Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2019. április 16-án megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2019.04.16:9. Bejegyezhető-e az ingatlan egészére a végrehajtási jog, ha a kölcsönszerződés biztosítékául az adós 1/1 tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog bejegyzésére kerül sor, majd az adós 1/2-ed tulajdoni illetőségét elajándékozza, és az új tulajdonos tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is sor kerül, mielőtt az adóssal szemben a jelzáloggal biztosított kölcsönszerződés végrehajtási záradékkal történő ellátása folytán végrehajtási eljárás indul?
A végrehajtó a zálogjoggal terhelt ingatlan egészére kérheti a földhivatalnál a végrehajtási jog bejegyzését, mert a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 21. § (3) bekezdése folytán a végrehajtási záradék hatálya az új tulajdonosra is kiterjed, tekintettel arra, hogy a végrehajtási jog bejegyzése – miután a jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozik – a rangsor elve alapján az új tulajdonos tulajdonszerzését megelőzi, ezért külön tűrésre kötelezés iránti per indítása nem szükséges.
[109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 21. § (3) bekezdés]

CKOT2019.04.16:8. Mi a teendő abban az esetben, ha a természetes személy adós Vht. 11. § (2) bekezdés a) pontjában előírt azonosításhoz szükséges - végrehajtást kérő által a végrehajtási lapon megjelölt - adatai (például születési helye és ideje, anyja keresztneve) helytelenül szerepelnek, majd a végrehajtást kérő a végrehajtás foganatosítása során a helyes adatokat bejelenti?
Ha az adós személyazonossága nem állapítható meg, a végrehajtási eljárás a Vht. 52. § a) pontja szerint a helyes adatok bejelentéséig szünetel és a helyes adatok bejelentését követően a Vht. 54. § (1) bekezdés a) pontja alapján a végrehajtási eljárás folytatható. A helyes adatok alapján – a Vht. 9. §-a szerint irányadó régi Pp. 224. § (1) bekezdése, illetve a Pp. 352. § (1) bekezdése értelmében – a végrehajtási lap kijavításának van helye. A végrehajtó ennek érdekében megkeresi a végrehajtást elrendelő bíróságot.
[Vht. 52. § a) pont, 54. § (1) bekezdés, 1952-es Pp. 224. § (1) bekezdés, Pp. 352. § (1) bekezdés].

CKOT2019.04.16:7. Ha a végrehajtást kérő az ingatlan birtokba adása iránt kezdeményezett végrehajtást a kötelezettel szemben, és a meghatározott cselekmény végrehajtása iránti eljárás megindítását követően a kötelezettel (mint adóssal) szemben más végrehajtást kérők kérelmére pénzkövetelés végrehajtása iránti eljárás is indult, akadályát képezi-e ez utóbbi eljárásban a végrehajtási jog bejegyzésének, hogy a sikeres árverés a korábban megindult végrehajtást meghiúsítja? Ha a birtokba adást megelőzően csak a végrehajtási jog bejegyzésére kerül sor, és az árverés még nem történik meg, a végrehajtó a végrehajtást kérőnek végrehajtási joggal terhelten adhatja-e át az ingatlant?
A Vht. 7. § (1) bekezdése értelmében nincs akadálya annak, hogy a végrehajtó a pénzkövetelés iránti végrehajtási ügyekben lefoglalja a korábban indult ingatlan birtokbaadása iránti végrehajtási eljárás tárgyát képező ingatlant. A végrehajtások egymással párhuzamosan, az irányadó szabályok szerint folynak. Azt a kérdést, hogy a birtokba adás vagy az árverés történik-e korábban, kizárólag az dönti el, hogy melyik végrehajtási ügyben vezet előbb eredményre a végrehajtó intézkedése. Ha a korábban megindított végrehajtás során az ingatlan birtokba adása megtörténik, az ingatlan továbbra is az adós tulajdona marad, így fennmarad az ingatlanon az egyébként jogszerűen bejegyzett végrehajtási jog. A foglalás feloldása iránti igényét a korábbi végrehajtást kérő perben érvényesítheti.
[Vht. 7. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:6. A Vht. 217. § (2) bekezdése szerinti 15 napos határidő anyagi vagy eljárásjogi határidő?
A végrehajtási kifogás a végrehajtás foganatosítása során előterjeszthető jogorvoslat. Mivel előterjesztésére a már megindult végrehajtási eljárásban kerülhet sor, a Beisz 84. §-a értelmében a végrehajtási kifogás nem tekinthető kezdőiratnak. E jogorvoslat benyújtására biztosított határidő – hasonlóan a további jogorvoslatok benyújtására előírt határidőkhöz –nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi jellegű.
[Vht. 217. § (2) bekezdés, 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás 84. §]

CKOT2019.04.16:5. Engedélyezhető-e olyan jelzálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba, akinek az ingatlan végrehajtás alá vonása után keletkezik a jelzálogjoga?
Figyelemmel arra, hogy a Vht. 140/A. §-a szerint irányadó Vht. 114/A. §-a (2) bekezdésének értelmében a jelzálogjogosult kielégítési joga a foglalással nyílik meg, és ez ad alapot a bekapcsolódásra, az olyan jogosult, akinek az ingatlan végrehajtás alá vonása után keletkezik a jelzálogjoga az ingatlanon, a végrehajtási eljárásba nem kapcsolódhat bele. Ha viszont a kielégítési joga egyébként is megnyílik és annak érvényesítése végett végrehajtást indít, annak ügyiratait VÜSZ 24. § (1) bekezdése alapján azt a korábbi végrehajtás ügyirataihoz kell csatolni.
[Vht. 140/A. §, 114/A. § (2) bekezdés, 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 24. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:4. Melyik nyomtatványon kell elrendelni a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése elrendelő bírósági ítélet végrehajtására irányuló kérelmet?
A közös tulajdon árverés útján történő megszüntetését elrendelő bírósági ítélet végrehajtása egy speciális, meghatározott cselekmény végrehajtása, hiszen az eljárás lefolytatásához nem szükséges az adós(ok) egyéb vagyonára vezetett végrehajtás, továbbá az ilyen ingatlanárverés egyéb szabályai is jelentősen eltérnek a pénzkövetelés behajtásától, amikor az adós teljes vagyonára, közötte ingatlan(ok)ra folyik az eljárás. Ebből következően a „Végrehajtási lap meghatározott cselekmény végrehajtására” nyomtatvány állítható ki.
[Vht. 172. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:3. Mik a végrehajtási kifogás benyújtásának alaki követelményei, figyelemmel a Vht. 217. § (3) bekezdésének 2018. január 1-től módosult szabályaira?
A kérdésben említett módosítás következtében a keresetlevél kellékeinek való megfelelés és a keresetlevél alapján teendő intézkedésekre utalás kikerült a törvényszövegből.
A módosítás indoka a miniszteri indokolás szerint az volt, hogy „az új Pp. a keresetlevéllel szemben szigorúbb követelményeket támaszt, mint a hatályos kódex. A kifogás tekintetében nem indokolt fenntartani ilyen szigorú elvárásokat, ezért a keresetlevél benyújtására és kellékeire történő utalás kikerült a Vht. 217. § (3) bekezdéséből.”
Ebből az is következik: azt sem lehet megkívánni a féltől, hogy a végrehajtási kifogást nyomtatványon nyújtsa be. A végrehajtási kifogás benyújtására nincsen nyomtatvány, a keresetlevél nyomtatvány pedig fentiek szerint nem alkalmazható.
Az új Pp. szigorú előírásai tehát nem vonatkoznak a végrehajtási kifogásra, a beadványokkal szemben támasztott általános előírásoknak [Pp. 114. §] azonban a végrehajtási kifogásnak is meg kell felelnie.
[Vht. 217. § (3) bekezdés, Pp. 114. §]

CKOT2019.04.16:2. A megkeresett végrehajtó intézkedése elleni végrehajtási kifogást a megkeresett végrehajtó vagy az ügygazda végrehajtó szerinti bíróság bírálja el?
A megkeresett végrehajtó intézkedése elleni végrehajtási kifogást az ügygazda végrehajtó szerinti bíróságnak kell elbírálnia. Ha a végrehajtást a Vht. 33. § (1) bekezdése alapján megkeresett végrehajtó foganatosítja, nem kerül sor új végrehajtási eljárás elrendelésére, nincs új végrehajtási ügy, amit a megkeresett végrehajtó foganatosít, hanem a megkeresett végrehajtó az ügygazda végrehajtó által foganatosított végrehajtási eljárás keretében tevékenykedik. Mivel egy végrehajtási ügyben egy végrehajtást foganatosító bíróság lehet, az ügygazda végrehajtó szerinti végrehajtást foganatosító bíróság jogosult elbírálni a végrehajtási ügyben keletkezett végrehajtási kifogásokat, függetlenül attól, hogy a végrehajtási kifogások az ügygazda végrehajtó által foganatosított, vagy a megkeresett végrehajtó által foganatosított intézkedésre vagy mulasztásra vonatkoznak. Ezt támasztja alá a Vht. 33. § (4) bekezdése, mely szerint az ügygazda végrehajtó részére kell teljesíteni és az ügygazda végrehajtó gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről is. Emellett szól a Vht. eljárási háttérszabályaként értelmezendő Pp. 238. § (5) bekezdése is, amely szerint a megkeresett bíróság határozata ellen beadott fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága, ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el.
[Vht. 33. § (1) bekezdés, 1952-es Pp. 238. § (5) bekezdés]

CKOT2019.04.16:1. Mi a helyes eljárás akkor, ha a büntetőbíróság jogerős ítéletében a terheltnek kiadandó dolgot (a Magyar Államkincstárnál letétként kezelt pénzösszeget) két magánfél javára megítélt polgári jogi igény biztosítására a 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 157. § (1) bekezdése alapján visszatartotta, és a megadott 60 napos határidőben az egyik fél – felhívás ellenére – nem kéri a végrehajtás elrendelését?
A végrehajtó akkor jár el helyesen, ha a régi Be. 157. § (2) bekezdése alapján arra az álláspontra helyezkedik, hogy kizárólag a büntető bíróságnak van hatásköre a polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartás megszüntetése kérdésében jogerős döntést hozni, ami irányadó, így sem az önálló bírósági végrehajtó, sem a végrehajtást foganatosító bíróság ebben a kérdésben döntést nem hozhat. A büntető bíróság jogerős döntéséig pedig a maradványösszeget visszautalja a Magyar Államkincstárnak, mint letétkezelőnek.
[1998-as Be. 157. § (1) bekezdés]

A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. november 19-21-ei Országos Tanácskozásán elfogadott állásfoglalások

CKOT2018.11.19:51. Mi a jogkövetkezménye, ha a felperes nem csatolja a közjegyző ellentmondásról szóló értesítő végzésének másolatát, azonban a bírósághoz a közjegyzői fizetési meghagyásos iratok megküldésre kerülnek? [Pp. 257. §, Pp. 259. §, Fmhtv. 37. § (3) bekezdés]
A Pp. 259. § (1) bekezdés b) pontja szerint a per megszüntetésének akkor van helye, ha a felperes – egyebek között – nem csatolja keresetet tartalmazó irat kötelező mellékleteit, kivéve, ha a hiányzó elem a közjegyzői iratanyagból megállapítható. Az ellentmondásról szóló értesítő végzés a közjegyző által megküldött iratanyagnak a részét képezi, ezért ennek a mellékletnek a hiánya nem eredményezheti a per megszüntetését. [Pp. 257. §, 259. § Fmhtv. 37. § (3) bek.]

CKOT2018.11.19:50. A keresetlevélhez mellékelt, költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezést meg kell-e küldeni a másik félnek (alperesnek) észrevételezésre? [Pp. 98. §, Pp. 177. § (1) bekezdés, Pp. 179-180. §§, Pp. 390. § (2) bekezdés]
A keresetlevélhez mellékelt, költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzést és a végzés elleni fellebbezést a Pp. 390. § (2) alapján nem kell megküldeni a másik félnek (alperesnek) észrevételezésre.
A kereset közlése (Pp. 179. §), egyben a perindítás joghatásainak beállta (Pp. 180. §) előtt a másik felet (alperest) nem illeti meg a perben hozott végzéssel kapcsolatban sem a közvetlen megismerés sem a fellebbezés joga, így az ilyen végzés elleni fellebbezés észrevételezésére sem jogosult.
A felperes keresetlevéllel együtt előterjesztett költségkedvezmény iránti kérelmének elbírálása a keresetlevél alaki vizsgálatát megelőző lépés. Amennyiben ennek alapján a felperes mentesülne az eljárási illeték előzetes megfizetése alól, úgy a keresetlevelet a bíróság alaki hiba okán még visszautasíthatja. Ez utóbbi esetben a Pp. 177. § (1) bekezdése értelmében az alperest csak értesítené a bíróság a keresetlevél visszautasításáról és a keresetet még ekkor sem közölné az alperessel (ld.: Kúria új Pp. jogalkalmazási kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének 2018. február 16-án tartott ülésén elfogadott 25. állásfoglalás).
Az alperesnek tehát nincs olyan joga, amely alapján a bíróságnak a költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezést a Pp. 390. § (2) bekezdése szerint meg kellene számára küldeni észrevételezés céljából. [Pp. 390. § (2) bekezdés, 177. §, 179-180. §, 390. § (2) bek.]

CKOT2018.11.19:49. A perindítást megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelemre indult nemperes eljárásra kiterjed-e a tárgyi költségfeljegyzési jog? [Pp. 108-109. §§, Kmtv. 3. § (1) bekezdés]
A Pp. a 108. és 109. §-ában szabályozza a perindítást megelőző ideiglenes intézkedést, amelynek háttérszabályaként a perben ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A keresetlevél előterjesztése előtt benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni. A bíróság a kérelmet nemperes eljárásban bírálja el.
A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Kmtv.) 1. § (1) bekezdése alapján a bírósági polgári nemperes eljárásokban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kmtv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy e törvény hatálya a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásban érvényesülő költségmentességre és költségfeljegyzési jogra terjed ki.
A fentiekből az következik, hogy a perindítást megelőzően kezdeményezett ideiglenes intézkedés iránti kérelemre mint polgári nemperes eljárásra a Kmtv. 3. § (1) bekezdésében szabályozott tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezménye kiterjed. (Pp. 108. §)

CKOT2018.11.19:48. A sajtószerv perbeli jogképességének hiánya esetén a szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személy perköltségben való marasztalásához szükséges-e ennek a személynek a perben állása? [Pp. 499. §]
A sajtó-helyreigazítási perben a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személynek nem kell perben állnia alperesként; a perköltségben marasztalására – függetlenül attól, hogy perben áll-e – a Pp. 499. §-a (1) bekezdésének különleges jogszabályi rendelkezése alapján kerül sor. [Pp. 499. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:47. A fellebbezési jogról lemondás során kötve van-e a fél a még hatályossá nem vált nyilatkozatához? [Pp. 358. § (4) bekezdés]
A törvény attól függetlenül rendel visszavonási tilalmat, hogy a lemondó nyilatkozat hatályos-e vagy sem, ezért a fellebbezési jogról lemondó, még hatályossá nem vált nyilatkozatot sem lehet visszavonni. [Pp. 358. § (4) bek.]

CKOT2018.11.19:46. Törvényszéki hatáskörbe tartozó perben a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg kell-e minden esetben tájékoztatni az elektronikus kapcsolattartás körében az alperest, ha egyébként személyében elektronikus kapcsolattartásra nem köteles? [Pp. 613. § (4) bekezdés]
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 23. § (1) bekezdésére és 26. § (2) bekezdésére tekintettel a Pp. 613. § (4) bekezdése alapján az első kapcsolatfelvétel alkalmával az alperest tájékoztatni kell arról, hogy ellenkérelmét, viszontkeresetét vagy egyéb beadványát elektronikus úton is benyújthatja vagy – ha arra köteles – elektronikus úton köteles benyújtani, továbbá a kötelező jogi képviselet elmaradásának következményeiről is. E tájékoztatás hiánya az ügyféli jogokat csorbítja akkor is, ha a törvényszék előtt folyó ügyekben hatályosan jogi képviselő nélkül a fél közvetlenül nem tehet nyilatkozatot. A félnek joga van tudni az őt érintő minden eljárási jogot és kötelezettséget, ami a bírósági elektronikus eljáráshoz köthető, nem elegendő a meghatalmazandó képviselő majdani tájékoztatására hagyatkozni. [Pp. 613. § (4) bekezdés]

CKOT2018.11.19:45. A rendelkezési nyilvántartást (RNY-t) elegendő-e a keresetlevél beérkezésekor lekérdezni avagy azt minden kiadás előtt meg kell nézni? [Pp. 69. § (2) bekezdés, Pp. 605. § (2) bekezdés]
Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 23. e) pontja alapján, a 2015. évi CCXXII törvény 1. § 17. pontjára tekintettel, minden hivatalos kézbesítés előtt le kell kérdezni a nyilvántartás (RNY)adatait.
Az RNY-ben lévő meghatalmazás esetén azonban a félnek (képviselőjének) kell hivatkoznia arra, hogy az RNY-ben van meghatalmazása, és ezért nem csatolja. A Pp. 69. § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a per folyamán adott vagy módosított, az RNY-ben szereplő meghatalmazás a bírósággal szemben csak annak bejelentésétől hatályos. [Pp. 69. §, 605. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:44. Szükséges-e a bíróságnak az eljárás Pp. 259.§-a szerinti megszüntetése előtt felhívni az alperest, hogy költségjegyzéket csatoljon, ha az ellentmondásában perköltségre igényt tartott, és a perköltség megállapításához minden adat rendelkezésre áll? [Pp. 259. §]
Ez olyan speciális eset, amikor költségjegyzék nélkül is felszámítottnak tekinthető a perköltség, figyelemmel arra, hogy az alperes képviselőjének nincs törvényes lehetősége előterjeszteni a költségjegyzéket. Amennyiben azonban az ellentmondás perköltségigényt nem tartalmaz, az eljárás megszüntetése során nem kell rendelkezni az alperes perköltségéről. [Pp. 259. §]

CKOT2018.11.19:43. Mi a következménye, ha a keresetet tartalmazó iratban előterjesztett kereset a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontjában írtak valamelyikében eltér a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől?
A CKOT 2018. június 21-ei 40. állásfoglalása szerint a felperes maga pótolhatja keresetlevele tartalmi hiányait a keresetlevél elintézésig. A bírósághoz fordulás jogából, a per koncentrált lefolytatásának és befejezésének kötelezettségéből, a szükségtelen újabb perek elkerüléséből következően az az értelmezés helyes, amely szerint a bíróság annak a keresetlevélnek a jogkövetkezményeiről dönt, amelyet a felperes a bíróság első intézkedéséig előterjesztett.
A Pp. nem szabályozza a perindítási szakban a keresetváltoztatást, ezért mindaddig, amíg a felperes teljes keresete vonatkozásában a bíróság a közlés iránt nem intézkedett (és az alperes az írásbeli ellenkérelmét vagy beszámítást tartalmazó iratát nem terjesztette elő) addig a keresetváltoztatás nem értelmezhető fogalom, a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontjának alkalmazása nem jöhet szóba. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének, de a fizetési meghagyásos eljárással indult perek esetében – az ellentmondás folytán - a keresetet tartalmazó irat foglalja magában a teljes keresetet. A keresetváltoztatás csak ehhez képest értelmezhető. Ebből – és a Pp. 262. § (1) bekezdése első mondata utolsó fordulatában foglalt azon tételes szabályból, hogy a keresetlevél alatt a felperes keresetet tartalmazó iratát kell érteni – következően a keresetváltoztatásra vonatkozó szabályok először csak azt követően alkalmazhatóak, ha a bíróság a Pp. 262. § (1) bekezdése szerint intézkedett. [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont, 255. §, 262. §]

CKOT2018.11.19:42. A kötelező fizetési meghagyásos út mellőzése esetén a Pp. 176. § (1) bekezdés mely pontja a visszautasítás jogszabályi alapja? [Pp. 176. § (1) bekezdés b) illetve c) pontok]
A kötelező fizetési meghagyásos út mellőzése esetén a visszautasítás jogszabályi alapja –figyelemmel a Pp. 254.§ (4) bekezdés utaló szabályára is – a Pp. 176. § (1) bekezdés b) pontja. A Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja akkor lenne alkalmazható, ha a pert törvényben meghatározott más eljárásnak mindenképpen meg kellene előznie. A polgári pert általában nem kell mindenképpen más hatósági eljárásnak megelőznie. A fizetési meghagyásos eljárás nem szükségképpeni megelőző hatósági eljárása a polgári pernek, de vannak olyan „igények”, amelyek nyilvánvaló egyéb törvényes feltételek fennállása esetén (pl.: nincs ismeretlen helyen a kötelezett) csak fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthetőek. [Pp. 176. §]

CKOT2018.11.19:41. Mi a következménye annak, ha csak a per folyamán merül fel az az ok, ami újabb fél perbe állítását teszi szükségessé kényszerű pertársaság keletkezése miatt? A Pp. 240. § (1) bekezdés a)pontjának mi a helyes értelmezése, ha a kényszerű pertársaság oka a per folyamán merül fel? [Pp. 240. § (1) bekezdés a) pont]
A Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontjának kiterjesztő értelmezése indokolt. A bíróság a később keletkezett kényszerű pertársasági helyzet esetén a megfelelő, ám eredménytelen felhívást követően a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárást hivatalból megszünteti annak ellenére, hogy a keresetlevelet korábban nem kellett volna visszautasítani.

CKOT2018.11.19:40. Alkalmazhatók-e a mulasztás következményei, ha az alperes a keresetlevélre érdemi nyilatkozatát előterjesztette, amelyben a kereset elutasítását kérte, a perfelvételi tárgyaláson viszont nem jelenik meg, ellenben kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását arra hivatkozással, hogy munkahelyi elfoglaltság (pl. külföldi munkavégzés) miatt nem tud megjelenni?
Lezárható-e a perfelvétel, ha a felperes a perfelvételi nyilatkozatait megteszi, és a bíróság őt személyesen meghallgatja? [Pp. 227. § (3) bekezdés]
Amennyiben az alperes a keresetlevélre érdemi nyilatkozatát előterjesztette, melyben a kereset elutasítását kérte, a perfelvételi tárgyaláson viszont nem jelenik meg, ellenben kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását arra hivatkozással, hogy munkahelyi elfoglaltság miatt (külföldi munkavégzés) nem tud megjelenni, a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni, az önhiba hiányának vizsgálata fel sem merülhet, mert a mulasztás bekövetkezése előtt igazolási kérelemnek nincs helye. A perfelvétel lezárható. A mulasztás következményeiről a Pp. 190. §-ában és a Pp. 192. §-ában foglaltak szerint kell határozni. [Pp. 227. §, 190. §, 192. §]

CKOT2018.11.19:39. Hogyan változtatható meg a kereset, illetve az ellenkérelem az érdemi tárgyalási szakban, ha a fél a változtatás szükségességéről a szakértői véleményből szerez tudomást? [Pp. 215. §]
Ha a szakértői vélemény alapján fennáll a kereset, illetve az ellenkérelem változtatásának a lehetősége, illetve szükségessége, akkor a fél a szakértői vélemény kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a bíróságtól a kereset, illetve ellenkérelem változtatásának engedélyezését a Pp. 217. § (2)-(3) bekezdésének megfelelő tartalmú kérelemben. Engedélyezés esetén pedig a perfelvétel kiegészítés szabályai (Pp. 222. §) szerint kell eljárnia a bíróságnak. [Pp. 215. § (1) bek.]

CKOT2018.11.19:38. Van-e lehetőség a már előterjesztett írásbeli ellenkérelem kézbesítésére a felperes(ek) részére a perfelvétel módjának meghatározása előtt, ha az írásbeli ellenkérelmet még nem mindegyik alperes terjesztette elő? A többi alperes (pertárs) hogyan értesül a már előterjesztett írásbeli ellenkérelmekről? [Pp. 189. § (3) bekezdés]
A perfelvétel módjának meghatározásáról a bíróság nem dönthet addig, míg az ellenkérelem benyújtásának határideje valamennyi alperessel szemben le nem telt. Ezt követően, amennyiben további írásbeli perfelvétel nem szükséges, a bíróság a perfelvételi tárgyalást kitűzi, és az arra szóló idézéssel együtt minden fél részére kézbesíti az írásbeli ellenkérelmeket. [Pp.189. §]

CKOT2018.11.19:37. A bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése mellett elrendelheti-e a további írásbeli perfelvételt? [Pp. 187. §, Pp. 202. §, Pp. 203. § (5) bekezdés]
A három perfelvételi mód nem vegyíthető, de a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése mellett – a tárgyalás további előkészítése érdekében – a Pp. 202. §-a szerinti előkészítő irat benyújtását is elrendelheti. Erre sor kerülhet a Pp. rendelkezéseivel összhangban álló minden olyan esetben, amikor a további írásbeli perfelvétel elrendelésére a bíróságnak a kitűzés előtt nem volt lehetősége [pl. a Pp. 187. § a) pontja szerinti perfelvételi utat törvény kizárja] vagy a bíróság azt indokoltnak tartja, avagy a legnagyobb körültekintés mellett sem volt megállapítható az elrendelés indokoltsága (pl. a fél indokai előadása mellett indítványozza előkészítő irat benyújtására való felhívását), és a bíróság biztosítja a feleknek a további írásbeli előkészítés tárgyalásig történő lezárhatóságához szükséges megfelelő határidőt. [Pp. 187. §, 202. §, 203. § (5) bek.]. 

CKOT2018.11.19:36. Ha a bíróság a fél meghallgatása érdekében keresi meg a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróságot, úgy a megkeresett bíróság megtagadhatja-e a megkeresés teljesítését arra hivatkozással, hogy az jogszabályba ütközik, mert nem bizonyításfelvételre irányul? [Pp. 230. § (1) bekezdés, Pp. 263. § (1) bekezdés, Pp. 266. § (1) bekezdés, Pp. 267. §, Pp. 268. § (2) bekezdés, Pp. 270. § (1) bekezdés, Pp. 279. § (1) bekezdés, Pp. 282. § (1) bekezdés]
Ha a bíróság a fél meghallgatása érdekében keresi meg a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróságot, úgy a megkeresett bíróság a megkeresés teljesítését nem tagadhatja meg arra hivatkozással, hogy az jogszabályba ütközik, mert nem bizonyításfelvételre irányul. [Pp. 230. § (1) bek., 263. § (1) bek., 267. §, 268. §, 270. § (1) bek., 279. § (1) bek., 282. § (1) bek.]

CKOT2018.11.19:35. Mi a helyes intézkedés abban az esetben, ha a felperes a bíróság – a keresetlevél hiányai körében kiadott – hiánypótlási felhívását nem teljesíti, hanem beadványában eláll a keresetétől? [Pp. 241. § (1) bekezdés, Pp. 242. § (2) bekezdés]
Amennyiben a felperes a bíróság hiánypótlási felhívását nem teljesíti, hanem teljesen eláll a keresettől, a bíróság az eljárást megszünteti. [Pp. 241. § (1) bekezdés, 242. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:34. Hatályos-e a fél által a perfelvételi szakban, de nem perfelvételi iratban, önként benyújtott bizonyítási indítvány? [Pp. 191. § (3) bekezdés, Pp. 276. § (4) bekezdés a) pont]
Amennyiben a fél a perfelvételi szakban bizonyítási indítványát nem a Pp. 7. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti hatályos perfelvételi iratban, illetve a perfelvételi tárgyaláson szóban terjeszti elő, úgy a bíróság a Pp. 276. § (4) bekezdés a) pontja alapján mellőzi a bizonyítás elrendelését és ennek tényéről tájékoztatja a felet, valamint a Pp. 191. § (3) bekezdése szerint lehetőséget biztosít a nyilatkozat szóbeli előadására. [Pp. 191. § (3) bek., 7. § (1) bek., 276. § (4) bek.]

CKOT2018.11.19:33. Megalapozhatja-e a joghatóságot a perbebocsátkozás, ha az alperes csak beszámítást tartalmazó iratot terjeszt elő? [Pp. 240. § (1) bek. b), 2017. évi XXVIII. törvény (Nmjtv.) 91. §]
A Pp. 240. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bíróság az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de ba) azalperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy bb) azalperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja.
Az Nmjtv. 91. §-a pedig akként rendelkezik, hogy a magyar bíróság joghatóságát - az e törvényben megállapított kivételekkel - megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, ellenkérelmet terjeszt elő (perbebocsátkozás).
Figyelemmel a jogintézmény céljára, azaz arra, hogy kifejezett joghatósági kifogás hiányában az alperesnek a per érdemére vonatkozó nyilatkozata lehetővé tegye a magyar bíróságok eljárását – az Alaptörvény 28. cikkében írtakra is figyelemmel – a beszámítást tartalmazó irat előterjesztése is perbebocsátkozás. [Pp.240. § (1) bek., Nmjtv. 91. §]

CKOT2018.11.19:32. Kibocsátható-e a tárgyaláson a viszontkeresettel szembeni ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésének elmulasztása esetén a viszontkereseti kérelemnek megfelelő tartalmú bírósági meghagyás? [Pp. 213. § (4) bekezdés]
Mind tárgyaláson kívül, mind tárgyaláson lehetséges a viszontkeresettel szembeni ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésének elmulasztása esetén a viszontkereseti kérelemmel azonos tartalmú bírósági meghagyás kibocsátása. A viszontkereset-levél elintézése nem zárja ki a perfelvételi tárgyalás kitűzését, ezért a törvényi feltételek fennálltakor nincs akadálya annak, hogy a bíróság a perfelvételi tárgyaláson a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalva bocsássa ki a bírósági meghagyást. [Pp. 213. § (4) bek.]

CKOT2018.11.19:31. A fél kizárólag bírói felhívásra terjeszthet-e elő beadványt?
Ha a polgári perrendtartásnak nincs olyan rendelkezése, amely szerint a fél kizárólag a bíróság felhívására vagy engedélyéhez kötötten terjeszthet elő beadványt – pl. a Pp. 217. §, Pp. 203. §, Pp. 302. §, Pp. 306. § (1) és (2) bekezdései –, a fél bírói felhívás nélkül terjeszthet elő kérelmet például a tárgyalás elhalasztása, költségkedvezmény engedélyezése, határozat vagy jegyzőkönyv kijavítása, kiegészítése, mulasztásának igazolása iránt.  [Pp. 4. § (1) bekezdés, Pp. 203. §]

Oldalak