Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2018. június 20-21-én megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2018.06.20:33. Ha a felperes közhatalmi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indít pert járásbírósággal szemben az alperesként megjelölt járásbíróság előtt, az ítélőtábla a területén működő törvényszékek közül melyiket jelölheti ki az eljárás lefolytatására? 
Az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező és illetékes törvényszék helyett az ítélőtábla a területén működő másik törvényszéket jelölhet ki az eljárás lefolytatására a Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján [Pp. 14. §, 31. § (2) bek.].

CKOT2018.06.20:32. A keresetet tartalmazó iratot a keresetlevélnek megfelelő alakisággal és tartalommal kell-e előterjeszteni?
A keresetet tartalmazó iratot keresetlevélre irányadó szabályoknak megfelelően kell előterjeszteni, azzal, hogy – a képviselő képviseleti jogának igazolásán kívül – valamely keresetlevélre előírt tartalmi elem hiánya csak akkor vezet az eljárás megszüntetéséhez, ha a hiányzó elem a közjegyzői iratanyagból sem állapítható meg. A keresetet tartalmazó iratnak és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek (közjegyzői iratanyagnak) tehát együttesen kell tartalmaznia a Pp. 170. §-ában meghatározott tartalmi elemeket. [Pp. 170. §, 259. §]

CKOT2018.06.20:31. Fmh-s eljárásból perré alakult eljárás megszüntetése esetén fennmaradhatnak-e a keresetlevél benyújtásához fűződő joghatások, érvényesülhet-e az Itv. 58. § (2) bekezdés szerinti illetékkiszabás az újabb eljárás illetékének meghatározása során?
Fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárás megszüntetése esetén nincs lehetőség a perindítás joghatásainak fenntartására a keresetlevél (keresetet tartalmazó irat) ismételt benyújtásával, ezért az Itv. 58. §. (2) bekezdés rendelkezése sem lehet irányadó. [Pp. 259. §]

CKOT2018.06.20:30. A keresetet tartalmazó irat Pp. 258. § (4) bekezdése alapján történő visszautasításakor kell-e az illetéket mérsékelni, ha igen, az Itv. 58. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazhatóe? Közjegyzői iratanyag hiányában az illeték összege milyen módon állapítható meg?
A keresetet tartalmazó irat visszautasítása esetén nincs helye az illeték mérséklésének. Az Itv. 58. § (1) bekezdés b) pontja alapján csak az eljárást megindító beadvány visszautasítása esetén lehetséges a mérséklés, az eljárást megindító beadvány pedig a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem [Pp. 256. § (1) bek.], nem pedig a keresetet tartalmazó irat. Ha utóbb a közjegyző felhívásában szereplő bíróság megállapíthatóvá válik, akkor a visszautasító végzés megváltoztatása mellett a felperes ismételt illeték megfizetésére nem hívható fel, hiszen azt már teljesítette. [Pp. 256. § (1) bek. 258. §]

CKOT2018.06.20:29. Az illeték megfizetettnek minősül-e, ha a formanyomtatvány-kényszer ellenére nem formanyomtatványon benyújtott keresetlevélen van leróva?
Amennyiben a járásbírósági perrendben jogi képviselő nélkül eljáró fél nem a jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő a keresetlevelét, és azon rója le az eljárási illetéket, az megfizetettnek minősül a formakényszer megszegése ellenére is. [Pp. 246.§]

CKOT2018.06.20:28. Kell-e kiadni hiánypótlási felhívást abban az esetben, ha a fél nem tölti ki a keresetlevél formanyomtatvány azon részét, amely arra kérdez rá, hogy a fél kívánja-e a tényállításait tanúval vagy szakértővel bizonyítani, vagy ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél nem kíván az adott módon bizonyítani?
Ha a fél nem tölti ki a keresetlevél formanyomtatvány azon részét, amely arra kérdez rá, hogy a fél kívánja-e a tényállításait tanúval vagy szakértővel bizonyítani, azt úgy kell tekinteni, hogy bizonyítási indítványt nem tesz. Ilyen esetben hiánypótlás elrendelésének nincs helye.  [Pp. 115. §, 246. §]

CKOT2018.06.20:27. A keresetlevél tekintetében a hiánypótlás előterjeszthető-e a formanyomtatvány mellőzésével?
A járásbírósági perrendben jogi képviselő nélkül eljáró fél a Pp. 246. § (1) bekezdésében megjelölt iratait és az azokra vonatkozó hiánypótló iratait is csak a jogszabállyal rendszeresített formanyomtatványon – annak újbóli beadásával – terjesztheti elő. [Pp. 115. §, 246. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:26. Határozott-e az a megállapítás iránti kereseti kérelem, ami nem tartalmazza azokat a konkrét adatokat, amelyeknek egy megállapítást tartalmazó bírósági ítélet rendelkező részében benne kell lenniük, és ezek az adatok csak a tények között kerülnek feltüntetésre?
Nem határozott az a megállapítás iránti kereseti kérelem, ami nem tartalmazza azokat a konkrét adatokat, amelyeknek egy megállapítást tartalmazó bírósági ítélet rendelkező részében benne kell lenniük, és ezek az adatok csak a tények között kerülnek feltüntetésre. [Pp. 170. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:25. Csatolni kell-e költségjegyzéket abban az esetben, ha a jogi képviselővel eljáró fél a költséget az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással számítja fel?
Amennyiben a fél költséget kíván érvényesíteni, a költségjegyzéket csatolni kell abban az esetben is, ha a jogi képviselővel eljáró fél a költséget az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással számítja fel [Pp. 81. § (2) és (5) bek.].

CKOT2018.06.20:24. A keresetlevélhez csatolni kell-e a költségjegyzéket, ennek hiányában a keresetlevelet vissza kell-e utasítani?
A keresetlevél perfelvételre való alkalmasságát a perköltség körében tett nyilatkozat és az azzal kapcsolatos okirat tartalma, annak hiánya vagy hiányossága nem érinti. A keresetlevelet nem lehet visszautasítani azért, mert a felperes ahhoz nem csatolt költségjegyzéket.  [Pp. 176. §, 237. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:23. Határozott-e a kereseti kérelem, ha a jogi képviselő a perköltség körében a „csatolt megbízási szerződés szerint” kéri a perköltség megfizetésére való kötelezést, de annak összegét nem tünteti fel?
A Pp.-nek a perköltségre (80-82. §) és a keresetlevélre (170-171. §) vonatkozó rendelkezései alapján a perköltség nem része a kereseti kérelemnek, ezért a kereseti kérelem határozottságát nem érinti a perköltség felszámításával kapcsolatos nyilatkozat tartalma, annak esetleges határozatlansága. [Pp. 80. §, 170. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:22. Hiánypótlási felhívásnak van-e helye abban az esetben, ha a jogi képviselő a keresetlevélhez csatolja a meghatalmazását, de az valamilyen okból nem szabályszerű?
Ha a jogi képviselő a keresetlevélhez csatolt meghatalmazást, de az nem szabályszerű, akkor a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján hiánypótlásnak van helye.  [Pp. 176. §]

CKOT2018.06.20:21. Ha a keresetlevél tartalmazza a Pp. 170. §-ában írtakat, de nem abban a sorrendben és a keresetlevélnek nem abban a részében, amit a Pp. előír, hiánypótlást kell-e elrendelni?
Ha a keresetlevél egyértelműen és kétségkívül beazonosíthatóan tartalmazza a Pp. 170. §-ában, illetve törvényben írt egyéb kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, de nem az előírt módon vagy sorrendben, úgy hiánypótlás elrendelésének a 176. § (2) bekezdés e) pont alapján abban az esetben van helye, ha az eltérő szerkesztés folytán a kötelező tartalmi kellékek megfelelősége, teljes körűsége nem egyértelmű, beazonosítása bizonytalanságot idéz elő, ezáltal az a határozottságot, érthetőséget, végrehajthatóságot illetően a bíróban kételyeket ébreszt. [Pp.170. §, 176. §]

CKOT2018.06.20:20. A keresetet tartalmazó irat Pp. 258. § (4) bekezdése alapján történő visszautasításakor a végzést az alperesnek kell-e kézbesíteni, az alperest kell-e az intézkedésről értesíteni?
A Pp. 255. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 177. § (1) bekezdésére figyelemmel az alperest a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően értesíteni kell a visszautasításról. [Pp. 176. §, 177. §, 255. § (3) bek.].

CKOT2018.06.20:19. Lehetséges-e, ha igen, milyen hiányok esetén az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvánnyal kapcsolatban hiánypótlási felhívás kibocsátása, és annak nemteljesítése esetén az írásbeli ellenkérmet tartalmazó beadvány visszautasítása?
Az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvány hiánypótlásra visszaadható akkor, ha nem felel meg a valamennyi beadványra irányadó alaki kellékeknek (Pp. 114. §) vagy nem tartalmazza – az érdemi részen [Pp. 199. § (2) bek.] kívül – az írásbeli ellenkérelemre kötelezően előírt speciális elemeket [Pp. 115. § (1) bekezdés, 199. § (1) és (3) bek.].
Az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvány akkor utasítható vissza, ha a hiánypótlás elmulasztása a beadvány elintézését gátolja [Pp. 115. § (6) bek., 199. §, 114. §].

CKOT2018.06.20:18. Kibocsátható-e a bírósági meghagyás, ha az alperes csak alaki védekezést terjeszt elő és az nyomban elutasítható?
A bírósági meghagyás nem bocsátható ki, ha az alperes csak alaki védekezést terjeszt elő és az nyomban elutasítható. Ezután a bíróság akkor jár el helyesen, ha az ügy mielőbbi befejezése érdekében a Pp. 187. § c) pontját alkalmazza, a perfelvételt a 198. §-a szerint perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja és az érdemi tárgyalást kitűzi. [Pp.181. § (3) bek, 187. §]

CKOT2018.06.20:17. Amennyiben a bíróság az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt visszautasítja, de az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő még nem telt el és a bírósági meghagyás kibocsátására sem került sor, előterjeszthető-e ismételten az írásbeli ellenkérelem?
Amennyiben a bíróság az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt visszautasította, de az annak előterjesztésére nyitva álló határidő [Pp. 179. § (1) bek.] még nem telt el és a bírósági meghagyás kibocsátására sem került sor, az ismét előterjesztett írásbeli ellenkérelem hatályos perbeli cselekménynek minősül [Pp.179. § (1) bek., 181. § (1) bek.].

CKOT2018.06.20:16. Szükséges-e a bírósági meghagyásra érkezett ellentmondás új számra lajstromozása, ha az ügy az alperes írásbeli ellenkérelem nélkül előterjesztett viszontkereset-levele miatt maradt folyamatban?
Ha az ügy az alperes írásbeli ellenkérelem nélkül előterjesztett viszontkereset-levele miatt maradt folyamatban, a bírósági meghagyásra érkezett ellentmondás nem lajstromoztatható új számra. [Pp. 181. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:15. Kibocsátható-e a bírósági meghagyás, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri?
A bírósági meghagyás nem bocsátható ki abban az esetben, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri, figyelemmel arra, hogy a 199. § (6) bekezdése alapján az elismerés az írásbeli ellenkérelem része, ami a 181. § (1) bekezdése alapján kizárja a bírósági meghagyás kibocsátását. A jogvita keretei az elismerés ismeretében kellően meghatározottak, a bíróság helyesen jár el, ha az ügy mielőbbi befejezése érdekében a Pp. 187. § c) pontját alkalmazza, a perfelvételt a 198. §-a szerint perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja és az érdemi tárgyalást kitűzi. [Pp. 181. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:14. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését megelőzően, illetve azt követően lehetséges-e viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat előterjesztése?
A viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat az írásbeli ellenkérelem benyújtása előtt is előterjeszthető [Pp. 204. § (1) bek. és 209. § (1) bek.], azt követően azonban nem. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően benyújtott viszont-keresetlevelet (beszámítást tartalmazó iratot) a bíróság visszautasítja [Pp. 206. § (1) bekezdés a) pont, 211. §]. Az elkésetten előterjesztett és visszautasított viszont-keresetlevél (beszámítást tartalmazó irat) szabályszerű újra előterjesztése [Pp. 206. § (3) bekezdés] nem lehetséges, hiszen az elkésettséget az újra benyújtással nem lehet szabályszerűvé tenni, az ismételten benyújtott viszont-keresetlevelet (beszámítást tartalmazó iratot) a bíróság visszautasítja [Pp. 206. § (4) bekezdés].

CKOT2018.06.20:13. Mit kell tartalmaznia a bírósági meghagyás indokolásának, ha a bíróság azért bocsátotta ki a bírósági meghagyást, mert az írásbeli ellenkérelem csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tartalmazott?
Ha a bíróság azért bocsátotta ki a bírósági meghagyást, mert az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tett, az indokolásban elegendő ennek tényére utalni. [Pp. 181. § (2) bek.]

CKOT2018.06.20:12. Van-e helye a bírósági meghagyás kibocsátásának abban az esetben, ha az alperes elkésetten terjeszti elő az írásbeli ellenkérelmet?
Az elkésetten előterjesztett – és igazolási kérelmet nem tartalmazó – írásbeli ellenkérelem esetén a bírósági meghagyás kibocsátásával egyidejűleg a bíróság az alperest értesíti az ellenkérelem hatálytalanságának tényéről.
Amennyiben az alperes az írásbeli ellenkérelemmel együtt igazolási kérelmet is előterjeszt [Pp. 151. §], akkor annak elbírálásától függ a bírósági meghagyás kibocsátása.
Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, akkor úgy kell tekinteni, mintha az alperes az írásbeli ellenkérelmet határidőn belül előterjesztette volna [Pp. 153. § (4) bekezdés], és nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának.
Ha a bíróság az igazolási kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye [Pp. 154. § (1) bekezdés], és a bírósági meghagyás a végzés jogerőre emelkedését követően bocsátható ki. [Pp. 151. § (3) bekezdés, 153. §, 181. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:11. A bíróság által a keresetlevélben észlelt, az érvényesíteni kívánt jogra vonatkozó értelmezési probléma esetén lehet-e gyakorolni az anyagi pervezetést? Milyen esetekben rendelhető el hiánypótlás? [Pp. 6.§]
A bíróság által a keresetlevélben észlelt értelmezési probléma esetén a Pp. 237. §-a szerinti anyagi pervezetés nem gyakorolható. A bíróság azonban közrehatási kötelezettsége körében (Pp. 6. §) a Pp. 115. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben hiánypótlást rendel el, és a nemteljesítés jogkövetkezményét a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján vonja le. [Pp. 6. §, 115. § (1) bekezdés, 176. §, 237. §].

CKOT2018.06.20:10. Ha a fizetési meghagyásos eljárásban a kötelezett ellentmondását jogi képviselő útján terjesztette elő, úgy a perré alakulást követően az alperes oldalán kinek kell kézbesíteni? (Pp. 260. §, 262. §)
A Pp. 260. §-a és a 262. § (1) bekezdés második mondata a felek részére történő kézbesítésre speciális rendelkezést tartalmaz, amely alapján a perben a Pp. 258-259. §-a szerinti iratokat a fizetési meghagyásos eljárásban eljárt jogi képviselő (az alperesi képviselő) részére kell kézbesíteni. A bíróságnak a Pp. 260. § -a alapján nem kell külön felhívást intéznie az alperesi képviselőhöz, mivel az alperes és képviselője közötti jogviszonynak megfelelően ezt követően az alperes – járásbíróság előtt – vagy személyesen vagy képviselője útján fog eljárni, utóbbi esetben viszont a Pp. 67. § (1) bekezdése alapján első beadványához mellékelnie kell a per vitelére szóló meghatalmazását.  [Pp. 67. § (1) bekezdés, 260. §, 262. §]

CKOT2018.06.20:9. Jogi képviselőnek kell-e tekinteni a Pp. 75. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt személyeket, ha a perben nem kötelező a jogi képviselet? 
A Pp. 244. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából jogi képviselőnek kell tekinteni a 75. § (1)-(2) bekezdésében megjelölteket. [Pp. 75. § (1)-(2) bek., 244. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:8. Ha a közigazgatási szerv a keresetlevelet kamarai jogtanácsosa által nyújtja be, majd a perre a kamarai jogtanácsos meghatalmazásának formális visszavonása nélkül ügyintézőnek is ad meghatalmazást és ténylegesen az ügyintéző jár el a perben (tárgyaláson részt vesz, saját nevében beadványokat ad be), azt úgy kell-e tekinteni, hogy áttért a jogi képviselő nélküli eljárásra? (Pp. 244. §)
A járásbíróság előtti eljárásban a jogi képviselőnek szóló meghatalmazás megszűnésének bejelentése esetén – ha azzal egyidejűleg az áttérés bejelentése nem történt meg – a bíróságnak fel kell hívnia a felet, hogy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról gondoskodjék, vagy nyilatkozzon, át kíván-e térni a jogi képviselő nélküli eljárásra. Ha a fél a megszabott határidő alatt a megszűnt jogi képviselet pótlásáról nem gondoskodik, vagy az áttérést nem jelenti be, a bíróság a Pp. 74. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza (CKOT 2017. november 20-21.).
A jogi képviseletről való áttérés a bejelentéssel hatályosul, hallgatólagosan nem lehet áttérni. Amennyiben a jogi képviselő a perfelvételi tárgyaláson nem jelenik meg, azt a fél (a gyámhivatal) részéről elmulasztottnak kell tekinteni még akkor is, ha egyéb képviselője (pl. a gyámhivatal ügyintézője) jelen van. Arra azonban lehetőség van, hogy a tárgyaláson megjelent meghatalmazott (ügyintéző) a tárgyaláson nyilatkozzon a jogi képviselő nélküli eljárásra történő áttérésről.  [Pp. 74. §, 244. §]

CKOT2018.06.20:7. Kézbesíthető-e bírósági irat (a keresetlevél) a magyar székhellyel rendelkező cég külföldi lakcímmel rendelkező törvényes képviselője cégnyilvántartásba bejegyzett kézbesítési megbízottjának, ha a cég cégkapujára (magyar székhelyére) a kézbesítés sikertelen? [Pp. 136. § (3) bek., 142. § (2) bek., 143. § (1) bek., Ctv. 31. §]
A Pp. 136. § (3) bekezdése alapján a külföldi fél törvényes képviselőjének a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja részére is kézbesíthető a bírósági irat, ha a Pp. 143. §-a szerinti feltételek fennállnak. A Pp. 142-143. §-ában írt „külföldi fél” alatt a törvényes képviselőt is érteni kell. [Pp. 136. § (3) bekezdés, 142. § (2) bekezdés, 143. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:6. Alkalmazni kell-e a Pp. hatályba lépése előtt kirendelt ügygondnok ügygondnoki díjának a megállapítására a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (R)?
Az R. hatálya – a felhatalmazó rendelkezés miatt csak a Pp. és a Kp. hatálya alá tartozó peres és nemperes eljárásokra (ügyekre) terjed ki, ezért nem az ügygondnok kirendelésének az időpontja, hanem az ügy indulásának az időpontja dönti el, hogy alkalmazható-e az R. 
A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (R.) megalkotására az 1-2. §, az 5-6. § és a 10. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás, míg a közös rendelkezéseket és a pártfogó ügyvéd díját szabályozó 1-4.
§ - megalkotására az Üttv. 206. § b) pontja alapján került sor. 
Az R. átmeneti rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Pp. és a Kp. alapján indult perekben (nemperes eljárásokban) kell az ügygondnok díját az R. 5-6. §-a alapján megállapítani. (Pp. 77. §)

CKOT2018.06.20:5. Adhat-e a jogi személy képviselője meghatalmazást a jogi személy kamarai jogtanácsosának a perbeli képviseletre, ha a jogi személy törvényes képviselője és kamarai jogtanácsos ugyanaz a személy, illetve szükséges-e ilyen esetben is a meghatalmazás? [Pp. 75. §] 
A kamarai jogtanácsos az Üttv. 68. § (2) bekezdése alapján általános vagy külön meghatalmazás alapján jogosult a jogi képviselet ellátására. A meghatalmazásnak nem akadálya, ha a meghatalmazó jogi személy törvényes képviselője azonos a meghatalmazott kamarai jogtanácsossal, mivel ezt sem a Pp. 63. § (1) bekezdése, sem az Üttv. 23. § - 26. §-a sem zárja ki. [Pp. 63. § (1) bek., 75. §, 244. §, Üttv. 68. § (2) bek.]

CKOT2018.06.20:4. Megbízhat-e a kirendelt ügygondnok a helyettesítéssel más ügyvédet? [Pp. 68. §, Pp. 77. §]
Az ügygondnokként kirendelt egyéni ügyvédet a Pp. 77. § (3) bekezdése alapján a per vitelére meghatalmazott jogállása illeti meg, aki a Pp. 68. § (4) bekezdése alapján jogosult más jogi képviselő részére megbízást adni a „helyettesítésére”, figyelemmel az Üttv. 17. § (6) bekezdésére is.  [Pp. 68. §, Pp. 77. §]

Oldalak