Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2019. április 16-án megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2019.04.16:66. A Pp. 630. § (1) bekezdésével kapcsolatban a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása a 2017. november 20-21. napjain megtartott értekezletén a 64. számú állásfoglalásban azt a véleményt fogadta el, hogy a 2018. január 1. előtt megindított végrehajtási eljárásokban az ezt követően előterjesztett kérelmek esetén is a régi Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. Felvetődhet-e ennek felülvizsgálata oly módon, hogy a végrehajtási ügyben előterjesztett kérelem (pl. kifogás, bekapcsolódás, felfüggesztés stb.) benyújtásának időpontja határozza meg az alkalmazandó eljárási jogszabályt?
A jogbiztonságot jobban szolgálja az, ha azonos eljárás különböző szakaszaiban azonos eljárásjogi szabályok alkalmazása történik. A végrehajtási nemperes eljárásokban kétségtelenül előfordulhat, hogy az annak során benyújtott kérelmek, végrehajtási kifogások kapcsán évekig a régi Pp.-t kell alkalmazni, amely azonban nem eredményez jogbizonytalanságot. Ezt a praktikum nem írhatja felül. Nem véletlen, hogy az új Pp.-t is a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2018. január 1. után indult végrehajtási perekben az új Pp. alkalmazása nem jelent disszonanciát, mert ezek a perek – tartalmuk szerint – függetlenek a nemperes eljárásokban hozott végzésektől. Mindezek okán nem indokolt a CKOT véleményének felülvizsgálata.
[Pp. 630. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:65. Milyen beadványként kell kezelni, ha az adós megjelölve a konkrét végrehajtói intézkedés számát (pl. letiltás, kimutatás a tartozásról, felhívás a tartozás haladéktalan megfizetésére) a követelés mértékét vitatja, ugyanakkor felhívás ellenére sem pontosítja ennek okát, vagy azzal nem ért egyet, hogy a végrehajtó az intézkedésben miként tüntette fel a tartozást (pl. hogyan számolta el a már befizetett összegeket vagy hogyan számolta ki a kamatot/ behajtási jutalékot stb.)?
A Vht. 217. § (1) bekezdéséből következően a végrehajtási kifogás a jogszabálysértő eljárási cselekmények, eljárási késedelmek okozta jog- és érdeksérelmek orvoslásáról szolgáló bírósági jogorvoslati eljárás. Ennek megfelelően a kifogás tárgya a végrehajtó azon intézkedése (mulasztása) lehet, amely az eljárásra érdemi kihatással van, és amely a kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét ténylegesen is sérti. A kifogásban tételesen meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést és a kifogás okát.
Ha az adós a beadványában az ellene folyó végrehajtást általánosságban vitatja, mert az alapul szolgáló tartozást nem ismeri el, úgy ez nem tekinthető végrehajtási kifogásnak, mert nem a végrehajtó konkrét intézkedését vagy mulasztását sérelmezi. Ebben az esetben – meghatározott feltételekkel – a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérheti nemperes eljárásban, avagy per keretében.
Így a hiánypótlás keretében mindenképpen tisztázandó a "kifogás" oka, mert abból eldönthető, hogy az adós magát a tartozást vagy a végrehajtó intézkedését sérelmezi-e.
[Vht. 217. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:64. Lehetőség van-e az ingatlan árverési vétel hatályával történő megvásárlására úgy, hogy az árverési hirdetmény közzététele után licit még egyáltalán nem érkezett, de a végrehajtó a hirdetményben közölt időpont lejárta előtt lezárja a licitet (mivel közben árverésen kívül megvették)?
Főszabály szerint a Vht. 157. § (4) bekezdése alapján az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül. Ezen túlmenően a Vht. 157. § (5) bekezdésének megfelelően, ha a vételi ajánlatot a licitnaplóban közzétették, ezután az árverési kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél. Ebből fakadóan, ha az árverési hirdetmény közzététele utáni licit még nem érkezett, az ingatlan árverési vétel hatályával értékesíthető.
[Vht. 157. § (4)-(5) bekezdés]

CKOT2019.04.16:63. Az ingatlan végrehajtó által megállapított becsértékét automatikusan kifogásolhatja-e mindenki, akinek a Vht. 140. § (2) bekezdése alapján a becsértékközlést meg kell küldeni, avagy külön vizsgálni kell az értékkel kapcsolatos érdekeltséget?
A Vht. 140. § (2) bekezdése előírja, hogy az ingatlan becsértékét a feleken kívül azokkal is közölni kell, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. A Vht. 140. § (7) bekezdése külön nevesíti a becsértékkel kapcsolatos kifogás lehetőségét. A Vht. 217. § (1) bekezdése szerint a végrehajtási kifogást általában a fél vagy más érdekelt terjesztheti elő. Mindezekből következően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult olyan egyéb érdekeltnek tekintendő, aki egyéb szempontok nélkül is jogosult végrehajtási kifogást előterjeszteni az ingatlan végrehajtó által megállapított becsértékével szemben.
[Vht. 140. § (2) bekezdés, 217. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:62. Az adóssal szemben sor kerülhet-e rendbírság kiszabására vagy meghatározott cselekmény végrehajtása esetén pénzbírság megfizetésére kötelezésre, ha a végrehajtás ügygondnok ellen folyik (mert például az adós külföldön él vagy ismeretlen helyen tartózkodik), és a végrehajtási lapot, továbbá minden más iratot (például a gépjármű lefoglalására összefüggésben kiállított szállítási értesítőt) csak az ügygondnoknak küldték meg?
A Vht. 45/A §-a szerinti rendbírság a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartás esetén szabható ki, míg a Vht. 174. § c) pontjában foglalt pénzbírság a meghatározott cselekmény kikényszerítését szolgálja. A Vht. 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjai értelmében az adós részére akkor rendelhető ügygondnok, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, továbbá ha meghalt és jogutóda ismeretlen. E rendelkezések egybevetéséből az következik, hogy ügygondnok kirendelése esetén az adóssal szemben fogalmilag kizárt rendbírság vagy pénzbírság kiszabása.
[Vht. 45/A. §, 46. § (1) bekezdés, 174. §]

CKOT2019.04.16:61. Ha a bíróság az ítéletbe foglalt marasztalási összeg megfizetésére részletfizetést engedélyez azzal, hogy bármely részlet elmulasztása esetén az egész tartozás esedékessé válik, milyen feltételekkel rendelhető el a végrehajtás, ha a végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy az adós bizonyos hónapokban teljesített, de nem annyit, mint az egy havi részlet, néha többet, néha a kevesebbet?
Ha a kötelezett nem a bíróság által meghatározott módon fizette a részleteket, tehát volt elmaradása, az egész tartozásra elrendelhető a végrehajtás. Ellenkező esetben kiüresedetté válik a részletfizetés és a részletfizetés elmulasztásának jogkövetkezménye.
[1952-es Pp. 344. § (3)-(4) bekezdés]

CKOT2019.04.16:60. A Vht. 183. §-a szerinti önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet Vh vagy Pk lajstromba kell iktatni?
A Vht. szabályozza az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti eljárást, amelynek 183. § (1) bekezdése szerint végrehajtható okirat kiállítása nélküli speciális végrehajtásról van szó. Ezen felül a bírósági végrehajtási ügyvitelről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (Vüsz.) 7. § (1) bekezdése alapján bírósági végrehajtási ügy: a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban a bírósághoz érkezett kérelem, beadvány és ezek intézése tárgyában hozott határozat, foganatosított intézkedés. E § (2) bekezdése értelmében a bírósági végrehajtási ügyben kezdőirat a végrehajtás elrendelése iránti kérelem. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése is ilyen kérelemnek minősül, ezért azt a Vh lajstromba kell iktatni.
[Vht. 183. §, 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 7. § (1)-(2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:59. Elbírálható-e a becsértékkel szembeni kifogás a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezését megelőzően akkor, ha a zálogjogosult a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmével egyidejűleg az ingatlan becsértékével szemben végrehajtási kifogást is előterjesztett? Ha az eljárás a Vht. 52. § f) pontja alapján időközben szünetel, kirendelhető-e a szakértő, megállapítható-e díja és a becsérték?
A bekapcsolódás jogerős engedélyezését megelőzően is elbírálható a becsértékkel szembeni kifogás, mert azt a zálogjogosult a Vht. 217. § (1) bekezdése szerinti egyéb érdekeltként is előterjesztheti, amely független a bekapcsolódás engedélyezésétől. A szünetelő végrehajtásban a szakértő nem rendelhető ki, ám a korábban kirendelt szakértő díja megállapítható. Szünetelő végrehajtásban új becsérték nem állapítható meg.
[Vht. 217. § (1) bekezdés, 52. §]

CKOT2019.04.16:58. Ha az adóssal szemben több végrehajtás is indult, zálogjogosulti bekapcsolódás esetén fel kell-e függeszteni valamennyi végrehajtást vagy csak azt, amelyben a végrehajtó az iratokat felterjesztette?
Mivel a Vht. 50. § (4) bekezdése szerint a felfüggesztés csak a zálogtárgy értékesítésére terjed ki, ennél fogva a felfüggesztés arra a végrehajtási eljárásra vonatkozik, amelyben a zálogtárgyat lefoglalták. Ez következik a Vht. 114/A. § (1) bekezdéséből is.
[Vht. 50. § (4) bekezdés, 114/A. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:57. Ha a rendbírság kiszabását követően a megbírságolt írásban jelzi a bíróságnak vagy a végrehajtónak, hogy teljesítette a kötelezettségét, amelynek elmulasztása miatt bírságolták, azonban fellebbezést nem terjesztett elő, a beadvány alapján „saját hatáskörben” hatályon kívül helyezhető-e a rendbírságot kiszabó végzés vagy hiánypótlás keretében fel kell-e hívni a megbírságoltat a fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezési illeték lerovására?
Ha a bejelentést a fellebbezési határidőben érkezett, azt a Vht. 9. §-a által alkalmazandó Pp. 3. § (2) bekezdése alapján, valamint a Vht. 45/A. § (4) bekezdése értelmében tartalmánál fogva fellebbezésként kell kezelni. Ám ha a fellebbezésben a bírságolt arra hivatkozik, hogy a kötelezettségének – függetlenül attól, hogy mikor – eleget tett, akkor a Vht. 45/A. § (4) bekezdése alapján a rendbírságról szóló végzést a bíróság saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti.
[Vht. 45/A. § (4) bekezdés]

CKOT2019.04.16:56. Ha a végrehajtó a munkáltató gazdálkodó szervezettel szemben kéri a rendbírság kiszabását, érvényesül-e kérelemhez kötöttség elve, avagy bírságolható-e a gazdálkodó szervezet és annak vezetője is?
A Vht. 45/A. § (3) bekezdése szerint a jogi személy szervezettel és egyidejűleg a vezetőjével szemben is ki lehet szabni a pénzbírságot. A kérelemhez kötöttség úgy értelmezendő, hogy az indítványt arra a személyre lehet előterjeszteni, akinek vagy akiknek a felhívást a végrehajtó kiadta. Ezáltal a rendbírság csak a felhívottal (felhívottakkal) szemben szabható ki.
[Vht. 45/A. § (3) bekezdés]

CKOT2019.04.16:55. Meg kell-e követelni a végrehajtótól, hogy jegyzőkönyvben szólítsa fel a mulasztót vagy ez elfogadható-e más formában (pl. egyszerű levél, átirat stb.)?
A Vht. 45/A. § (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy a végrehajtónak a címzettnek szóló felhívást nem feltétlenül kell jegyzőkönyvi formában teljesítenie, de annak megtörténtét jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.
[Vht. 45/A. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:54. A bíróságnak a rendbírság kiszabása előtt, ha ezt korábban a végrehajtó megtette, fel kell-e újból szólítania a mulasztót (adóst, munkáltatót, a munkáltató ügyvezetőjét, stb.)?
Nem kell ismételten felszólítania.
[Vht. 45/A. §]

CKOT2019.04.16:53. A természetes személy végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás esetén indokolt lehet-e ügygondnok kirendelése?
A kérdést már megválaszolta a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2018. május 8-10-ei 4. c) számú állásfoglalása.

CKOT2019.04.16:52. A végrehajtási lap Vht. 19. §-a (2) bekezdésének megfelelő, kérelemtől való eltérő kiállítása esetén mikor kellett végzést hozni abban az értelemben, hogy mi tekintendő végrehajtási kérelemnek, a teljes formanyomtatvány vagy csak annak egy bizonyos része, jellemzően annak 3., 4. és 6. pontjai?
A végrehajtási kérelem szűken értelmezendő, tehát a formanyomtatványnak csak azon részei minősülnek végrehajtási kérelemnek, amelyek a végrehajtandó, bármilyen jogcímű követelésre vonatkoznak, a követelés körébe tartozónak értve a járulékos költségeket is [BDT2016. 3439.]. Ennélfogva a végrehajtási lap 3., 4., 6. és 7. pontját érintő eltérés esetén kell a kérelemtől eltérő kiállításról végzéssel határozni.
[Vht. 19. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:51. A Vht. 19. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási lap kiállításának megtagadása érdemi vizsgálatnak minősül-e, amelynek folytán az eljárási illetéket nem kell 10%-ra mérsékelni?
A végrehajtási lap kiállításának megtagadását érdemi vizsgálatnak kell tekinteni, mert a végrehajtási lap kiállításáról vagy annak megtagadásáról szólhat a döntés, ennélfogva az eljárási illeték mérséklésének sincs helye.
[Vht. 19. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:50. Szükséges-e a lakcímnyilvántartó megkeresése, ha a bírósági határozat "nem kereste" jelzés alapján jogerőre emelkedett, de a jogerőről szóló értesítés "elköltözött" vagy "a címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza? Ha a lakcímnyilvántartó adatai alapján megállapítható, hogy a címzett már korábban elköltözött, így a posta vélhetően tévesen küldte vissza "nem kereste" jelzéssel az iratot, ez utólag változtat-e a határozatok jogerején, ha igen, mennyi időre visszamenőleg?
A bíróság a postai jelzést főszabály szerint nem vizsgálja felül, „nem kereste” jelzés esetén a polgári eljárás szabályai alapján állapítja meg a küldemény kézbesítésének megtörténtét és időpontját. Ha ezt követően a jogerőről szóló értesítő végzés (sima küldemény) érkezik vissza más jelzéssel, az már a végzés jogerőre emelkedésének tényén nem változtat.
[1952-es Pp. 359. § (3) bekezdés, 137. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:49. Ha a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki, de a végrehajtó a bíróság végzését nem kézbesíti, mert a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, mi a követendő eljárás, hiszen az adós részére a kézbesítés nem történt meg, a bírósági határozat jogerejét nem lehet megállapítani és a költségjegyzéket sem lehet lezárni?
A Vht. 213. § (1) bekezdése szerint a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről hozott végzés ellen a felek fellebbezhetnek, amely azonban e § (2) bekezdése értelmében a végrehajtás foganatosítása szempontjából nem halasztó hatályú. Amennyiben a végrehajtó a végzést azért nem kézbesítette, mert a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, a végzés jogerőre emelkedése nélkül kerül az irat nyilvántartásba, mivel a Vht. 52. § e) pontja szerint a végrehajtási eljárás szünetel, ha a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget – bár köteles rá – nem előlegezte. A Vht. 54. § (1) bekezdés e) pontja szerint a végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. § e) pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte; ha a végrehajtást kérő a szünetelés megállapításától számított egy éven belül a költségeket nem előlegezte, a végrehajtás megszűnik.
[Vht. 213. § 52. §, 54. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:48. Mi a teendő akkor, ha többszöri jogutódlás áll fenn, de csak a jogutódok egyike kéri a jogutódlás megállapítását (pl. a „közbenső” jogutód kéri, nem az, aki az utolsó a sorban, aki végül a jogutód lenne), vagy a jogutódlást a hiányos nyilatkozatok alapján nem lehet a legutolsó (a tényleges) jogutód vonatkozásában megállapítani?
Többszörös jogutódlás (jogutódlások láncolata) esetében a jogutódlás megállapítását csak az kérheti alappal, aki az aktuális jogutódnak tekintendő, de ehhez vizsgálni kell a jogutódlás egész folyamatát (láncolatát).
[1952-es Pp. 48. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:47. Mi a követendő eljárás, ha a végrehajtást kérő jelezte a végrehajtónak, hogy a követelését engedményezte, amellyel kapcsolatban az engedményes fog eljárni, azonban az engedményes felhívás ellenére sem kéri a jogutódlás megállapítását?
A Vht. 9. §-a által alkalmazásra kerülő régi Pp. 3. § (1) bekezdése, illetve az új Pp. 48. § (1) bekezdése alapján a jogutódlás megállapításához mindenképp szükséges az erre irányuló kérelem a jogelődtől vagy a jogutódtól. Ezért a kérdés szerinti esetben a végrehajtást kérőt is fel lehet hívni a jogutódlás megállapítása iránti kérelem előterjesztésére, viszont ha a kérelem előterjesztésére nem kerül sor, a végrehajtás a Vht. 52. § c) pontja értelmében szünetel.
[Vht. 52. §, Pp. 48. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:46. Mi a helyes eljárás, ha a végrehajtás fel van függesztve a végrehajtási kifogás elbírálásáig vagy csak a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálásáig (amely esetben a felfüggesztés csak a zálogtárgyra terjed ki), és az adós méltányolható körülményeire hivatkozással kéri a végrehajtás határozatlan idejű felfüggesztését? Mi a teendő hasonló esetben, ha a végrehajtás szünetel, de a végrehajtást kérő vagy az adós a végrehajtás felfüggesztését kéri?
Ha a végrehajtás felfüggesztése korábban megtörtént, az annak hatálya alatt előterjesztett újabb végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet el kell utasítani.
Ellenben a zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelemre tekintettel felfüggesztett végrehajtás esetén a Vht. 48. § (3) bekezdésére alapított újabb végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről dönteni kell, mert a Vht. 48. § (2) bekezdés szerinti felfüggesztés csak a zálogtárgy értékesítésére terjed ki a Vht. 50. § (4) bekezdése alapján.
A Kúria a DH törvények kapcsán kiadott 2015. június 22-23-i, 29-i, július 2-i Emlékeztetője III/4. pontjában úgy foglalt állást, hogy a szünetelő végrehajtás során a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálható, ám mivel a szünetelés és a felfüggesztés fogalmilag kizárja egymást, mert joghatásuk azonos, ezért a szünetelés tartama alatt előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet el kell utasítani.
[Vht. 48. § (2)-(3) bekezdés, 50. § (4) bekezdés]

CKOT2019.04.16:45. Felfüggeszthető-e a pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás határozott időre, ha azt a végrehajtást kérő vagy az adós valamely konkrét időpontig kéri? Ha a felfüggeszthető határozott időre a végrehajtás, akkor a folytatást hivatalból kell-e elrendelni a határozott idő lejártát követően, vagy csak kérelemre és a felfüggesztést megszüntető végzés fellebbezhető-e?
Kizáró szabály hiányában – ha egyébként a felfüggesztés feltételei fennállnak – a végrehajtás határozott időre is felfüggeszthető mind a végrehajtást kérő, mind az adós kérelmére, nem csak a jogszabályban meghatározott esetben, hanem akkor is, ha a felfüggesztéshez vezető körülmény megszűnésének időpontja meghatározható.
Ha a felfüggesztés határozott időre szólt, akkor a határozott idő lejártát követően pervezető végzésben rendelkezni kell a végrehajtás folytatásáról, megállapítva a végzésben, hogy a felfüggesztés oka megszűnt.
[Vht. 48. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:43. Ha a végrehajtás szünetel, vagy fel van függesztetve, ennek ideje alatt a végrehajtást foganatosító bíróság milyen kérdésekben dönthet (pl. megállapítható-e a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás)?
A szünetelés jogkövetkezményei lényegében azonosak a felfüggesztés következményeivel: az addig elvégzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat, további eljárási cselekményre azonban még kivételesen sem kerülhet sor, eltérően a végrehajtás felfüggesztésétől, amelynek esetén az eljárás a felfüggesztéssel nem érintett vagyontárgy vonatkozásában folytatódhat.
A végrehajtási eljárás szünetelése kizárólag a végrehajtási cselekmények foganatosítása iránti kötelezettség hatályát zárja ki, de intézkedések (pl. díjjegyzék készítése) szünetelő ügyben is tehetők. A végrehajtási eljárás szünetelése alatt nincs helye a becsérték újbóli megállapításának, hiszen az végrehajtási cselekmény (BH1997. 33.).
Hasonlóképpen foglalt állást a Kúria Polgári Kollégiuma a DH törvények végrehajtást érintő alkalmazása során, kimondva, hogy azokban a kérdésekben, amelyek nem érintik közvetlenül magát a végrehajtást (pl. a jogutódlás megállapítása, szakértői díj megállapítása) a szünetelő végrehajtási eljárásban is lehet határozni (2015. június 22-23-i, 29-i, július 2-i Emlékeztető 4. pontja).
[Vht. 52. § 48. §]

CKOT2019.04.16:42. Ha valamely kérelmet a fél visszavon (pl. az engedményes a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet), szükséges-e alakszerű határozat hozatala? Ha igen, kinek kell kézbesíteni?
A végrehajtási eljárásban a fél által benyújtott kérelem visszavonása általában nem igényli alakszerű határozat meghozatalát (azokra az esetekre, amikor szükséges alakszerű határozat hozatala, a Vht. külön rendelkezést tartalmaz).

CKOT2019.04.16:41. Ha a végrehajtó a rendbírság/pénzbírság kiszabása iránti indítványát visszavonta, szükséges-e alakszerű határozatot hozni? Ha igen, kinek kell kézbesíteni, és a végzés fellebbezhető végzésnek minősül-e?
A Vht. 173. § (2) bekezdéséből következően, amennyiben a teljesítés elmaradt, a végrehajtást kérő ezzel kapcsolatos közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a végrehajtónak kötelessége haladéktalanul beterjesztenie a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely dönt a végrehajtás módjáról. Ennek következtében a kérdés szerinti eset akkor állhat fenn, ha a végrehajtást kérő bejelenti, hogy időközben a teljesítés megtörtént. Ilyenkor a végrehajtás módjának meghatározására értelemszerűen nincs szükség, tehát ez esetben a végrehajtást kérő közlését a végrehajtónak szintén be kell terjesztenie (a végrehajtás módjának meghatározása végett történt korábbi végrehajtási irat beterjesztése után) a végrehajtást foganatosító bíróságnak, amely az iratokat köteles visszaküldeni a végrehajtónak, alakszerű határozatot ezzel összefüggésben pedig nem kell hoznia. Ugyanez irányadó megfelelően a Vht. 45/A. §-a szerinti esetben is.
[Vht. 173. § (2) bekezdés, 45/A. §]

CKOT2019.04.16:40. Mi a követendő eljárás, ha a végrehajtás 2018. január 1. napját megelőzően indult, de a fél valamely beadványt mégis elektronikus úton nyújt be?
Ez esetben az elektronikusan benyújtott beadvány hatálytalanságát nem lehet megállapítani, és a felet hiánypótlás keretében kell felhívni arra, hogy a beadványát papír alapon nyújtsa be.
[Vht. 35/C. §]

CKOT2019.04.16:39. A Vht. 137. § (2) bekezdésének első fordulata alapján lakottan vagy beköltözhetően kell árverezni az ingatlant abban az esetben, ha a kölcsönszerződés alapján a haszonélvező kezes is egyben, az általa lakott ingatlan a kölcsön biztosítéka, a szerződésben vállalta a kiköltözést, ha az adós nem fizet, de vele szemben nem indult végrehajtás, viszont a haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant (amely az adós tulajdona) árverezik? Mi a teendő akkor, ha a végrehajtást kérő zálogjogosultként kapcsolódott be a végrehajtási eljárásba?
A Vht. 137. § (1) bekezdés c) pontja szerint a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát továbbra is terheli az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében viszont nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős. Ebből következően a kérdés szerinti esetben az ingatlant beköltözhetően kell árverezni. Emiatt nem jelent gondot az sem, ha a végrehajtást kérő csupán zálogjogosultként kapcsolódott be egy folyamatban lévő végrehajtási eljárásba, mert az ingatlan beköltözhető árverezése iránt nem kell kezdeményeznie külön végrehajtást a kezessel (haszonélvezővel) szemben.
[Vht. 137. § (1)-(2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:38. Ha a végrehajtás elrendelésének csak a végrehajtási lapon vagy végrehajtási záradékon feltüntetett követelés egy része tekintetében lett volna helye, lehetséges-e a végrehajtási lap részbeni visszavonása vagy a végrehajtási záradék részbeni törlése?
Ha a végrehajtás elrendelésének csak a végrehajtási lapon vagy végrehajtási záradékon feltüntetett követelés egy része tekintetében lett volna helye, a végrehajtási lapot részben kell visszavonni, illetve a végrehajtási záradékot részben kell törölni. Ennek alapja a Vht. 19. §-a, amely szerint a bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan, míg a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki, ha a kérelem részben alaptalan. Ebből következően csak abban az esetben van helye visszavonásnak vagy törlésnek, ha az adós erre irányuló kérelme olyan ok tekintetében alapos, amely alapján a végrehajtási kérelem teljesen alaptalannak minősül, és ezért a végrehajtás elrendelését meg kellett volna tagadni. Ha azonban ha az adós hivatkozása olyan ok tekintetében alapos, amely alapján a kérelemtől eltérően kellett volna elrendelni a végrehajtást, nincs helye teljes visszavonásnak vagy törlésnek, ilyen esetben a bíróságnak (vagy ha a végrehajtást a közjegyző rendelte el, a közjegyzőnek) olyan döntést kell hoznia, hogy a felek olyan helyzetbe kerüljenek, mint amilyenben akkor lettek volna, ha a végrehajtást a kérelemtől eltérően rendelték volna el. Ez pedig úgy lehetséges, hogy a bíróság (közjegyző) csak abban a részében vonja vissza a végrehajtási lapot vagy törli a záradékot, amely részében az eredetileg sem lett volna kiállítható.
[Vht. 19. §]

CKOT2019.04.16:37. Van-e helye fellebbezésnek a végrehajtási lap visszavonására vagy végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzéssel szemben?
A végrehajtási lap visszavonására vagy végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Ennek indoka, hogy ugyan a Vht. 212. § (1) és (2) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján úgy tűnhet, hogy a fellebbezési jog csak a végrehajtási lapot visszavonó vagy a záradékot törlő végzéssel szemben biztosított, de az Alaptörvény 28. cikk második mondata alapján a jogszabály megalkotására irányuló javaslat indokolását vizsgálva egyértelműen megállapítható a jogalkotó szándéka, mely szerint nem kívánta a jogorvoslatot arra az esetre korlátozni, amikor a bíróság (közjegyző) a végrehajtási lapot visszavonja vagy a végrehajtási záradékot törli. A jogalkotó szándéka szerint a rendes jogorvoslat lehetősége a visszavonás vagy törlés tárgyában hozott – bármilyen tartalmú, helyt adó vagy elutasító – végzés esetén fennáll.
[Vht. 212. § (1) és (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:36. Ha a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozata valamely okból a Kjtv. 131. § (1) bekezdése alapján nem minősül közokiratnak, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése feltétele megvalósul-e, ha a jegyzőkönyvet a közjegyző a másik félnek kézbesítette, és a felmondás tényéről és közléséről a Kjtv. 142. § (2) bekezdése alapján tanúsítványt állított ki?
Ha a nyilatkozó a nyilatkozatát megtette, az azt tartalmazó jegyzőkönyvet aláírta, ezen okirat nem hagyható figyelmen kívül. A Kjtv. 136. § g) pontja alapján a közjegyző jogosult az okiratot a másik félhez továbbítani, erről tanúsítványt kiállítani, ezzel pedig megvalósul az a feltétel, hogy felmondást és annak kézbesítését közokirat tanúsítsa.
[Kjtv. 131. § (1) bekezdés, 142. § (2) bekezdés, Vht. 23/C. § (2) bekezdés]

Oldalak

Darabszám: 593 | Megjelenítés: 31 - 60