Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2019. április 16-án megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2019.04.16:41. Ha a végrehajtó a rendbírság/pénzbírság kiszabása iránti indítványát visszavonta, szükséges-e alakszerű határozatot hozni? Ha igen, kinek kell kézbesíteni, és a végzés fellebbezhető végzésnek minősül-e?
A Vht. 173. § (2) bekezdéséből következően, amennyiben a teljesítés elmaradt, a végrehajtást kérő ezzel kapcsolatos közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a végrehajtónak kötelessége haladéktalanul beterjesztenie a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely dönt a végrehajtás módjáról. Ennek következtében a kérdés szerinti eset akkor állhat fenn, ha a végrehajtást kérő bejelenti, hogy időközben a teljesítés megtörtént. Ilyenkor a végrehajtás módjának meghatározására értelemszerűen nincs szükség, tehát ez esetben a végrehajtást kérő közlését a végrehajtónak szintén be kell terjesztenie (a végrehajtás módjának meghatározása végett történt korábbi végrehajtási irat beterjesztése után) a végrehajtást foganatosító bíróságnak, amely az iratokat köteles visszaküldeni a végrehajtónak, alakszerű határozatot ezzel összefüggésben pedig nem kell hoznia. Ugyanez irányadó megfelelően a Vht. 45/A. §-a szerinti esetben is.
[Vht. 173. § (2) bekezdés, 45/A. §]

CKOT2019.04.16:40. Mi a követendő eljárás, ha a végrehajtás 2018. január 1. napját megelőzően indult, de a fél valamely beadványt mégis elektronikus úton nyújt be?
Ez esetben az elektronikusan benyújtott beadvány hatálytalanságát nem lehet megállapítani, és a felet hiánypótlás keretében kell felhívni arra, hogy a beadványát papír alapon nyújtsa be.
[Vht. 35/C. §]

CKOT2019.04.16:39. A Vht. 137. § (2) bekezdésének első fordulata alapján lakottan vagy beköltözhetően kell árverezni az ingatlant abban az esetben, ha a kölcsönszerződés alapján a haszonélvező kezes is egyben, az általa lakott ingatlan a kölcsön biztosítéka, a szerződésben vállalta a kiköltözést, ha az adós nem fizet, de vele szemben nem indult végrehajtás, viszont a haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant (amely az adós tulajdona) árverezik? Mi a teendő akkor, ha a végrehajtást kérő zálogjogosultként kapcsolódott be a végrehajtási eljárásba?
A Vht. 137. § (1) bekezdés c) pontja szerint a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát továbbra is terheli az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében viszont nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős. Ebből következően a kérdés szerinti esetben az ingatlant beköltözhetően kell árverezni. Emiatt nem jelent gondot az sem, ha a végrehajtást kérő csupán zálogjogosultként kapcsolódott be egy folyamatban lévő végrehajtási eljárásba, mert az ingatlan beköltözhető árverezése iránt nem kell kezdeményeznie külön végrehajtást a kezessel (haszonélvezővel) szemben.
[Vht. 137. § (1)-(2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:38. Ha a végrehajtás elrendelésének csak a végrehajtási lapon vagy végrehajtási záradékon feltüntetett követelés egy része tekintetében lett volna helye, lehetséges-e a végrehajtási lap részbeni visszavonása vagy a végrehajtási záradék részbeni törlése?
Ha a végrehajtás elrendelésének csak a végrehajtási lapon vagy végrehajtási záradékon feltüntetett követelés egy része tekintetében lett volna helye, a végrehajtási lapot részben kell visszavonni, illetve a végrehajtási záradékot részben kell törölni. Ennek alapja a Vht. 19. §-a, amely szerint a bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan, míg a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki, ha a kérelem részben alaptalan. Ebből következően csak abban az esetben van helye visszavonásnak vagy törlésnek, ha az adós erre irányuló kérelme olyan ok tekintetében alapos, amely alapján a végrehajtási kérelem teljesen alaptalannak minősül, és ezért a végrehajtás elrendelését meg kellett volna tagadni. Ha azonban ha az adós hivatkozása olyan ok tekintetében alapos, amely alapján a kérelemtől eltérően kellett volna elrendelni a végrehajtást, nincs helye teljes visszavonásnak vagy törlésnek, ilyen esetben a bíróságnak (vagy ha a végrehajtást a közjegyző rendelte el, a közjegyzőnek) olyan döntést kell hoznia, hogy a felek olyan helyzetbe kerüljenek, mint amilyenben akkor lettek volna, ha a végrehajtást a kérelemtől eltérően rendelték volna el. Ez pedig úgy lehetséges, hogy a bíróság (közjegyző) csak abban a részében vonja vissza a végrehajtási lapot vagy törli a záradékot, amely részében az eredetileg sem lett volna kiállítható.
[Vht. 19. §]

CKOT2019.04.16:37. Van-e helye fellebbezésnek a végrehajtási lap visszavonására vagy végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzéssel szemben?
A végrehajtási lap visszavonására vagy végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Ennek indoka, hogy ugyan a Vht. 212. § (1) és (2) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján úgy tűnhet, hogy a fellebbezési jog csak a végrehajtási lapot visszavonó vagy a záradékot törlő végzéssel szemben biztosított, de az Alaptörvény 28. cikk második mondata alapján a jogszabály megalkotására irányuló javaslat indokolását vizsgálva egyértelműen megállapítható a jogalkotó szándéka, mely szerint nem kívánta a jogorvoslatot arra az esetre korlátozni, amikor a bíróság (közjegyző) a végrehajtási lapot visszavonja vagy a végrehajtási záradékot törli. A jogalkotó szándéka szerint a rendes jogorvoslat lehetősége a visszavonás vagy törlés tárgyában hozott – bármilyen tartalmú, helyt adó vagy elutasító – végzés esetén fennáll.
[Vht. 212. § (1) és (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:36. Ha a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozata valamely okból a Kjtv. 131. § (1) bekezdése alapján nem minősül közokiratnak, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése feltétele megvalósul-e, ha a jegyzőkönyvet a közjegyző a másik félnek kézbesítette, és a felmondás tényéről és közléséről a Kjtv. 142. § (2) bekezdése alapján tanúsítványt állított ki?
Ha a nyilatkozó a nyilatkozatát megtette, az azt tartalmazó jegyzőkönyvet aláírta, ezen okirat nem hagyható figyelmen kívül. A Kjtv. 136. § g) pontja alapján a közjegyző jogosult az okiratot a másik félhez továbbítani, erről tanúsítványt kiállítani, ezzel pedig megvalósul az a feltétel, hogy felmondást és annak kézbesítését közokirat tanúsítsa.
[Kjtv. 131. § (1) bekezdés, 142. § (2) bekezdés, Vht. 23/C. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:35. A Kjtv. 111. § (1) bekezdése szerinti közjegyzői okiratok közül ügyleti okiratnak vagy ténytanúsító okiratnak minősül a közjegyző jegyzőkönyve, amely a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozatát tartalmazza?
A közjegyző jegyzőkönyve, amely a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozatát tartalmazza, a Kjtv. 111. § (1) bekezdése szerint ténytanúsítványnak minősül. A felmondás és annak közlése közokirati tanúsítására a Kjtv. a 142. §-ban külön eljárási rendet ír elő. Eszerint a közjegyzőnek a nyilatkozatot szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalnia, majd azt a címzett részére továbbítania kell, mindezek megtörténtéről pedig a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt kell adnia. A Kjtv. a közjegyző által ezen eljárás során készített okiratok alakisága vonatkozásában külön alaki szabályokat ír elő. A nyilatkozat közlésére irányuló eljárásban a közjegyző nem ügyleti okiratot készít, így az ügyleti okiratra vonatkozó törvényi rendelkezések betartása sem szükséges.
[Kjtv. 111. § (1) bekezdés, 142. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:34. Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, majd a felmondást az adós részére kézbesítette, alkalmas-e a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására és a végrehajtás elrendelhető-e, ha felmondást és annak közlését tanúsító okiratokat a végrehajtást kérő a közjegyző előtt felmutatta, és arról a közjegyző a Kjtv. 144. § (1) bekezdésének megfelelően tanúsítványt állított ki?
Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, majd azt az adós részére kézbesítette, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására alkalmas, és annak alapján a végrehajtás rendelhető el, ha felmondást és annak közlését tanúsító okiratokat a végrehajtást kérő a közjegyző előtt felmutatta, és arról a közjegyző tanúsítványt állított ki. A felmondás a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata, a közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelt-e. Ahogyan a felmondás tekintetében elegendő a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata, úgy elegendő az egyoldalú nyilatkozata és a kézbesítést igazoló postai igazolás a felmondás közlésének megtörténtéről is ahhoz, hogy a végrehajtás elrendelhető legyen, az okiratok felmutatásának tényét pedig a közjegyző a Kjtv. 144. § (1) bekezdése alapján tanúsíthatja. Ha az adós vitatja a felmondás hatályosulását, arra perben hivatkozhat.
[Vht. 23/C. § (2) bekezdés, Kjtv. 144. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:33. Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a közjegyzői okiratba foglalt szerződést, a később közjegyzői okiratban tett ismételt felmondó nyilatkozata alkalmas-e a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására, és ez alapján a végrehajtás elrendelhető-e, ha a nyilatkozatot a közjegyző a Kjtv. 142. § (2) bekezdésének megfelelően az adós részére továbbította, és erről tanúsítványt állított ki?
Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, a később közjegyzői okiratban tett ismételt felmondó nyilatkozata, vagy korábbi felmondó nyilatkozatának a megerősítése, ha azt a közjegyző a Kjtv. 142. § (2) bekezdése alapján az adós részére továbbítja, és erről tanúsítványt állít ki, alkalmas a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására. A közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályi vagy a szerződéses rendelkezéseknek megfelelt-e, azt jogosult vizsgálni, hogy van-e olyan közokirat, amely a feltétel bekövetkezését tanúsítja. Erre figyelemmel a közjegyzői eljárás kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy a szerződés megszűnt-e, s ha igen, a végrehajtást kérő melyik nyilatkozata szüntette azt meg. A közjegyző feladatát képező vizsgálat pusztán a megfelelő tartalmú közokirat meglétére terjedhet ki, amely így rendelkezésre áll.
[Vht. 23/C. § (2) bekezdés, Kjtv. 142. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:32. Ha a követelés teljesítési határideje még részben vagy egészben nem járt le, a szerződés szerint azonban a szerződés felmondásával a teljes követelés esedékessé válik, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése alapján a végrehajthatóság feltétele-e, hogy a végrehajtást kérő a szerződést közokiratban mondja fel?
Ha a követelés teljesítési határideje még részben vagy egészben nem járt le, a közjegyzői okiratba foglalt szerződés szerint azonban a szerződés felmondásával a teljes követelés esedékessé válik, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése alapján a végrehajthatóságnak nem feltétele, hogy a végrehajtást kérő a szerződést közokiratban mondja fel. A törvény azt követeli meg, hogy ha a kötelezettség feltétel bekövetkezésétől függ, azt közokirat tanúsítsa. Ezen feltétel a felmondás és annak adóssal történő közlése, ezt azonban nem csak a felmondás közokiratba foglalásával lehet tanúsítani, hanem egyéb módokon is [vö. EBH 2008.1786].
[Vht. 23/C. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:31. A Vht. 224. § (2) bekezdése lehetőséget ad-e arra, hogy a végrehajtó az általa készített jegyzőkönyvet saját hatáskörben visszavonja (pl. nyilvánvaló jogszabálysértés okán), vagy a jegyzőkönyvet kizárólag a végrehajtást foganatosító bíróság jogosult megsemmisíteni?
A Vht. 224. § (2) bekezdése alapján a végrehajtó kizárólag a jegyzőkönyv kijavítására és kiegészítésére jogosult, annak visszavonására nem.
[Vht. 224. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:30. A végrehajtási kifogással megtámadható jegyzőkönyv (pl. árverési jegyzőkönyv, díjjegyzék) Vht. 224. § (2) bekezdése szerinti, saját hatáskörben történő kijavítására vagy kiegészítésére van-e lehetősége a végrehajtónak a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő elteltét követően?
A végrehajtó a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidőt követően is kijavíthatja vagy kiegészítheti a jegyzőkönyvet, hiszen a kijavító-, kiegészítő jegyzőkönyv vonatkozásában önálló kifogásnak van helye.
[Vht. 224. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:29. Figyelembe vehető-e az árverési vevő önkéntes kiköltözésre nyitva álló határidő alatt előterjesztett Vht. 154/A. § (10) bekezdése szerint kérelme, miszerint már most kéri az ingatlan kiürítését, ha az adós önként nem költözik ki az ingatlanból?
Az árverési vevőnek az önkéntes kiköltözésre nyitva álló határidő alatt előterjesztett kérelme a Vht. 154/A. § (10) bekezdése alapján, mint időelőtti kérelem elutasítandó.
[Vht. 154/A. § (10) bekezdés]

CKOT2019.04.16:28. Terhelheti-e az árverésen értékesített ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett Ptk. 5:145. §-a szerinti, a föld és az épület elváló tulajdonjoga esetén az épület tulajdonosát megillető földhasználati jog (nem a Vht. 137/A. §-ában szabályozott földhasználati jogosultság)?
A Ptk. 5:145. §-a szerint a földhasználati jogosultság törvény erejénél fogva illeti meg az épület tulajdonosát, így – függetlenül attól, hogy azt a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti taxatív felsorolás nem tartalmazza – ez a földhasználati jog az árverést követően is fennmarad.
[Ptk. 5:145. §, Vht. 137. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:27. Mi a helyes eljárás, ha az adós ingatlanán fennálló jelzálogjog jogosultja bekapcsolódott a végrehajtási eljárásba, az alapügy befejeződött, de a zálogjogosult bekapcsolódással felmerült költségei nem térültek meg, és a zálogjogosult kéri az ingatlan árverésen történő értékesítését?
A Vht. 114/A. § (12) bekezdése szerint a bekapcsolódással indult ügy kizárólag abban az esetben szűnik meg, amennyiben a bekapcsolódással érintett költségek megtérültek, mert a zálogjogosultat a Vht. 114/A. § (10) bekezdése szerint a végrehajtást kérő jogai illetik meg. Mivel az adós a zálogjogosulttal szemben a követelésért – így a bekapcsolódással felmerült költségekért is – kizárólag az ingatlannal felel, ezért az ingatlan árverésének van helye, amely eredményeként a zálogjogosult tőke-követelése is, legalább részben kielégítendő.
[Vht. 114/A. § (10) és (12) bekezdés

CKOT2019.04.16:26. Ha az adósok tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½-½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli, és a két adóssal szemben folyamatban van két egymástól független végrehajtási eljárás, amelyekben lefoglalásra kerül mindkét adós tulajdoni hányada, és a zálogjogosult a Vht. 140. § (6) bekezdése, illetve 140/A. §-a alapján mindkét végrehajtási eljárásba bekapcsolódik zálogjogosultként, szükséges-e rendelkezni az egyetemlegességről a bekapcsolódást engedélyező végzésben?
A bekapcsolódást engedélyező végzésben nem szükséges rögzíteni az egyetemlegesség tényét, az a fennálló jelzálogjog alapján megállapítható.
[Vht. 114/A. § 140. § (6) bekezdés, 140/A. §]

CKOT2019.04.16:25. Ha az adós tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli és az adós tulajdoni hányada a végrehajtás során lefoglalásra kerül, engedélyezhető-e a zálogjogosult bekapcsolódása a teljes követelésre?
Ha az adós tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli, és az adós ingatlanban fennálló tulajdoni hányada a végrehajtás során lefoglalásra kerül, a bekapcsolódás a zálogjogosult teljes követelésére, vagyis a teljes tartozásra engedélyezhető, de az adós elleni végrehajtás az ingatlan adós tulajdonában levő hányadára korlátozott.
[Vht. 114/A. § (1) bekezdés, 140/A. §]

CKOT2019.04.16:24. A Vht. 82/A. § (7) bekezdése kivételével mikor van helye az adós pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett számlájára hatósági átutalási megbízás kiadásának?
Mivel a Vht. – a letiltással szemben – nem köti a hatósági átutalási megbízás kiadását ahhoz a feltételhez, hogy az adós a végrehajtható okiratot átvegye, továbbá, figyelemmel arra is, hogy a Vht. 82/A. § (7) bekezdése szerinti esetben sem feltétel a végrehajtható okirat kézbesítése, a hatósági átutalási megbízás az eljárás megindulását követően azonnal kiadható, csak az abból behajtott összeg kifizetésére a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 napon belül nem kerülhet sor.
[Vht. 82/A. § (7) bekezdés, 82/A. § (7) bekezdés]

CKOT2019.04.16:21. Van-e lehetőség arra, hogy a végrehajtó – kérelemre – a jogi személy adós részére állapítson meg részletfizetést?
A Vht. 52/A. § kizárólag a természetes személy adós esetében teszi ezt lehetővé, hogy a végrehajtó – kérelemre – részletfizetést állapítson meg. A rendelkezés azt nem zárja ki, hogy az adós és a végrehajtást kérő egymással részletfizetési megállapodást kössenek.
[Vht. 52/A. §]

CKOT2019.04.16:20. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az eljárás során további készkiadás előlegezése válik szükségessé, de azt a végrehajtást kérő nem előlegezi meg?
A végrehajtási eljárás 52. § e) pontja szerinti szünetelésnek, és az 54. § (3) bekezdés szerinti megszűnésnek kizárólag az eljárás elején előlegezendő költségek megfizetésének elmulasztása esetén van helye. Ha a végrehajtást kérő az eljárás során nem előlegez további költséget (például készkiadást), úgy az adott végrehajtási cselekmény, amelynek érdekében az előlegfelhívás történt, nem foganatosítható (pl. gépjármű beszállítása), más végrehajtási cselekmények azonban igen.
[Vht. 52. §, 54. § (3) bekezdés]

CKOT2019.04.16:19. A végrehajtást kérő a végrehajtási lapon úgy nyilatkozik, hogy nem az adós teljes vagyonára, hanem kizárólag az adós meghatározott vagyontárgyára kéri a végrehajtás foganatosítását, de a meghatározott vagyontárgyra vezetett végrehajtás során a követelés nem elégíthető ki. A Vht. 52. § d) pontja szerint emiatt szünetelő végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő az eljárás folytatására irányuló kérelmében kérheti-e immár az adós bárhol fellelhető vagyonára a végrehajtás foganatosítását?
Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási lapon úgy nyilatkozik, hogy nem az adós teljes vagyonára, hanem kizárólag az adós meghatározott vagyontárgyaira kéri a végrehajtás foganatosítását, a végrehajtó köteles a nyilatkozatot figyelembe venni, de a végrehajtást kérő evonatkozásban nincs kötve a saját nyilatkozatához: kérheti a szünetelő végrehajtás folytatását az adós bármely további vagyontárgyára vagy az adós bárhol fellelhető vagyonára. Ilyen esetben nincs szükség végzés meghozatalára, új végrehajtási lap kiállítására vagy a végrehajtási lap módosítására; elég, ha végrehajtást kérő nyilatkozatát a végrehajtó jegyzőkönyvbe foglalja.
[Vht. 52. §]

CKOT2019.04.16:18. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az adós halála a végrehajtás foganatosításakor derül ki és adósnak van lefoglalt vagyontárgya?
A Vht. 52. § b) pontja szerinti szünetelésnek kizárólag a Vht. 39. § (3) bekezdése szerinti esetben van helye, a Vht. 39. § (4) bekezdése szerint esetben nem. Mivel a Vht. 39. § (4) bekezdése szerinti esetben az iratok bíróság részére történő beterjesztése nem függ a végrehajtást kérő kívánságától – szemben a (3) bekezdéssel – és az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnok kirendelésére kerül sor, nincs szükség a végrehajtást kérő kérelmére, az eljárás folytatható, és a Vht. 52. § b) pontja szerinti szünetelésnek nincs helye.
[Vht. 52. §, 39. § (3)-(4) bekezdés]

CKOT2019.04.16:17. Az adós bejelentett lakcímén – lakóhelyén vagy tartózkodási helyén – tartózkodó személy az adóssal szemben foganatosított végrehajtási eljárás (ingófoglalás érdekében folytatott helyszíni eljárás) során közreműködésre kötelezett személynek minősül-e?
Az adós lakcímén tartózkodó személy az adóssal szemben foganatosított végrehajtási eljárás során nem minősül közreműködésre kötelezett személynek.
[Vht. 45/A. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:16. A Vht. 47. § (1) és (3) bekezdése alapján az adós munkáltatója kötelezhető-e az adós általa nyilvántartott, de a lakcímnyilvántartásba be nem jelentett tartózkodási helyének közlésére?
A Vht. 47. § (1) és (3) bekezdése alapján munkáltatónak közvetlen adatszolgáltatási kötelezettsége nincsen, azonban a Vht. 60. § (2) bekezdése alapján köteles biztosítani a végrehajtó részére, hogy betekinthessen az adósra vonatkozó nyilvántartásaiba.
[Vht. 47. § (1) és (3) bekezdés, 60. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:15. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a végrehajtó a végrehajtást kérő jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről szerzett tudomást?
A Vht. 39. § (6) bekezdése jogutód nélkül megszűnt jogi személy végrehajtást kérő esetében is megfelelően alkalmazandó, analógia útján.
[Vht. 39. § (6) bekezdés]

CKOT2019.04.16:14. Az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét. Van-e lehetőség a Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés meghozatalára abban az esetben is, ha a végrehajtást kérő nem a Vht. 41. §-a szerinti eljárás eredményeként jelenti be a követelése megtérülését, de nem gondoskodik a végrehajtási költségek beszedéséről, illetve megfizetéséről?
A Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés meghozatalának kizárólag a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatását követően van helye.
[Vht. 41. §]

CKOT2019.04.16:13. Ha a Vht. 41. §-a szerinti eljárás eredményeként a 41. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmény kerül alkalmazásra és a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdése szerinti összegek – végrehajtási költségek - megfizetésére, a végrehajtási ügyben az önálló bírósági végrehajtó a végzés alapján az alapügyben foganatosíthat-e visszvégrehajtást a végrehajtást kérővel szemben a végzésben feltüntetett összegek erejéig?
A Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés alapján a végrehajtó az alapügyben foganatosíthatja a végrehajtást a végrehajtást kérővel szemben a végzésben feltüntetett költségekre.
[Vht. 41. §, 34. § (5) bekezdés]

CKOT2019.04.16:12. A Vht. 23/C. § (1) bekezdése szerinti eljárásban eljáró közjegyzőnek vizsgálnia kell-e a záradékolni kért kölcsönszerződés esetleges érvénytelenségét, ennek elmulasztása alapot ad-e a végrehajtási záradék törlésére?
A közjegyző a záradékolás kapcsán kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a közokirat megfelel-e a Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak, míg a záradékolás alapjául szolgáló hitelszerződés érvénytelenségének megállapítását az adós csak peres eljárás keretében kérheti, ahol bizonyítás lefolytatására is mód nyílik.
[Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:11. Ha az adós ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg, és a vételár a végrehajtást kérő követelését részben fedezi, aki további követelése behajtását nem kéri, csak a meg nem térült végrehajtói költség behajtását kéri, a költségek kielégítése a végrehajtást kérőt terheli vagy az adóst?
Ha az adós ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg és a végrehajtást kérő csak a meg nem térült végrehajtói költség behajtását kéri, a végrehajtást kérő a Vht. 40. § (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Vht. 34. § (5) bekezdése szerint köteles a végrehajtó felhívására a végrehajtási költségek kielégítéséről gondoskodni.
[Vht. 34. § (5) bekezdés, 40. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:10. Ha a mezőgazdasági hasznosítású földre az árverést a 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet alapján mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le úgy, hogy időközben a végrehajtás felfüggesztésre került, melyről a végrehajtó mulasztása miatt az igazgatási szerv a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti határidőben nem szerez tudomást, a sikeres árverésről szóló jegyzőkönyv közigazgatási eljárásban, jogorvoslat keretében semmisíthető meg a 2016. évi CL. törvény szerint, vagy a végrehajtást foganatosító bíróság semmisítheti meg a Vht. 217. §-a szerint előterjesztett végrehajtási kifogás alapján?
Az árverésen hozott döntés a 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése és 12. § (1) bekezdése alapján közigazgatási eljárásban, fellebbezéssel támadható, a fellebbezési eljárásban a 2016. évi CL. törvény szabályai szerint kell eljárni, ennek keretében kerülhet sor az igazgatási szerv által megtartott árverés megsemmisítésére. A Vht. szerinti végrehajtási kifogás kizárólag a végrehajtó (és nem más szerv) intézkedése ellen terjeszthető elő.
[Vht. 217. §, 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés, 12. § (1) bekezdés, 14. §]

Oldalak