Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2018.06.20:57. A gondnoksági perben az alperes benyújthat-e írásbeli ellenkérelmet az ügygondnok közreműködése nélkül, ha igen, azt a Pp. 246. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon vagy a Pp. 199. §-ának megfelelően kell előterjesztenie?
A gondnoksági per alperese az ügygondnoka közreműködése nélkül is jogosult írásbeli ellenkérelmet előterjeszteni a Pp. 246. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon.
Az ügygondnoki képviselet nem azonos a kötelező jogi képviselettel. Erre tekintettel az alperes perbeli cselekményére és nyilatkozatára nem alkalmazható a Pp. 74. § (1) bekezdése, tehát nem hatálytalan az alperes olyan írásbeli ellenkérelme, melyet nem ügygondnoka közreműködésével terjeszt elő.
Az alperes – pusztán a kötelező ügygondnokrendelés folytán – nem fosztható meg attól a jogától, hogy írásbeli ellenkérelmet terjesszen elő. Mivel az alperest ebből a szempontból jogi képviselő nélkül eljáró félnek tekintjük, írásbeli ellenkérelmét nyomtatványon kell előterjesztenie. Ennek hiányában a bíróság a Pp. 248. § (2) bekezdése alapján az írásbeli ellenkérelmet visszautasítja. Nincs azonban akadálya annak, hogy a visszautasított ellenkérelem tartalmát az alperes a perfelvételi tárgyaláson szóban előadja. [Pp. 74. § (1), 246. §, 248. §, 440. §]

CKOT2018.06.20:56. A gondnoksági perekben az alperes ügygondnokának az ellenkérelmét írásban kell előterjesztenie vagy előadhatja azt szóban a perfelvételi tárgyaláson is?
Az a rendelkezés, hogy „legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson” az ügygondnok esetén az alperestől eltérően alkalmazható, nem jelenti (jelentheti), hogy az ellenkérelmet szóban akár a perfelvételi tárgyalást megelőzően is előterjesztheti, és azt a bíróság a 246. § (3) bekezdésének megfelelően az arra rendszeresített nyomtatványon rögzíti. Az ügygondnokként kirendelt ügyvéd tekintetében e rendelkezés csak úgy értelmezhető, hogy a perfelvételi tárgyaláson jogosult/köteles azt előterjeszteni, akár szóban is, ez a „kedvezmény” őt is megilleti. [Pp. 199. § (2) bek., 246. § (3) bek., 440. §]

CKOT2018.06.20:55. Jogi képviselőnek minősül-e a gondnoksági perekben kirendelt ügygondnok? [Pp. 438. § (2) bek., Pp. 77. §]
A gondnoksági perekben kirendelt ügygondnok jogi képviselőnek minősül, de az ügygondnoki képviselet a jogi képviselet olyan speciális formája, amelyre a kötelező jogi képviselet szabályait a Pp. XXXII. Fejezetében írt eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni.  Az ügygondnok ugyanis nem az általa képviselt alperes helyett, hanem mellette jár el.
Az ügygondnok kirendelésének garanciális jogvédelmi funkciója van, és mivel a Pp. 438. § (1) bekezdése szerint a perben az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik, valamennyi perbeli cselekményt önállóan is elvégezhet (pl. ellenkérelmet, fellebbezést terjeszthet elő). Az ügygondnok tehát nem az általa képviselt alperes helyett, hanem mellette jár el. Erre tekintettel az ügygondnoki képviselet olyan kényszerképviselet, amely nem azonos sem a jogi képviselővel történő eljárás választásával, sem a kötelező jogi képviselettel. Nincs akadálya annak, hogy az alperes az ügygondnok mellett jogi képviselőt hatalmazzon meg, az ügygondnok felmentésére azonban emiatt nem kerülhet sor.  [Pp. 77. §, 438. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:54. Ha a 2017-ben kibocsátott fizetési meghagyás kötelezettje a bejelentett címen ismeretlen, és ezért a közjegyző 2018-ban kelt végzésével a kérelmet hivatalból elutasította, de a felperes a közjegyző végzésének jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet előterjeszti, úgy a perre melyik Pp. alkalmazandó?
Ha a közjegyző 2018-ban kelt végzésével a 2017. évben előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hivatalból elutasította, akkor az 1952. évi Pp. 315. § (2) bekezdés a) pontja és 315. § (3) bekezdés a) pontja alapján a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatályai fennmaradnak, ha a jogosult a keresetlevelet az elutasító végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja. E feltételek megvalósulása esetén az ügy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának időpontjában, 2018. január 1. napját megelőzően indult meg, ezért a Pp. 630. § (1) bekezdése alapján arra az 1952. évi Pp. szabályait kell alkalmazni. [Pp. 262. §, 630. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:53. Hogyan kell a fél jogi képviselőjének benyújtania a keresetlevelet a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozata ellen? Kizárólag elektronikusan vagy papír alapon is? (Pp. 570., 608. §)
A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozata elleni keresetlevelet a jogi képviselő a jegyzőhöz is csak elektronikus úton adhatja be. [Pp. 570. § (2) bekezdés, Pp. 608. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:52. Mit kell tartalmaznia a fellebbezési kérelemnek ahhoz, hogy az határozottnak minősüljön, és a gyakorolni kért felülbírálati jogkört milyen módon kell megjelölni az ítélet elleni fellebbezéseknél? (Pp. 371., 381., 389. §)
A határozott fellebbezési kérelem és a gyakorolni kívánt felülbírálati jogkör megjelölésének szempontjait a jogszabályi rendelkezések egyértelműen meghatározzák:
A Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontja szerint a határozott kérelemnek ki kell terjednie arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A 371. § (1) bekezdés c) pontja szerint tartalmaznia kell a határozott kérelmet arra nézve, hogy a másodfokú bíróságtól milyen felülbírálati jogkör gyakorlását kéri. A Pp. 371. § (1) bekezdés c) pontja kapcsán a fellebbező félnek egyértelműen elő kell adnia, hogy eljárásjogi vagy anyagi jogi szempontú felülbírálatra tart-e igényt, azon belül milyen körben kéri az elsőfokú bíróság eljárásának felülbírálatát [Pp. 369. § (1) bekezdés, Pp. 369. § (3) bekezdés a) és d) pont, Pp. 371. § (2) bekezdés].

CKOT2018.06.20:51. Hivatalból kell-e észlelnie a másodfokú bíróságnak a szerződés semmisségét a másodfokú eljárásban akkor is, ha erre a fellebbező fél nem (illetve egyik fél sem) hivatkozik? (Pp. 370., 371. §)
Ha a fellebbezésben a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkör kiterjed az anyagi jogi felülbírálatra, akkor a másodfokú bíróságnak a Ptk. 6:88. § (1) bekezdése alapján a szerződés nyilvánvaló semmisségét hivatalból észlelnie kell, és a Pp. 369. § (4) bekezdés szerint elvégezni a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést. [Pp. 370. § (4) bekezdés]

CKOT2018.06.20:50. A személyes meghallgatáson meghozott végzéseket milyen módon kell közölni a felekkel? A személyes meghallgatáson meghozott végzéseket postai vagy elektronikus úton kell kézbesíteni a feleknek? (Pp. 351. §)
A polgári perjogi szabályok a tárgyaláson kívül hozott végzések kézbesítés útján való közlését írják elő. A személyes meghallgatás nem minősül tárgyalásnak, ebből következően a személyes meghallgatáson hozott végzéseket – ettől eltérő kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában – kézbesítés útján kell közölni. [Pp. 351. §]

CKOT2018.06.20:49. Lehet-e a jogi képviselő nélkül eljáró, helyben lakó felet a bíróság elé idézni olyan beadvány hiányainak a pótlása érdekében, amelyet formanyomtatványon kell benyújtani? [Pp. 115. § (3) bek.]
Ha az eljáró bíró a Pp. 115. §-a (3) bekezdésének az alkalmazása mellett dönt, ezt megteheti akkor is, ha a felperes nem formanyomtatványon terjesztette elő a keresetlevelét, de akkor is, ha a felperes kitöltötte ugyan a formanyomtatványt, de azt nem megfelelően vagy hiányosan tette. A bírónak a meghallgatásról felvett jegyzőkönyvben rögzítenie kell a keresetlevél hiányait és a fél erre adott nyilatkozatát, vagy a bíróság felhívását arra, hogy a fél a formanyomtatványt a megjelölt hiányok pótlásával terjessze elő. [Pp. 115. § (3) bekezdés]

CKOT2018.06.20:48. A Pp. 246. § (2) bekezdés alapján a felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. Mi a teendő abban az esetben, ha a fenti okok egyike sem áll fenn, és a perre sem illetékes az adott bíróság? (Pp. 246. §, Büsz 7. §)
Ebben az esetben alaki határozat nélkül meg kell tagadni a kereset felvételét; a felet pedig ki kell oktatni, hogy melyik bíróságon adhatja elő szóban a keresetét; a megjelenéséről feljegyzést, ha pedig kéri, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni.  [Pp. 246.§ Büsz. 7. §]

CKOT2018.06.20:47. Irányadók-e a Pp. 244. §-ában foglalt, a jogi képviselővel történő eljárás választását és a jogi képviselő nélküli eljárásra való áttérést szabályozó rendelkezések, ha a fél a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletre idézés iránti kérelmét a járásbíróságnál jogi képviselő közreműködésével terjeszti elő? (Pp. 244., 168. §)
A közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet egy nemperes eljárás, amelyre a nemperes kódex utaló szabálya alapján a Pp. szabályait a 168. §-ban foglalt és az eljárás sajátosságaiból következő eltérésekkel kell alkalmazni.  [Pp. 168. §, 244. §,]

CKOT2018.06.20:46. A járásbíróság előtt indult perben jogi képviselőt igénybe vevő fél esetén is alkalmazni kell-e a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának a Pp. 227. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezményét? (Pp. 227., 244. §)
A Pp. 227. § (3) bekezdése a járásbíróság előtti perekben úgy alkalmazandó, hogy amennyiben a tárgyaláson személyesen megjelent fél szóban előadott nyilatkozatával bejelenti a jogi képviselet megszűnését, és egyidejűleg azt, hogy át kíván térni a jogi képviselő nélküli eljárásra, a mulasztás jogkövetkezményeként az eljárás megszüntetését nem lehet alkalmazni. [Pp. 227. §, 244. §]

CKOT2018.06.20:45. A pert megelőzően közölt beszámítást elő lehet-e terjeszteni az írásbeli ellenkérelemben? [Pp. 199., 209. § (1) bek., 210. §]
A pert megelőzően közölt beszámítást is csak beszámítást tartalmazó iratban lehet előterjeszteni.  [Pp. 199. §, 209. § (1) bek., 210. §]

CKOT2018.06.20:44. Viszontkereset, illetve beszámítás esetén lezárható-e részben a perfelvétel csak a kereset tekintetében? (Pp. 194. §, 213. §)
A Pp. nem teszi lehetővé a perfelvétel részleges – csak a keresetre kiterjedő – lezárását.  [Pp. 194. §, 213. §]

CKOT2018.06.20:43. Ha a személyesen eljáró alperes ellenkérelmét nem a formanyomtatványon terjeszti elő bontóperben, és emiatt azt a Pp. 248. § (2) bekezdése szerint vissza kell utasítani, abban az esetben a perfelvételi tárgyalás a visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt kitűzhető-e?
Perfelvételi tárgyalás kitűzésének nincs helye addig, ameddig az ellenkérelmet visszautasító végzés jogerőre nem emelkedik.  [Pp. 248. § (2) bek.]

CKOT2018.06.20:42. Mi a helyes eljárás akkor, ha a fél az írásbeli ellenkérelem benyújtására megszabott határidő hosszabbítás iránti kérelmét a 147. §. (4) alapján olyan időben adja be, amikor a kérelem elbírálására már csak a határidő letelte után kerül sor, és elutasításra kerül? Amennyiben a határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a bíróság elutasítja, sor kerülhet-e egyidejűleg a bírósági meghagyás kibocsátására, avagy rövid határidő kitűzésével kell-e felhívni az ellenkérelem benyújtására?
Ha az alperes a Pp. 179. § (5) bekezdése által szabályozott, határidő hosszabbításra irányuló kérelmet olyan időpontban terjeszti elő, amikor az arra adott elutasító válasz kézhezvétele szükségképpen a 45 napos törvényi határidő letelte után történhet meg, a kérelem elutasításáról szóló végzésében a bíróság az alperest – a jogkövetkezményekre történő utalással – rövid határidővel felhívja az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Ennek elmulasztása esetén az alperessel szemben a bírósági meghagyás kibocsátható. [Pp. 147. § (4) bekezdés, 179. § (5) bek.].

CKOT2018.06.20:41. Mi az illeték számításának alapja abban az esetben, ha egy meghatározható és egy nem meghatározható pertárgyértékű kereset áll valódi tárgyi keresethalmazatban? 
Ha a valódi tárgyi keresethalmazatban előterjesztett keresetek közül a Pp. alapján meghatározható pertárgyértékű kereset pertárgyértéke – és így az Itv. 39. § (2) bekezdés szerinti illetékszámítási alapja – alatta marad a nem meghatározható pertárgyértékű kereset esetén irányadó Itv. 39. § (3) bekezdése szerinti illetékszámítási alapnak, abban az esetben az Itv. 39. § (3) bekezdésének megfelelő az illetékalap, míg ha a meghatározható pertárgyértékű kereset pertárgyértéke (illetékszámítási alapja) meghaladja az Itv. 39. § (3) bekezdése szerinti illetékszámítási alapot, abban az esetben az Itv. 39. § (2) bekezdésének megfelelő az illetékalap. 
Ha egy meghatározható és egy nem meghatározható pertárgyértékű kereset áll valódi keresethalmazatban, az Itv. 40. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A 39. § (3) bekezdése ugyanis nem az „érvényesített igény” értékét, hanem az „eljárás tárgyának” értékét határozza meg. [Pp. 21. § (2) bekezdés, (3) bekezdés, (4) bekezdés]

CKOT2018.06.20:40. A felperes maga pótolhatja-e keresetlevele tartalmi hiányait a keresetlevél elintézésig?
Mi a következménye, ha a felperes a keresetlevél előterjesztését követően, de a bíróság intézkedési kötelezettségének teljesítését megelőzően – tartalma szerint – keresetváltoztatásnak minősülő beadványt terjeszt elő? [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont]
A bírósághoz fordulás jogából, a per koncentrált lefolytatásának és befejezésének kötelezettségéből, a szükségtelen újabb perek elkerüléséből következően az az értelmezés helyes, amely szerint a bíróság annak a keresetlevélnek a jogkövetkezményeiről dönt, amelyet a felperes a bíróság első intézkedéséig előterjesztett.  [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont, 169. § (2) bekezdés, 255. §]

CKOT2018.06.20:39. Kell-e alkalmazni a Pp. 112. §-át a perben érvényesített jog, az abból fakadó kérelem, illetve a perben előterjesztett védekezés alapjául szolgáló tények tekintetében is, vagy csak a hivatalból vizsgálandó eljárási adatok tekintetében? 
A Pp. 112. §-ából – mint az eljárás bármely szakaszában alkalmazandó általános részi rendelkezésből – következően a bíróság nemcsak a hivatalból vizsgálandó eljárási adatok igazolása körében nem hívhatja fel a felet a törvényben megjelölt adatok igazolására, hanem az ügy érdemében tett tényállítások bizonyítása körében sem. A bizonyításban érdekelt fél indítványára az indítványban megjelölt adatokat a bíróság szerzi be.  (Pp. 112. §)

CKOT2018.06.20:38. A bíróság kérheti-e a féltől olyan adat igazolását, amelyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz? (Pp. 112. §)
Az ingatlan-nyilvántartás mint közhiteles nyilvántartás részét képező tulajdoni lap csatolása a Pp. 112. § alapján a tulajdoni perekben már nem kötelezettsége a felperesnek, tehát a bíróság – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – nem kérheti a féltől olyan adat igazolását, amelyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz. (Pp. 112. §)

CKOT2018.06.20:37. Vagylagos illetékesség esetén meddig illeti meg a felperest a választási jog? [Pp. 28. §, 30. § (1) bek.]
Vagylagos illetékességi ok esetén a felperest a választási jog a keresetlevél beadásának időpontjáig illeti meg. [Pp. 28. § (1) bekezdés, 30. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:36. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az alperes részéről a perbehívás az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg megtörtént, de az hiányos, és a hiányok pótlására a kereset közlésétől számított 45 napon belül már nincs lehetőség? Hatálytalan-e a perbehívást bejelentő nyilatkozat? [Pp. 45. § (1)-(4) bek., 115. §]
Ha az alperes részéről a perbehívás az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg megtörtént, de az hiányos, helye van a Pp. 115. § (1) bekezdés alkalmazásának. A hiánypótlásra felhívást akkor is ki kell adni a félnek, ha az az eredeti 45 napos határidőben nem lenne teljesíthető.  [Pp. 45. § (1)-(4) bek., 115. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:35. Munkaszerződésben a felek érvényesen alávethetik-e magukat meghatározott bíróság illetékességének [Pp. 27. § (1) és (4) bek., 513. § (2) bek., 7. § (1) bek. 18. pont, Mt. 43. § (1) bek.]?
A felek munkaszerződésben érvényesen nem vethetik alá magukat meghatározott bíróság illetékességének. Az Mt. 43. § (1) bekezdése szerint a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el. A Pp. 513. § (2)-(3) bekezdései – mint a munkaügyi igények érvényesítésére szolgáló illetékességi szabályok – munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak minősülnek. A munkavállalók érdekeit szolgáló törvényi illetékességi szabályoktól tehát alávetéssel a munkaszerződésben nem lehet eltérni a munkavállaló hátrányára. [Pp. 27. § (1) bekezdés és (4) bekezdés, 513. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:34. Hogyan számítandó a pertárgy értéke a bérleti, haszonbérleti szerződések megszűnésére tekintettel előterjesztett ingó vagy ingatlan birtokba adása iránti kereseti kérelem esetén?
A bérleti, haszonbérleti szerződések megszűnésére tekintettel előterjesztett ingó vagy ingatlan birtokba adása iránti kereseti kérelem esetén a pertárgy értéke nem határozható meg. Az eljárás tárgyának az értéke, az illeték alapja az Itv. 39. § (3) bekezdése alapján határozható meg. [Pp. 21. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:33. Ha a felperes közhatalmi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indít pert járásbírósággal szemben az alperesként megjelölt járásbíróság előtt, az ítélőtábla a területén működő törvényszékek közül melyiket jelölheti ki az eljárás lefolytatására? 
Az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező és illetékes törvényszék helyett az ítélőtábla a területén működő másik törvényszéket jelölhet ki az eljárás lefolytatására a Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján [Pp. 14. §, 31. § (2) bek.].

CKOT2018.06.20:32. A keresetet tartalmazó iratot a keresetlevélnek megfelelő alakisággal és tartalommal kell-e előterjeszteni?
A keresetet tartalmazó iratot keresetlevélre irányadó szabályoknak megfelelően kell előterjeszteni, azzal, hogy – a képviselő képviseleti jogának igazolásán kívül – valamely keresetlevélre előírt tartalmi elem hiánya csak akkor vezet az eljárás megszüntetéséhez, ha a hiányzó elem a közjegyzői iratanyagból sem állapítható meg. A keresetet tartalmazó iratnak és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek (közjegyzői iratanyagnak) tehát együttesen kell tartalmaznia a Pp. 170. §-ában meghatározott tartalmi elemeket. [Pp. 170. §, 259. §]

CKOT2018.06.20:31. Fmh-s eljárásból perré alakult eljárás megszüntetése esetén fennmaradhatnak-e a keresetlevél benyújtásához fűződő joghatások, érvényesülhet-e az Itv. 58. § (2) bekezdés szerinti illetékkiszabás az újabb eljárás illetékének meghatározása során?
Fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárás megszüntetése esetén nincs lehetőség a perindítás joghatásainak fenntartására a keresetlevél (keresetet tartalmazó irat) ismételt benyújtásával, ezért az Itv. 58. §. (2) bekezdés rendelkezése sem lehet irányadó. [Pp. 259. §]

CKOT2018.06.20:30. A keresetet tartalmazó irat Pp. 258. § (4) bekezdése alapján történő visszautasításakor kell-e az illetéket mérsékelni, ha igen, az Itv. 58. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazhatóe? Közjegyzői iratanyag hiányában az illeték összege milyen módon állapítható meg?
A keresetet tartalmazó irat visszautasítása esetén nincs helye az illeték mérséklésének. Az Itv. 58. § (1) bekezdés b) pontja alapján csak az eljárást megindító beadvány visszautasítása esetén lehetséges a mérséklés, az eljárást megindító beadvány pedig a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem [Pp. 256. § (1) bek.], nem pedig a keresetet tartalmazó irat. Ha utóbb a közjegyző felhívásában szereplő bíróság megállapíthatóvá válik, akkor a visszautasító végzés megváltoztatása mellett a felperes ismételt illeték megfizetésére nem hívható fel, hiszen azt már teljesítette. [Pp. 256. § (1) bek. 258. §]

CKOT2018.06.20:29. Az illeték megfizetettnek minősül-e, ha a formanyomtatvány-kényszer ellenére nem formanyomtatványon benyújtott keresetlevélen van leróva?
Amennyiben a járásbírósági perrendben jogi képviselő nélkül eljáró fél nem a jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő a keresetlevelét, és azon rója le az eljárási illetéket, az megfizetettnek minősül a formakényszer megszegése ellenére is. [Pp. 246.§]

CKOT2018.06.20:28. Kell-e kiadni hiánypótlási felhívást abban az esetben, ha a fél nem tölti ki a keresetlevél formanyomtatvány azon részét, amely arra kérdez rá, hogy a fél kívánja-e a tényállításait tanúval vagy szakértővel bizonyítani, vagy ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél nem kíván az adott módon bizonyítani?
Ha a fél nem tölti ki a keresetlevél formanyomtatvány azon részét, amely arra kérdez rá, hogy a fél kívánja-e a tényállításait tanúval vagy szakértővel bizonyítani, azt úgy kell tekinteni, hogy bizonyítási indítványt nem tesz. Ilyen esetben hiánypótlás elrendelésének nincs helye.  [Pp. 115. §, 246. §]