Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2019.04.16:35. A Kjtv. 111. § (1) bekezdése szerinti közjegyzői okiratok közül ügyleti okiratnak vagy ténytanúsító okiratnak minősül a közjegyző jegyzőkönyve, amely a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozatát tartalmazza?
A közjegyző jegyzőkönyve, amely a végrehajtást kérő Kjtv. 142. § (2) bekezdése szerint tett felmondó nyilatkozatát tartalmazza, a Kjtv. 111. § (1) bekezdése szerint ténytanúsítványnak minősül. A felmondás és annak közlése közokirati tanúsítására a Kjtv. a 142. §-ban külön eljárási rendet ír elő. Eszerint a közjegyzőnek a nyilatkozatot szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalnia, majd azt a címzett részére továbbítania kell, mindezek megtörténtéről pedig a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt kell adnia. A Kjtv. a közjegyző által ezen eljárás során készített okiratok alakisága vonatkozásában külön alaki szabályokat ír elő. A nyilatkozat közlésére irányuló eljárásban a közjegyző nem ügyleti okiratot készít, így az ügyleti okiratra vonatkozó törvényi rendelkezések betartása sem szükséges.
[Kjtv. 111. § (1) bekezdés, 142. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:34. Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, majd a felmondást az adós részére kézbesítette, alkalmas-e a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására és a végrehajtás elrendelhető-e, ha felmondást és annak közlését tanúsító okiratokat a végrehajtást kérő a közjegyző előtt felmutatta, és arról a közjegyző a Kjtv. 144. § (1) bekezdésének megfelelően tanúsítványt állított ki?
Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, majd azt az adós részére kézbesítette, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására alkalmas, és annak alapján a végrehajtás rendelhető el, ha felmondást és annak közlését tanúsító okiratokat a végrehajtást kérő a közjegyző előtt felmutatta, és arról a közjegyző tanúsítványt állított ki. A felmondás a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata, a közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelt-e. Ahogyan a felmondás tekintetében elegendő a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata, úgy elegendő az egyoldalú nyilatkozata és a kézbesítést igazoló postai igazolás a felmondás közlésének megtörténtéről is ahhoz, hogy a végrehajtás elrendelhető legyen, az okiratok felmutatásának tényét pedig a közjegyző a Kjtv. 144. § (1) bekezdése alapján tanúsíthatja. Ha az adós vitatja a felmondás hatályosulását, arra perben hivatkozhat.
[Vht. 23/C. § (2) bekezdés, Kjtv. 144. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:33. Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a közjegyzői okiratba foglalt szerződést, a később közjegyzői okiratban tett ismételt felmondó nyilatkozata alkalmas-e a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására, és ez alapján a végrehajtás elrendelhető-e, ha a nyilatkozatot a közjegyző a Kjtv. 142. § (2) bekezdésének megfelelően az adós részére továbbította, és erről tanúsítványt állított ki?
Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a szerződést, a később közjegyzői okiratban tett ismételt felmondó nyilatkozata, vagy korábbi felmondó nyilatkozatának a megerősítése, ha azt a közjegyző a Kjtv. 142. § (2) bekezdése alapján az adós részére továbbítja, és erről tanúsítványt állít ki, alkalmas a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel tanúsítására. A közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályi vagy a szerződéses rendelkezéseknek megfelelt-e, azt jogosult vizsgálni, hogy van-e olyan közokirat, amely a feltétel bekövetkezését tanúsítja. Erre figyelemmel a közjegyzői eljárás kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy a szerződés megszűnt-e, s ha igen, a végrehajtást kérő melyik nyilatkozata szüntette azt meg. A közjegyző feladatát képező vizsgálat pusztán a megfelelő tartalmú közokirat meglétére terjedhet ki, amely így rendelkezésre áll.
[Vht. 23/C. § (2) bekezdés, Kjtv. 142. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:32. Ha a követelés teljesítési határideje még részben vagy egészben nem járt le, a szerződés szerint azonban a szerződés felmondásával a teljes követelés esedékessé válik, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése alapján a végrehajthatóság feltétele-e, hogy a végrehajtást kérő a szerződést közokiratban mondja fel?
Ha a követelés teljesítési határideje még részben vagy egészben nem járt le, a közjegyzői okiratba foglalt szerződés szerint azonban a szerződés felmondásával a teljes követelés esedékessé válik, a Vht. 23/C. § (2) bekezdése alapján a végrehajthatóságnak nem feltétele, hogy a végrehajtást kérő a szerződést közokiratban mondja fel. A törvény azt követeli meg, hogy ha a kötelezettség feltétel bekövetkezésétől függ, azt közokirat tanúsítsa. Ezen feltétel a felmondás és annak adóssal történő közlése, ezt azonban nem csak a felmondás közokiratba foglalásával lehet tanúsítani, hanem egyéb módokon is [vö. EBH 2008.1786].
[Vht. 23/C. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:31. A Vht. 224. § (2) bekezdése lehetőséget ad-e arra, hogy a végrehajtó az általa készített jegyzőkönyvet saját hatáskörben visszavonja (pl. nyilvánvaló jogszabálysértés okán), vagy a jegyzőkönyvet kizárólag a végrehajtást foganatosító bíróság jogosult megsemmisíteni?
A Vht. 224. § (2) bekezdése alapján a végrehajtó kizárólag a jegyzőkönyv kijavítására és kiegészítésére jogosult, annak visszavonására nem.
[Vht. 224. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:30. A végrehajtási kifogással megtámadható jegyzőkönyv (pl. árverési jegyzőkönyv, díjjegyzék) Vht. 224. § (2) bekezdése szerinti, saját hatáskörben történő kijavítására vagy kiegészítésére van-e lehetősége a végrehajtónak a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő elteltét követően?
A végrehajtó a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidőt követően is kijavíthatja vagy kiegészítheti a jegyzőkönyvet, hiszen a kijavító-, kiegészítő jegyzőkönyv vonatkozásában önálló kifogásnak van helye.
[Vht. 224. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:29. Figyelembe vehető-e az árverési vevő önkéntes kiköltözésre nyitva álló határidő alatt előterjesztett Vht. 154/A. § (10) bekezdése szerint kérelme, miszerint már most kéri az ingatlan kiürítését, ha az adós önként nem költözik ki az ingatlanból?
Az árverési vevőnek az önkéntes kiköltözésre nyitva álló határidő alatt előterjesztett kérelme a Vht. 154/A. § (10) bekezdése alapján, mint időelőtti kérelem elutasítandó.
[Vht. 154/A. § (10) bekezdés]

CKOT2019.04.16:28. Terhelheti-e az árverésen értékesített ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett Ptk. 5:145. §-a szerinti, a föld és az épület elváló tulajdonjoga esetén az épület tulajdonosát megillető földhasználati jog (nem a Vht. 137/A. §-ában szabályozott földhasználati jogosultság)?
A Ptk. 5:145. §-a szerint a földhasználati jogosultság törvény erejénél fogva illeti meg az épület tulajdonosát, így – függetlenül attól, hogy azt a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti taxatív felsorolás nem tartalmazza – ez a földhasználati jog az árverést követően is fennmarad.
[Ptk. 5:145. §, Vht. 137. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:27. Mi a helyes eljárás, ha az adós ingatlanán fennálló jelzálogjog jogosultja bekapcsolódott a végrehajtási eljárásba, az alapügy befejeződött, de a zálogjogosult bekapcsolódással felmerült költségei nem térültek meg, és a zálogjogosult kéri az ingatlan árverésen történő értékesítését?
A Vht. 114/A. § (12) bekezdése szerint a bekapcsolódással indult ügy kizárólag abban az esetben szűnik meg, amennyiben a bekapcsolódással érintett költségek megtérültek, mert a zálogjogosultat a Vht. 114/A. § (10) bekezdése szerint a végrehajtást kérő jogai illetik meg. Mivel az adós a zálogjogosulttal szemben a követelésért – így a bekapcsolódással felmerült költségekért is – kizárólag az ingatlannal felel, ezért az ingatlan árverésének van helye, amely eredményeként a zálogjogosult tőke-követelése is, legalább részben kielégítendő.
[Vht. 114/A. § (10) és (12) bekezdés

CKOT2019.04.16:26. Ha az adósok tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½-½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli, és a két adóssal szemben folyamatban van két egymástól független végrehajtási eljárás, amelyekben lefoglalásra kerül mindkét adós tulajdoni hányada, és a zálogjogosult a Vht. 140. § (6) bekezdése, illetve 140/A. §-a alapján mindkét végrehajtási eljárásba bekapcsolódik zálogjogosultként, szükséges-e rendelkezni az egyetemlegességről a bekapcsolódást engedélyező végzésben?
A bekapcsolódást engedélyező végzésben nem szükséges rögzíteni az egyetemlegesség tényét, az a fennálló jelzálogjog alapján megállapítható.
[Vht. 114/A. § 140. § (6) bekezdés, 140/A. §]

CKOT2019.04.16:25. Ha az adós tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli és az adós tulajdoni hányada a végrehajtás során lefoglalásra kerül, engedélyezhető-e a zálogjogosult bekapcsolódása a teljes követelésre?
Ha az adós tulajdonát képezi egy olyan ingatlan ½ tulajdoni hányada, amelynek egészét jelzálogjog terheli, és az adós ingatlanban fennálló tulajdoni hányada a végrehajtás során lefoglalásra kerül, a bekapcsolódás a zálogjogosult teljes követelésére, vagyis a teljes tartozásra engedélyezhető, de az adós elleni végrehajtás az ingatlan adós tulajdonában levő hányadára korlátozott.
[Vht. 114/A. § (1) bekezdés, 140/A. §]

CKOT2019.04.16:24. A Vht. 82/A. § (7) bekezdése kivételével mikor van helye az adós pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett számlájára hatósági átutalási megbízás kiadásának?
Mivel a Vht. – a letiltással szemben – nem köti a hatósági átutalási megbízás kiadását ahhoz a feltételhez, hogy az adós a végrehajtható okiratot átvegye, továbbá, figyelemmel arra is, hogy a Vht. 82/A. § (7) bekezdése szerinti esetben sem feltétel a végrehajtható okirat kézbesítése, a hatósági átutalási megbízás az eljárás megindulását követően azonnal kiadható, csak az abból behajtott összeg kifizetésére a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 napon belül nem kerülhet sor.
[Vht. 82/A. § (7) bekezdés, 82/A. § (7) bekezdés]

CKOT2019.04.16:21. Van-e lehetőség arra, hogy a végrehajtó – kérelemre – a jogi személy adós részére állapítson meg részletfizetést?
A Vht. 52/A. § kizárólag a természetes személy adós esetében teszi ezt lehetővé, hogy a végrehajtó – kérelemre – részletfizetést állapítson meg. A rendelkezés azt nem zárja ki, hogy az adós és a végrehajtást kérő egymással részletfizetési megállapodást kössenek.
[Vht. 52/A. §]

CKOT2019.04.16:20. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az eljárás során további készkiadás előlegezése válik szükségessé, de azt a végrehajtást kérő nem előlegezi meg?
A végrehajtási eljárás 52. § e) pontja szerinti szünetelésnek, és az 54. § (3) bekezdés szerinti megszűnésnek kizárólag az eljárás elején előlegezendő költségek megfizetésének elmulasztása esetén van helye. Ha a végrehajtást kérő az eljárás során nem előlegez további költséget (például készkiadást), úgy az adott végrehajtási cselekmény, amelynek érdekében az előlegfelhívás történt, nem foganatosítható (pl. gépjármű beszállítása), más végrehajtási cselekmények azonban igen.
[Vht. 52. §, 54. § (3) bekezdés]

CKOT2019.04.16:19. A végrehajtást kérő a végrehajtási lapon úgy nyilatkozik, hogy nem az adós teljes vagyonára, hanem kizárólag az adós meghatározott vagyontárgyára kéri a végrehajtás foganatosítását, de a meghatározott vagyontárgyra vezetett végrehajtás során a követelés nem elégíthető ki. A Vht. 52. § d) pontja szerint emiatt szünetelő végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő az eljárás folytatására irányuló kérelmében kérheti-e immár az adós bárhol fellelhető vagyonára a végrehajtás foganatosítását?
Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási lapon úgy nyilatkozik, hogy nem az adós teljes vagyonára, hanem kizárólag az adós meghatározott vagyontárgyaira kéri a végrehajtás foganatosítását, a végrehajtó köteles a nyilatkozatot figyelembe venni, de a végrehajtást kérő evonatkozásban nincs kötve a saját nyilatkozatához: kérheti a szünetelő végrehajtás folytatását az adós bármely további vagyontárgyára vagy az adós bárhol fellelhető vagyonára. Ilyen esetben nincs szükség végzés meghozatalára, új végrehajtási lap kiállítására vagy a végrehajtási lap módosítására; elég, ha végrehajtást kérő nyilatkozatát a végrehajtó jegyzőkönyvbe foglalja.
[Vht. 52. §]

CKOT2019.04.16:18. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az adós halála a végrehajtás foganatosításakor derül ki és adósnak van lefoglalt vagyontárgya?
A Vht. 52. § b) pontja szerinti szünetelésnek kizárólag a Vht. 39. § (3) bekezdése szerinti esetben van helye, a Vht. 39. § (4) bekezdése szerint esetben nem. Mivel a Vht. 39. § (4) bekezdése szerinti esetben az iratok bíróság részére történő beterjesztése nem függ a végrehajtást kérő kívánságától – szemben a (3) bekezdéssel – és az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnok kirendelésére kerül sor, nincs szükség a végrehajtást kérő kérelmére, az eljárás folytatható, és a Vht. 52. § b) pontja szerinti szünetelésnek nincs helye.
[Vht. 52. §, 39. § (3)-(4) bekezdés]

CKOT2019.04.16:17. Az adós bejelentett lakcímén – lakóhelyén vagy tartózkodási helyén – tartózkodó személy az adóssal szemben foganatosított végrehajtási eljárás (ingófoglalás érdekében folytatott helyszíni eljárás) során közreműködésre kötelezett személynek minősül-e?
Az adós lakcímén tartózkodó személy az adóssal szemben foganatosított végrehajtási eljárás során nem minősül közreműködésre kötelezett személynek.
[Vht. 45/A. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:16. A Vht. 47. § (1) és (3) bekezdése alapján az adós munkáltatója kötelezhető-e az adós általa nyilvántartott, de a lakcímnyilvántartásba be nem jelentett tartózkodási helyének közlésére?
A Vht. 47. § (1) és (3) bekezdése alapján munkáltatónak közvetlen adatszolgáltatási kötelezettsége nincsen, azonban a Vht. 60. § (2) bekezdése alapján köteles biztosítani a végrehajtó részére, hogy betekinthessen az adósra vonatkozó nyilvántartásaiba.
[Vht. 47. § (1) és (3) bekezdés, 60. § (2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:15. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a végrehajtó a végrehajtást kérő jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről szerzett tudomást?
A Vht. 39. § (6) bekezdése jogutód nélkül megszűnt jogi személy végrehajtást kérő esetében is megfelelően alkalmazandó, analógia útján.
[Vht. 39. § (6) bekezdés]

CKOT2019.04.16:14. Az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét. Van-e lehetőség a Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés meghozatalára abban az esetben is, ha a végrehajtást kérő nem a Vht. 41. §-a szerinti eljárás eredményeként jelenti be a követelése megtérülését, de nem gondoskodik a végrehajtási költségek beszedéséről, illetve megfizetéséről?
A Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés meghozatalának kizárólag a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatását követően van helye.
[Vht. 41. §]

CKOT2019.04.16:13. Ha a Vht. 41. §-a szerinti eljárás eredményeként a 41. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmény kerül alkalmazásra és a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdése szerinti összegek – végrehajtási költségek - megfizetésére, a végrehajtási ügyben az önálló bírósági végrehajtó a végzés alapján az alapügyben foganatosíthat-e visszvégrehajtást a végrehajtást kérővel szemben a végzésben feltüntetett összegek erejéig?
A Vht. 41. § (3) bekezdése szerinti végzés alapján a végrehajtó az alapügyben foganatosíthatja a végrehajtást a végrehajtást kérővel szemben a végzésben feltüntetett költségekre.
[Vht. 41. §, 34. § (5) bekezdés]

CKOT2019.04.16:12. A Vht. 23/C. § (1) bekezdése szerinti eljárásban eljáró közjegyzőnek vizsgálnia kell-e a záradékolni kért kölcsönszerződés esetleges érvénytelenségét, ennek elmulasztása alapot ad-e a végrehajtási záradék törlésére?
A közjegyző a záradékolás kapcsán kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a közokirat megfelel-e a Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak, míg a záradékolás alapjául szolgáló hitelszerződés érvénytelenségének megállapítását az adós csak peres eljárás keretében kérheti, ahol bizonyítás lefolytatására is mód nyílik.
[Vht. 23/C. § (1)-(2) bekezdés]

CKOT2019.04.16:11. Ha az adós ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg, és a vételár a végrehajtást kérő követelését részben fedezi, aki további követelése behajtását nem kéri, csak a meg nem térült végrehajtói költség behajtását kéri, a költségek kielégítése a végrehajtást kérőt terheli vagy az adóst?
Ha az adós ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg és a végrehajtást kérő csak a meg nem térült végrehajtói költség behajtását kéri, a végrehajtást kérő a Vht. 40. § (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Vht. 34. § (5) bekezdése szerint köteles a végrehajtó felhívására a végrehajtási költségek kielégítéséről gondoskodni.
[Vht. 34. § (5) bekezdés, 40. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:10. Ha a mezőgazdasági hasznosítású földre az árverést a 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet alapján mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le úgy, hogy időközben a végrehajtás felfüggesztésre került, melyről a végrehajtó mulasztása miatt az igazgatási szerv a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 14. §-a szerinti határidőben nem szerez tudomást, a sikeres árverésről szóló jegyzőkönyv közigazgatási eljárásban, jogorvoslat keretében semmisíthető meg a 2016. évi CL. törvény szerint, vagy a végrehajtást foganatosító bíróság semmisítheti meg a Vht. 217. §-a szerint előterjesztett végrehajtási kifogás alapján?
Az árverésen hozott döntés a 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése és 12. § (1) bekezdése alapján közigazgatási eljárásban, fellebbezéssel támadható, a fellebbezési eljárásban a 2016. évi CL. törvény szabályai szerint kell eljárni, ennek keretében kerülhet sor az igazgatási szerv által megtartott árverés megsemmisítésére. A Vht. szerinti végrehajtási kifogás kizárólag a végrehajtó (és nem más szerv) intézkedése ellen terjeszthető elő.
[Vht. 217. §, 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés, 12. § (1) bekezdés, 14. §]

CKOT2019.04.16:9. Bejegyezhető-e az ingatlan egészére a végrehajtási jog, ha a kölcsönszerződés biztosítékául az adós 1/1 tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog bejegyzésére kerül sor, majd az adós 1/2-ed tulajdoni illetőségét elajándékozza, és az új tulajdonos tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is sor kerül, mielőtt az adóssal szemben a jelzáloggal biztosított kölcsönszerződés végrehajtási záradékkal történő ellátása folytán végrehajtási eljárás indul?
A végrehajtó a zálogjoggal terhelt ingatlan egészére kérheti a földhivatalnál a végrehajtási jog bejegyzését, mert a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 21. § (3) bekezdése folytán a végrehajtási záradék hatálya az új tulajdonosra is kiterjed, tekintettel arra, hogy a végrehajtási jog bejegyzése – miután a jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozik – a rangsor elve alapján az új tulajdonos tulajdonszerzését megelőzi, ezért külön tűrésre kötelezés iránti per indítása nem szükséges.
[109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 21. § (3) bekezdés]

CKOT2019.04.16:8. Mi a teendő abban az esetben, ha a természetes személy adós Vht. 11. § (2) bekezdés a) pontjában előírt azonosításhoz szükséges - végrehajtást kérő által a végrehajtási lapon megjelölt - adatai (például születési helye és ideje, anyja keresztneve) helytelenül szerepelnek, majd a végrehajtást kérő a végrehajtás foganatosítása során a helyes adatokat bejelenti?
Ha az adós személyazonossága nem állapítható meg, a végrehajtási eljárás a Vht. 52. § a) pontja szerint a helyes adatok bejelentéséig szünetel és a helyes adatok bejelentését követően a Vht. 54. § (1) bekezdés a) pontja alapján a végrehajtási eljárás folytatható. A helyes adatok alapján – a Vht. 9. §-a szerint irányadó régi Pp. 224. § (1) bekezdése, illetve a Pp. 352. § (1) bekezdése értelmében – a végrehajtási lap kijavításának van helye. A végrehajtó ennek érdekében megkeresi a végrehajtást elrendelő bíróságot.
[Vht. 52. § a) pont, 54. § (1) bekezdés, 1952-es Pp. 224. § (1) bekezdés, Pp. 352. § (1) bekezdés].

CKOT2019.04.16:7. Ha a végrehajtást kérő az ingatlan birtokba adása iránt kezdeményezett végrehajtást a kötelezettel szemben, és a meghatározott cselekmény végrehajtása iránti eljárás megindítását követően a kötelezettel (mint adóssal) szemben más végrehajtást kérők kérelmére pénzkövetelés végrehajtása iránti eljárás is indult, akadályát képezi-e ez utóbbi eljárásban a végrehajtási jog bejegyzésének, hogy a sikeres árverés a korábban megindult végrehajtást meghiúsítja? Ha a birtokba adást megelőzően csak a végrehajtási jog bejegyzésére kerül sor, és az árverés még nem történik meg, a végrehajtó a végrehajtást kérőnek végrehajtási joggal terhelten adhatja-e át az ingatlant?
A Vht. 7. § (1) bekezdése értelmében nincs akadálya annak, hogy a végrehajtó a pénzkövetelés iránti végrehajtási ügyekben lefoglalja a korábban indult ingatlan birtokbaadása iránti végrehajtási eljárás tárgyát képező ingatlant. A végrehajtások egymással párhuzamosan, az irányadó szabályok szerint folynak. Azt a kérdést, hogy a birtokba adás vagy az árverés történik-e korábban, kizárólag az dönti el, hogy melyik végrehajtási ügyben vezet előbb eredményre a végrehajtó intézkedése. Ha a korábban megindított végrehajtás során az ingatlan birtokba adása megtörténik, az ingatlan továbbra is az adós tulajdona marad, így fennmarad az ingatlanon az egyébként jogszerűen bejegyzett végrehajtási jog. A foglalás feloldása iránti igényét a korábbi végrehajtást kérő perben érvényesítheti.
[Vht. 7. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:6. A Vht. 217. § (2) bekezdése szerinti 15 napos határidő anyagi vagy eljárásjogi határidő?
A végrehajtási kifogás a végrehajtás foganatosítása során előterjeszthető jogorvoslat. Mivel előterjesztésére a már megindult végrehajtási eljárásban kerülhet sor, a Beisz 84. §-a értelmében a végrehajtási kifogás nem tekinthető kezdőiratnak. E jogorvoslat benyújtására biztosított határidő – hasonlóan a további jogorvoslatok benyújtására előírt határidőkhöz –nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi jellegű.
[Vht. 217. § (2) bekezdés, 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás 84. §]

CKOT2019.04.16:5. Engedélyezhető-e olyan jelzálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba, akinek az ingatlan végrehajtás alá vonása után keletkezik a jelzálogjoga?
Figyelemmel arra, hogy a Vht. 140/A. §-a szerint irányadó Vht. 114/A. §-a (2) bekezdésének értelmében a jelzálogjogosult kielégítési joga a foglalással nyílik meg, és ez ad alapot a bekapcsolódásra, az olyan jogosult, akinek az ingatlan végrehajtás alá vonása után keletkezik a jelzálogjoga az ingatlanon, a végrehajtási eljárásba nem kapcsolódhat bele. Ha viszont a kielégítési joga egyébként is megnyílik és annak érvényesítése végett végrehajtást indít, annak ügyiratait VÜSZ 24. § (1) bekezdése alapján azt a korábbi végrehajtás ügyirataihoz kell csatolni.
[Vht. 140/A. §, 114/A. § (2) bekezdés, 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 24. § (1) bekezdés]

CKOT2019.04.16:4. Melyik nyomtatványon kell elrendelni a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése elrendelő bírósági ítélet végrehajtására irányuló kérelmet?
A közös tulajdon árverés útján történő megszüntetését elrendelő bírósági ítélet végrehajtása egy speciális, meghatározott cselekmény végrehajtása, hiszen az eljárás lefolytatásához nem szükséges az adós(ok) egyéb vagyonára vezetett végrehajtás, továbbá az ilyen ingatlanárverés egyéb szabályai is jelentősen eltérnek a pénzkövetelés behajtásától, amikor az adós teljes vagyonára, közötte ingatlan(ok)ra folyik az eljárás. Ebből következően a „Végrehajtási lap meghatározott cselekmény végrehajtására” nyomtatvány állítható ki.
[Vht. 172. § (1) bekezdés]