Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2018. június 20-21-én megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2018.06.20:63. Melyik Pp. alkalmazandó a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított perben, ha a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatására 2018. január 1. előtt került sor? [Pp. 630. § (1) bek., Pp. 529. §, Vht. 41. §]
A végrehajtás megszüntetése és korlátozás iránt indított perben a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó annak eldöntésekor, hogy a perben a 2017. december 31. napjáig korábban hatályban volt 1952. évi Pp. vagy a 2018. január 1. napjától hatályos 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezéseit kell-e alkalmazni. Annak eldöntésekor, hogy melyik perrendi szabály alkalmazandó, nincs jelentősége, hogy a felperes (adós) a végrehajtónál mikor kezdeményezte a Vht. 41. § (1) bekezdése szerinti eljárást. [Pp. 528. § (1), (2) bekezdés, 630. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:62. A Vht. 41. §-ára mint megelőző eljárásra hivatkozással visszautasítható-e a keresetlevél a végrehajtás megszüntetése iránti perben, ha a felperes arra hivatkozik, hogy a végrehajtani kívánt követelés illetve a végrehajtási jog elévült, ezt a tényállítását azonban nem tudja okirattal bizonyítani? [Pp. 528. § (2) bek.]
Az adós a Pp. 528. § (2) bekezdése szerinti pert a jogsérelmek orvoslására másodlagos lehetőségként akkor veheti igénybe, ha a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a Vht. szabályai szerinti nemperes eljárás keretében nem volt módja. A Pp. a nemperes eljárás perelterelő funkcióját kívánja erősíteni, ezért a paragrafus címével is egyértelműsíti, hogy a nemperes eljárás a per előzetes eljárásának minősül annyiban, amennyiben a perben közölni kívánt okból a nemperes eljárásban a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása lehetséges. Ezzel összhangban a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja – kibővítve az 1952. évi Pp. vonatkozó rendelkezésének a tartalmát – egyértelmű visszautasítási okként határozza meg azt, ha a pert a törvényben meghatározott eljárás nem előzte meg. A nemperes eljárás lefolytatásának hiánya „perakadályt” jelent, azonban a végrehajtás megszüntetése iránti perekben megfelelő előzetes eljárásnak minősül a Vht. 41.§ szerinti eljárásban beszerzett nemleges végrehajtást kérői nyilatkozat is. Erre tekintettel elévülésre hivatkozás esetén sem mellőzhető a Pp. 529. §-ában szabályozott előzetes eljárás. [Pp. 528. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:61. Intézményben elhelyezett gondnokoltnál kötelező melléklete-e a keresetlevélnek a gondozó intézményben végzett környezettanulmány? [Pp. 439. § (2) bek. b) pont]
A Gyer. 145. § (3a) szerint a szociális bentlakásos intézményben élő gondnokság alá helyezendő személy vagy gondnokolt esetén a (3) bekezdés e) pontja szerinti környezettanulmánynak minősül a szociális bentlakásos intézmény vezetőjének írásbeli tájékoztatása a gondnokság alá helyezendő személy vagy a gondnokolt életkörülményeiről és ellátásáról. Ebből következően a gyámhatóság által indított gondnoksági perekben a szociális bentlakásos intézményben élő gondnokság alá helyezendő személy vagy gondokolt esetén a Pp. 439. § (2) bekezdése b) pontja alapján kötelezően csatolandó okirat alatt a szociális bentlakásos intézmény vezetőjének írásbeli tájékoztatását kell érteni a gondnokság alá helyezendő személy vagy a gondnokolt életkörülményeiről és ellátásáról. [Pp. 439. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:60. Gondnoksági perekben hivatkozhat-e a gyámhatóság a Pp. 439. § (2) bekezdés c) pontjában írt jegyzőkönyv hiányára azon az alapon, hogy a bíróság korábbi ítélete alapján megállapítható, hogy alperes szellemi állapota a vele való kommunikációt teljesen ellehetetleníti? [Pp. 439. § (2) bek. c) pont]
A Pp. 439. § (2) bekezdése c) pontja szerinti jegyzőkönyv csatolása akkor mellőzhető, ha a Gyer 11. § (1) bekezdése szerinti feltételekre [a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve, ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlen helyen tartózkodik] hivatkozik a gyámhatóság és igazolja is ezeket. [Pp. 439. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:59. A gondnoksági perekben a keresetlevél kézbesítésével és az ügygondnok kirendelésével egyidejűleg kitűzhető-e a perfelvételi tárgyalás?
A Pp. rendelkezései ilyen lehetőséget nem biztosítanak. A 436. §-a szerinti gondnoksági perben az alperes részére a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni [Pp. 438. § (2) bek.]. Gondnoksági perekben a Pp. általános szabályait a Pp. XXXII. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (Pp. 429. §, Pp. 430. §). Az utaló szabály alapján a kereset közlésére a Pp. 179. § (1) bekezdése irányadó, azaz a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét. A bíróságnak ezzel egyidejűleg a Pp. 438. § (2) bekezdése alapján a kirendelt ügygondnokot is fel kell hívnia a Pp. 179. § (1) bekezdése szerint a kereset közlése mellett, hogy a Pp. 199. §-ában foglaltaknak megfelelő írásbeli ellenkérelmét terjessze elő. Ezért az alperes részére az ügygondnokot nem a tárgyalásra történő kitűzéssel egyidejűleg, hanem még azt megelőzően, a kereset alperessel történő közlésével egyidejűleg kell kirendelni. [Pp. 179. § (1) bek, 438. § (2) bekezdés, 436. §]

CKOT2018.06.20:58. Van-e lehetőség arra, hogy a bíróság a kereset közlését megelőzően rendelje ki az ügygondnokot, rövid határidővel felhívja kapcsolati kódjának bejelentésére, majd a keresetet elektronikus úton közölje vele? [Pp. 438. § (2) bek.]
A Pp. 438. § (2) bekezdése szerint az alperes részére a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg kell ügygondnokot kirendelni, ezért nincs lehetőség az ügygondnoknak a kereset közlését megelőző kirendelésére. [Pp. 438. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:57. A gondnoksági perben az alperes benyújthat-e írásbeli ellenkérelmet az ügygondnok közreműködése nélkül, ha igen, azt a Pp. 246. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon vagy a Pp. 199. §-ának megfelelően kell előterjesztenie?
A gondnoksági per alperese az ügygondnoka közreműködése nélkül is jogosult írásbeli ellenkérelmet előterjeszteni a Pp. 246. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon.
Az ügygondnoki képviselet nem azonos a kötelező jogi képviselettel. Erre tekintettel az alperes perbeli cselekményére és nyilatkozatára nem alkalmazható a Pp. 74. § (1) bekezdése, tehát nem hatálytalan az alperes olyan írásbeli ellenkérelme, melyet nem ügygondnoka közreműködésével terjeszt elő.
Az alperes – pusztán a kötelező ügygondnokrendelés folytán – nem fosztható meg attól a jogától, hogy írásbeli ellenkérelmet terjesszen elő. Mivel az alperest ebből a szempontból jogi képviselő nélkül eljáró félnek tekintjük, írásbeli ellenkérelmét nyomtatványon kell előterjesztenie. Ennek hiányában a bíróság a Pp. 248. § (2) bekezdése alapján az írásbeli ellenkérelmet visszautasítja. Nincs azonban akadálya annak, hogy a visszautasított ellenkérelem tartalmát az alperes a perfelvételi tárgyaláson szóban előadja. [Pp. 74. § (1), 246. §, 248. §, 440. §]

CKOT2018.06.20:56. A gondnoksági perekben az alperes ügygondnokának az ellenkérelmét írásban kell előterjesztenie vagy előadhatja azt szóban a perfelvételi tárgyaláson is?
Az a rendelkezés, hogy „legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson” az ügygondnok esetén az alperestől eltérően alkalmazható, nem jelenti (jelentheti), hogy az ellenkérelmet szóban akár a perfelvételi tárgyalást megelőzően is előterjesztheti, és azt a bíróság a 246. § (3) bekezdésének megfelelően az arra rendszeresített nyomtatványon rögzíti. Az ügygondnokként kirendelt ügyvéd tekintetében e rendelkezés csak úgy értelmezhető, hogy a perfelvételi tárgyaláson jogosult/köteles azt előterjeszteni, akár szóban is, ez a „kedvezmény” őt is megilleti. [Pp. 199. § (2) bek., 246. § (3) bek., 440. §]

CKOT2018.06.20:55. Jogi képviselőnek minősül-e a gondnoksági perekben kirendelt ügygondnok? [Pp. 438. § (2) bek., Pp. 77. §]
A gondnoksági perekben kirendelt ügygondnok jogi képviselőnek minősül, de az ügygondnoki képviselet a jogi képviselet olyan speciális formája, amelyre a kötelező jogi képviselet szabályait a Pp. XXXII. Fejezetében írt eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni.  Az ügygondnok ugyanis nem az általa képviselt alperes helyett, hanem mellette jár el.
Az ügygondnok kirendelésének garanciális jogvédelmi funkciója van, és mivel a Pp. 438. § (1) bekezdése szerint a perben az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik, valamennyi perbeli cselekményt önállóan is elvégezhet (pl. ellenkérelmet, fellebbezést terjeszthet elő). Az ügygondnok tehát nem az általa képviselt alperes helyett, hanem mellette jár el. Erre tekintettel az ügygondnoki képviselet olyan kényszerképviselet, amely nem azonos sem a jogi képviselővel történő eljárás választásával, sem a kötelező jogi képviselettel. Nincs akadálya annak, hogy az alperes az ügygondnok mellett jogi képviselőt hatalmazzon meg, az ügygondnok felmentésére azonban emiatt nem kerülhet sor.  [Pp. 77. §, 438. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:54. Ha a 2017-ben kibocsátott fizetési meghagyás kötelezettje a bejelentett címen ismeretlen, és ezért a közjegyző 2018-ban kelt végzésével a kérelmet hivatalból elutasította, de a felperes a közjegyző végzésének jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet előterjeszti, úgy a perre melyik Pp. alkalmazandó?
Ha a közjegyző 2018-ban kelt végzésével a 2017. évben előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hivatalból elutasította, akkor az 1952. évi Pp. 315. § (2) bekezdés a) pontja és 315. § (3) bekezdés a) pontja alapján a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatályai fennmaradnak, ha a jogosult a keresetlevelet az elutasító végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja. E feltételek megvalósulása esetén az ügy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának időpontjában, 2018. január 1. napját megelőzően indult meg, ezért a Pp. 630. § (1) bekezdése alapján arra az 1952. évi Pp. szabályait kell alkalmazni. [Pp. 262. §, 630. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:53. Hogyan kell a fél jogi képviselőjének benyújtania a keresetlevelet a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozata ellen? Kizárólag elektronikusan vagy papír alapon is? (Pp. 570., 608. §)
A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozata elleni keresetlevelet a jogi képviselő a jegyzőhöz is csak elektronikus úton adhatja be. [Pp. 570. § (2) bekezdés, Pp. 608. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:52. Mit kell tartalmaznia a fellebbezési kérelemnek ahhoz, hogy az határozottnak minősüljön, és a gyakorolni kért felülbírálati jogkört milyen módon kell megjelölni az ítélet elleni fellebbezéseknél? (Pp. 371., 381., 389. §)
A határozott fellebbezési kérelem és a gyakorolni kívánt felülbírálati jogkör megjelölésének szempontjait a jogszabályi rendelkezések egyértelműen meghatározzák:
A Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontja szerint a határozott kérelemnek ki kell terjednie arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A 371. § (1) bekezdés c) pontja szerint tartalmaznia kell a határozott kérelmet arra nézve, hogy a másodfokú bíróságtól milyen felülbírálati jogkör gyakorlását kéri. A Pp. 371. § (1) bekezdés c) pontja kapcsán a fellebbező félnek egyértelműen elő kell adnia, hogy eljárásjogi vagy anyagi jogi szempontú felülbírálatra tart-e igényt, azon belül milyen körben kéri az elsőfokú bíróság eljárásának felülbírálatát [Pp. 369. § (1) bekezdés, Pp. 369. § (3) bekezdés a) és d) pont, Pp. 371. § (2) bekezdés].

CKOT2018.06.20:51. Hivatalból kell-e észlelnie a másodfokú bíróságnak a szerződés semmisségét a másodfokú eljárásban akkor is, ha erre a fellebbező fél nem (illetve egyik fél sem) hivatkozik? (Pp. 370., 371. §)
Ha a fellebbezésben a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkör kiterjed az anyagi jogi felülbírálatra, akkor a másodfokú bíróságnak a Ptk. 6:88. § (1) bekezdése alapján a szerződés nyilvánvaló semmisségét hivatalból észlelnie kell, és a Pp. 369. § (4) bekezdés szerint elvégezni a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést. [Pp. 370. § (4) bekezdés]

CKOT2018.06.20:50. A személyes meghallgatáson meghozott végzéseket milyen módon kell közölni a felekkel? A személyes meghallgatáson meghozott végzéseket postai vagy elektronikus úton kell kézbesíteni a feleknek? (Pp. 351. §)
A polgári perjogi szabályok a tárgyaláson kívül hozott végzések kézbesítés útján való közlését írják elő. A személyes meghallgatás nem minősül tárgyalásnak, ebből következően a személyes meghallgatáson hozott végzéseket – ettől eltérő kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában – kézbesítés útján kell közölni. [Pp. 351. §]

CKOT2018.06.20:49. Lehet-e a jogi képviselő nélkül eljáró, helyben lakó felet a bíróság elé idézni olyan beadvány hiányainak a pótlása érdekében, amelyet formanyomtatványon kell benyújtani? [Pp. 115. § (3) bek.]
Ha az eljáró bíró a Pp. 115. §-a (3) bekezdésének az alkalmazása mellett dönt, ezt megteheti akkor is, ha a felperes nem formanyomtatványon terjesztette elő a keresetlevelét, de akkor is, ha a felperes kitöltötte ugyan a formanyomtatványt, de azt nem megfelelően vagy hiányosan tette. A bírónak a meghallgatásról felvett jegyzőkönyvben rögzítenie kell a keresetlevél hiányait és a fél erre adott nyilatkozatát, vagy a bíróság felhívását arra, hogy a fél a formanyomtatványt a megjelölt hiányok pótlásával terjessze elő. [Pp. 115. § (3) bekezdés]

CKOT2018.06.20:48. A Pp. 246. § (2) bekezdés alapján a felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. Mi a teendő abban az esetben, ha a fenti okok egyike sem áll fenn, és a perre sem illetékes az adott bíróság? (Pp. 246. §, Büsz 7. §)
Ebben az esetben alaki határozat nélkül meg kell tagadni a kereset felvételét; a felet pedig ki kell oktatni, hogy melyik bíróságon adhatja elő szóban a keresetét; a megjelenéséről feljegyzést, ha pedig kéri, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni.  [Pp. 246.§ Büsz. 7. §]

CKOT2018.06.20:47. Irányadók-e a Pp. 244. §-ában foglalt, a jogi képviselővel történő eljárás választását és a jogi képviselő nélküli eljárásra való áttérést szabályozó rendelkezések, ha a fél a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletre idézés iránti kérelmét a járásbíróságnál jogi képviselő közreműködésével terjeszti elő? (Pp. 244., 168. §)
A közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet egy nemperes eljárás, amelyre a nemperes kódex utaló szabálya alapján a Pp. szabályait a 168. §-ban foglalt és az eljárás sajátosságaiból következő eltérésekkel kell alkalmazni.  [Pp. 168. §, 244. §,]

CKOT2018.06.20:46. A járásbíróság előtt indult perben jogi képviselőt igénybe vevő fél esetén is alkalmazni kell-e a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának a Pp. 227. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezményét? (Pp. 227., 244. §)
A Pp. 227. § (3) bekezdése a járásbíróság előtti perekben úgy alkalmazandó, hogy amennyiben a tárgyaláson személyesen megjelent fél szóban előadott nyilatkozatával bejelenti a jogi képviselet megszűnését, és egyidejűleg azt, hogy át kíván térni a jogi képviselő nélküli eljárásra, a mulasztás jogkövetkezményeként az eljárás megszüntetését nem lehet alkalmazni. [Pp. 227. §, 244. §]

CKOT2018.06.20:45. A pert megelőzően közölt beszámítást elő lehet-e terjeszteni az írásbeli ellenkérelemben? [Pp. 199., 209. § (1) bek., 210. §]
A pert megelőzően közölt beszámítást is csak beszámítást tartalmazó iratban lehet előterjeszteni.  [Pp. 199. §, 209. § (1) bek., 210. §]

CKOT2018.06.20:44. Viszontkereset, illetve beszámítás esetén lezárható-e részben a perfelvétel csak a kereset tekintetében? (Pp. 194. §, 213. §)
A Pp. nem teszi lehetővé a perfelvétel részleges – csak a keresetre kiterjedő – lezárását.  [Pp. 194. §, 213. §]


CKOT2018.06.20:43. Ha a személyesen eljáró alperes ellenkérelmét nem a formanyomtatványon terjeszti elő bontóperben, és emiatt azt a Pp. 248. § (2) bekezdése szerint vissza kell utasítani, abban az esetben a perfelvételi tárgyalás a visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt kitűzhető-e?
Perfelvételi tárgyalás kitűzésének nincs helye addig, ameddig az ellenkérelmet visszautasító végzés jogerőre nem emelkedik.  [Pp. 248. § (2) bek.]

CKOT2018.06.20:42. Mi a helyes eljárás akkor, ha a fél az írásbeli ellenkérelem benyújtására megszabott határidő hosszabbítás iránti kérelmét a 147. §. (4) alapján olyan időben adja be, amikor a kérelem elbírálására már csak a határidő letelte után kerül sor, és elutasításra kerül? Amennyiben a határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a bíróság elutasítja, sor kerülhet-e egyidejűleg a bírósági meghagyás kibocsátására, avagy rövid határidő kitűzésével kell-e felhívni az ellenkérelem benyújtására?
Ha az alperes a Pp. 179. § (5) bekezdése által szabályozott, határidő hosszabbításra irányuló kérelmet olyan időpontban terjeszti elő, amikor az arra adott elutasító válasz kézhezvétele szükségképpen a 45 napos törvényi határidő letelte után történhet meg, a kérelem elutasításáról szóló végzésében a bíróság az alperest – a jogkövetkezményekre történő utalással – rövid határidővel felhívja az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Ennek elmulasztása esetén az alperessel szemben a bírósági meghagyás kibocsátható. [Pp. 147. § (4) bekezdés, 179. § (5) bek.].

CKOT2018.06.20:41. Mi az illeték számításának alapja abban az esetben, ha egy meghatározható és egy nem meghatározható pertárgyértékű kereset áll valódi tárgyi keresethalmazatban? 
Ha a valódi tárgyi keresethalmazatban előterjesztett keresetek közül a Pp. alapján meghatározható pertárgyértékű kereset pertárgyértéke – és így az Itv. 39. § (2) bekezdés szerinti illetékszámítási alapja – alatta marad a nem meghatározható pertárgyértékű kereset esetén irányadó Itv. 39. § (3) bekezdése szerinti illetékszámítási alapnak, abban az esetben az Itv. 39. § (3) bekezdésének megfelelő az illetékalap, míg ha a meghatározható pertárgyértékű kereset pertárgyértéke (illetékszámítási alapja) meghaladja az Itv. 39. § (3) bekezdése szerinti illetékszámítási alapot, abban az esetben az Itv. 39. § (2) bekezdésének megfelelő az illetékalap. 
Ha egy meghatározható és egy nem meghatározható pertárgyértékű kereset áll valódi keresethalmazatban, az Itv. 40. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A 39. § (3) bekezdése ugyanis nem az „érvényesített igény” értékét, hanem az „eljárás tárgyának” értékét határozza meg. [Pp. 21. § (2) bekezdés, (3) bekezdés, (4) bekezdés]

CKOT2018.06.20:40. A felperes maga pótolhatja-e keresetlevele tartalmi hiányait a keresetlevél elintézésig?
Mi a következménye, ha a felperes a keresetlevél előterjesztését követően, de a bíróság intézkedési kötelezettségének teljesítését megelőzően – tartalma szerint – keresetváltoztatásnak minősülő beadványt terjeszt elő? [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont]
A bírósághoz fordulás jogából, a per koncentrált lefolytatásának és befejezésének kötelezettségéből, a szükségtelen újabb perek elkerüléséből következően az az értelmezés helyes, amely szerint a bíróság annak a keresetlevélnek a jogkövetkezményeiről dönt, amelyet a felperes a bíróság első intézkedéséig előterjesztett.  [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont, 169. § (2) bekezdés, 255. §]

CKOT2018.06.20:39. Kell-e alkalmazni a Pp. 112. §-át a perben érvényesített jog, az abból fakadó kérelem, illetve a perben előterjesztett védekezés alapjául szolgáló tények tekintetében is, vagy csak a hivatalból vizsgálandó eljárási adatok tekintetében? 
A Pp. 112. §-ából – mint az eljárás bármely szakaszában alkalmazandó általános részi rendelkezésből – következően a bíróság nemcsak a hivatalból vizsgálandó eljárási adatok igazolása körében nem hívhatja fel a felet a törvényben megjelölt adatok igazolására, hanem az ügy érdemében tett tényállítások bizonyítása körében sem. A bizonyításban érdekelt fél indítványára az indítványban megjelölt adatokat a bíróság szerzi be.  (Pp. 112. §)

CKOT2018.06.20:38. A bíróság kérheti-e a féltől olyan adat igazolását, amelyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz? (Pp. 112. §)
Az ingatlan-nyilvántartás mint közhiteles nyilvántartás részét képező tulajdoni lap csatolása a Pp. 112. § alapján a tulajdoni perekben már nem kötelezettsége a felperesnek, tehát a bíróság – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – nem kérheti a féltől olyan adat igazolását, amelyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz. (Pp. 112. §)

CKOT2018.06.20:37. Vagylagos illetékesség esetén meddig illeti meg a felperest a választási jog? [Pp. 28. §, 30. § (1) bek.]
Vagylagos illetékességi ok esetén a felperest a választási jog a keresetlevél beadásának időpontjáig illeti meg. [Pp. 28. § (1) bekezdés, 30. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:36. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az alperes részéről a perbehívás az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg megtörtént, de az hiányos, és a hiányok pótlására a kereset közlésétől számított 45 napon belül már nincs lehetőség? Hatálytalan-e a perbehívást bejelentő nyilatkozat? [Pp. 45. § (1)-(4) bek., 115. §]
Ha az alperes részéről a perbehívás az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg megtörtént, de az hiányos, helye van a Pp. 115. § (1) bekezdés alkalmazásának. A hiánypótlásra felhívást akkor is ki kell adni a félnek, ha az az eredeti 45 napos határidőben nem lenne teljesíthető.  [Pp. 45. § (1)-(4) bek., 115. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:35. Munkaszerződésben a felek érvényesen alávethetik-e magukat meghatározott bíróság illetékességének [Pp. 27. § (1) és (4) bek., 513. § (2) bek., 7. § (1) bek. 18. pont, Mt. 43. § (1) bek.]?
A felek munkaszerződésben érvényesen nem vethetik alá magukat meghatározott bíróság illetékességének. Az Mt. 43. § (1) bekezdése szerint a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el. A Pp. 513. § (2)-(3) bekezdései – mint a munkaügyi igények érvényesítésére szolgáló illetékességi szabályok – munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak minősülnek. A munkavállalók érdekeit szolgáló törvényi illetékességi szabályoktól tehát alávetéssel a munkaszerződésben nem lehet eltérni a munkavállaló hátrányára. [Pp. 27. § (1) bekezdés és (4) bekezdés, 513. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:34. Hogyan számítandó a pertárgy értéke a bérleti, haszonbérleti szerződések megszűnésére tekintettel előterjesztett ingó vagy ingatlan birtokba adása iránti kereseti kérelem esetén?
A bérleti, haszonbérleti szerződések megszűnésére tekintettel előterjesztett ingó vagy ingatlan birtokba adása iránti kereseti kérelem esetén a pertárgy értéke nem határozható meg. Az eljárás tárgyának az értéke, az illeték alapja az Itv. 39. § (3) bekezdése alapján határozható meg. [Pp. 21. § (2) bekezdés]

Oldalak