a keresetindítási határidő megtartása szempontjából van jelentősége. [Pp. 509. § (2) bekezdés, Pp. 630. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:61.
A jegyző birtokvédelmi eljárása esetén1952. évi Pp.-t kell alkalmazni, ha a fél 2017. decemberében a jegyzőnél nyújtja be a keresetlevelet, tekintet nélkül arra, hogy a keresetlevél bírósághoz történő felterjesztésére csak 2018. januárjában kerül sor. [Pp. 630. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:60.
A 2017. december hónapban postai úton vagy elektronikusan beküldött, de 2018. január hónapban beérkezett keresetlevél esetén az új polgári perrendtartást kell alkalmazni. A régi és az új Pp. alkalmazhatósága körében a keresetlevél beérkezésének van döntő jelentősége [Büsz. 2. § 2., 7. és 12. pont, 23-24. §, E-ügyintézési törvény 108/A. § (1) és (3) bek., Pp. 169. § (1) bek.].

CKOT2017.11.20:59.
A Pp. 589. § (1) bekezdése alapján a felperest megillető jogokat kizárólagosan a reprezentatív felperes gyakorolhatja. A perköltség tekintetében kötelezésre és jogosításra az ítéletben kizárólag a reprezentatív felperes vonatozásában kerül sor, ezért a nem reprezentatív felperes nem kérheti a bíróságtól költségkedvezmény engedélyezését [584. § (3) bek.]. [Pp. 584. § (3) bekezdés, Pp. 589. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:58.
Ha az alperes nem volt jelen a foglalásnál, illetve nem tanúsított rosszhiszemű magatartást és az elsőfokú bíróság a végrehajtási igényperben a keresetet elutasította, de a felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság a keresetnek helyt adott, az alperes köteles megtéríteni a felperes másodfokú perköltségét [540. §]. Az alperes fellebbezése esetén az általánostól eltérő perköltségviselésnek ugyanis már nincs indoka. [Pp. 540. §]

CKOT2017.11.20:57.
A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozás iránti perben a fél kérheti az érdemi tárgyalás távollétében történő megtartását. Az 1952. évi Pp. 137. § b) pontja szerinti szünetelési ok megváltozott tartalommal marad fenn, mivel kizárólag az érdemi tárgyalás vonatkozásában alkalmazandó és bármelyik fél (tehát adott esetben az alperes is) kérheti a tárgyalás távollétében történő megtartását [532. § (1) bek.]. [Pp. 532. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:56.
Ha a sajtó-helyreigazítási perben az alperes nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet és szóban sem terjeszti elő érdemi védekezését, de a felperes olyan tényekre alapítja a keresetét, amelyekkel kapcsolatban a bíróságnak kételye merül fel [266. § (1) bek.], és a felperes e tényállítását a Pp. 237. §-a szerinti anyagi pervezetés ellenére fenntartja, úgy lehetséges a kereset elutasítása, annak ellenére, hogy azt a Pp. 497. § (4) bekezdése alapján az alperes által nem vitatottnak kell tekinteni. [Pp. 266. §, 497. § (4) bekezdés]

CKOT2017.11.20:55.
A sajtó-helyreigazítási perben az alperes vagy a tárgyaláson szóban, vagy pedig legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző 3 nappal korábban írásban adhatja elő az ellenkérelmét. A Pp. 497. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére, a kötelező elektronikus kapcsolattartásra tekintettel nem feltétel, hogy az alperes az írásbeli ellenkérelmet a bírósághoz történő benyújtással egyidejűleg ajánlott elsőbbségi postai küldeményként a felperesnek is megküldje, és ennek tényét igazolja, ha azt szabályszerűen elektronikus úton benyújtotta. Ennek hiányában a mulasztásra megállapított jogkövetkezmények külön felhívás nélkül alkalmazhatók vele szemben [497. § (3) bek.]. [Pp. 497. § (3) bekezdés]

CKOT2017.11.20:54.
Ha a házassági per az 1952. évi Pp. alapján folyik, vagy korábban az alapján már jogerősen befejeződött, a bíróságnak nem kell megállapítania a házassági vagyonjogi perben az ítélet rendelkező részében az életközösség fennállásának az időtartamát. A Pp. 463. § (2) bekezdése kifejezetten azt tartalmazza, hogy ha már folyamatban van a bontóper (akár az 1952. évi Pp. alapján is) a házassági életközösség időtartamának megállapítása a házassági per, és nem a házassági vagyonjogi per bíróságának a feladata. [Pp. 463. § (2) bekezdés]

CKOT2017.11.20:53.
A házassági életközösség időtartamát az ítélet rendelkező részében naptár szerinti tólig meghatározással (pl: 2011. december 1-től 2017. november 27-ig) kell megállapítani [459. § (2) bek.]. Ha az életközösség több különálló szakaszból állt, azok időtartamát az előzőek szerint külön meg kell jelölni. [Pp. 459. § (2) bekezdés]

CKOT2017.11.20:52.
Ha a Pp. 456. § (6) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn, a bíróság legkorábban a tárgyalást követő napra tűzheti ki az érdemi tárgyalás határnapját. Az érdemi tárgyalás a perfelvételi tárgyalást követően nyomban nem kezdhető meg, ez ugyanis ténylegesen a perfelvétel lezárását követő „azonnali” tárgyalást jelent, ekként a jogszabályban írt tilalom [456. § (5) bek.] megkerülésére vezet.  [Pp. 456. § (5) bekezdés, (6) bekezdés]

CKOT2017.11.20:51.
A Pp. 448. § (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a gondnokolt perindítása esetén a felperesnek a pert kizárólag az ellen kell megindítania, akinek a keresete folytán a bíróság a gondnokság alá helyezést elrendelte. [Pp. 448. § (1) bekezdés]

CKOT2017.11.20:50.
A perújítási eljárásban a félnek a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozandó döntés előtti, a Pp. 401. § (2) bekezdésében írt személyes meghallgatásán a Pp. 46. Címét egybevetve a 155. § szövegével az írásbeli nyilatkozatának beszerzését kell érteni. [Pp. 401. § (2) bekezdés]

CKOT2017.11.20:49.
A Pp. 392. §-a szerint a bíróság a perújítási eljárás során főszabályként az alapperre vonatkozó szabályok szerint jár el. Eltérő rendelkezés hiányában a perújításban nem kizárt az egyezség és annak a bíróság által történő jóváhagyása. A bíróság ebben az esetben a Pp. 404. § (2) bekezdését analóg módon alkalmazva a jogerős ítéletet az egyezséggel érintett részében hatályon kívül helyezi. [Pp. 392. §, Pp. 404. §]