Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. november 19-21-ei Országos Tanácskozásán elfogadott állásfoglalások

CKOT2018.11.19:30. A bíróság által megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelem elkésettsége esetén elegendő-e a meghosszabbítás iránti kérelemmel érintett percselekmény elmulasztása miatti jogkövetkezményt alkalmazni, vagy szükséges a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasító határozatot hozni? [Pp. 147. § (1) bekezdés]
A bíróságnak a határidő hosszabbítása iránti kérelem elutasításáról külön nem kell határoznia, a hatálytalanság tényéről kell a felet értesíteni. Az értesítésnek mindenképpen olyan formában kell megtörténnie, hogy az az iratból megállapítható legyen. [Pp. 147. § (1) bekezdés]

CKOT2018.11.19:29. Milyen formai követelmények szerint kell előterjeszteni a keresetváltoztatást tartalmazó beadványt, ha a felperesnek a gyermektartás megfizetése iránti perben előterjesztett keresetlevél benyújtása után jut tudomására, hogy az alperes az általa korábban ismerthez képest magasabb jövedelemmel rendelkezik, és ezért magasabb összegű tartásdíjat igényel az alperestől? [Pp. 185. § (2) bekezdés]
A Pp. 185. § rendelkezései a perfelvételi szakra irányadóak. Ha a bíróság a keresetlevelet még nem kézbesítette az alperesnek, még nem kezdődött meg a perfelvételi szak, a felperes keresetváltoztatása nem esik a Pp. 185. § hatálya alá. A beadványt a keresetlevél előterjesztésére vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni. Elegendő, ha az így előterjesztett formanyomtatvány csak a kereset új elemeit tartalmazza. Ilyen esetben a bíróságnak – megfelelő tájékoztatás mellett – az eredetileg előterjesztett keresetlevelet és a módosítást tartalmazó beadványt is kézbesítenie kell az alperesnek [Pp. 185. §].

CKOT2018.11.19:28. A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása iránti kérelem elbírálásának ügyviteli és eljárási kérdéskörén, így a kérelem régi vagy új ügyszámon elintézésén és a kérelem elutasítása elleni jogorvoslat biztosításának gyakorlatán változtat-e a Pp. 178. §-a? [Pp. 178. § (1) bekezdés]
A Pp. 178. § (1) bekezdése szerint újra előterjesztett keresetlevelet új ügyszámra kell lajstromozni, és ha az továbbra is hiányos, vissza kell utasítani [Pp. 178. § (1) bek.].

CKOT2018.11.19:27. A keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás és az erre történő hivatkozás mellett vissza kell-e utasítani a keresetlevelet, ha a felperes a keresetlevél záró részében nem tünteti fel a jogi képviselet alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet? [Pp. 170. § (3) bek. d) pont és Pp. 176. § (1) bek. j) pont, Üttv. 1. §].
Ha a fél perbeli képviseletére hivatott ügyvéd a keresetlevélhez a meghatalmazását csatolja és ennek tényét a keresetlevélben feltünteti, úgy a perbeli képviseleti joga egyértelmű, ez a képviseleti jogot megalapozó jogszabályhelyek feltüntetését is magában foglalja [Pp. 170. §, Pp. 171. §; Üttv. 1. §. (1) bekezdés]. Abban az esetben, ha a kötelező jogi képviselet ellátása az eljárásra jogosultak egyéb, speciálisnak tekinthető esetei szerint történik – különös figyelemmel a Pp. 75. § (1) bekezdés e) pontjára, amely a törvényben meghatározott egyéb személyt a Pp. 72. § (1) bekezdése alkalmazásában jogi képviselőnek minősíti – a keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a felperes elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését [Pp. 170. § (3) bek., 176. § (1) bek.].

CKOT2018.11.19:26. A keresetlevél kézbesítése esetén beálló kézbesítési fikció esetén az értesítéshez mellékelni kell-e az írásbeli ellenkérelem benyújtására történő felhívást és a bíróság egyéb végzéseit, vagy csak a keresetlevelet? [Pp. 137. § (3) bekezdés]
A Pp. 137. § (3) bekezdése szerint két esetben áll fenn a bíróság értesítési kötelezettsége a kézbesítési fikcióhoz kapcsolódóan: a keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetén. E jogszabályhely megfogalmazásából következően a bíróságnak az értesítéshez nem kizárólag e két határozatot kell mellékelnie, hanem minden más olyan bírósági iratot is, ami az adott kézbesítés tekintetében a keresetlevél vagy az eljárást befejező érdemi határozat jogi sorsát osztja, így például az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére történő felhívást is. [Pp. 137. § (3)]

CKOT2018.11.19:25. Amennyiben a perindítást megelőző ideiglenes intézkedés iránti kérelem megfelel az alaki követelményeknek, de feltételei nem állnak fenn, a bíróság a nemperes eljárásban érdemi döntést hoz-e? [Pp. 108. §, Pp. 103. § (1) bekezdés]
Abban az esetben, ha a perindítást megelőző ideiglenes intézkedés (Pp. 108. §) iránti kérelem megfelel az alaki követelményeknek, a bíróságnak a nemperes eljárás keretében már csak a Pp. 108. § (1) bekezdése szerinti feltétel teljesülését kell vizsgálnia. A Pp. 108. § (1) bekezdése szerinti feltétel akkor teljesül, ha a Pp. 103. § (1) bekezdésében megállapított vagylagos feltételek közül legalább egy teljesül és a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná. A kérelem alaki szempontból történő vizsgálatát követően tehát csak egyszintű vizsgálat van. Következésképpen a bíróság ezen a szinten az adott eljárást érdemben lezáró (a kérelmet érdemben elutasító vagy a perindítást megelőző ideiglenes intézkedést elrendelő) végzést hoz. [Pp. 103. § (1) bekezdés, 108. § (1)]

CKOT2018.11.19:24. A jogi képviselő előterjesztheti-e a keresetlevelet, viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratát, írásbeli ellenkérelmét nyomtatvány felhasználásával? [Pp. 246. §]
A jogi képviselő a keresetlevelet, a perfelvételi iratait formanyomtatvány felhasználásával is előterjesztheti. Önmagában emiatt visszautasításnak nincs helye, ha az egyébként megfelel a jogi képviselő által előterjesztendő iratra vonatkozó tartalmi és alaki feltételeknek [Pp. 178. § (1) bek., 246. §].

CKOT2018.11.19:23. Mi a teendő, ha a keresetlevél mindenben megfelel a Pp. követelményeinek, de a felperes abban az 1952. évi Pp. alkalmazandóságára és rendelkezéseire hivatkozik? [Pp. 176. § (1) bekezdés j)pont; Pp. 630. § (1) bekezdés]
A bíróságnak a keresetlevél vizsgálata során kell állást foglalnia az adott ügyben alkalmazandó eljárási jogszabályról, és az ennek megfelelően szükséges intézkedést kell megtennie [Pp. 110. § (1) bekezdés]. Ha a bíróság álláspontja szerint az ügyre a Pp.-t kell alkalmazni, és a keresetlevél mindenben megfelel a Pp. követelményeinek, csak az abban feltüntetett jogszabályhelyek érdemben tévesek, úgy ez a körülmény nem alapozza meg hiánypótlási felhívás kiadását, a bíróságnak a Pp.-nek megfelelően kell intézkednie a keresetlevél áttétele (Pp. 174. §), visszautasítása (Pp. 176. §) vagy a kereset közlése (Pp. 179. §) iránt. [Pp. 110. § (1), 115. § (1) bekezdés, 630. § (1) bekezdés]

CKOT2018.11.19:22. Kézbesíthető-e a keresetlevél a magyar székhellyel rendelkező civil szervezet alperes külföldi lakcímmel rendelkező törvényes képviselője kézbesítési megbízottjának, ha a szervezet magyar székhelyére a kézbesítés sikertelen? [Pp. 136. § (3) bekezdés]
A magyar székhellyel rendelkező civil szervezet felperes/alperes külföldi lakcímmel rendelkező törvényes képviselője kézbesítési megbízottjának - amennyiben személye megállapítható - kell kézbesíteni a bírósági iratokat, mivel a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás rendjéről szóló 335/2012.(XII. 4.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése alapján ilyen esetben a külföldi törvényes képviselő belföldi „kézbesítési megbízottja” meghatalmazottnak minősül. [Pp. 136. § (3) bekezdés]

CKOT2018.11.19:21. Vizsgálhatja-e a perben a bíróság az ügyvéddel szembeni összeférhetetlenségi ok fennállását („ügyvállalási korlátba való ütközést”) a bíróság előtti képviselet körében? Érinti-e az ügyvállalási korlátba ütközés a meghatalmazás érvényességét, hatályosságát? [Pp. 65-66. §, Üttv. 20.§ ]
A bíróság az ügyvéd és meghatalmazója megbízási jogviszonyát csak a meghatalmazás körében vizsgálhatja. A meghatalmazott képviseleti jogosultságának ellenőrzése körében nem vizsgálhatja a meghatalmazott ügyvéd és az ügyfél között létrejött megbízási szerződés érvényességét. [Pp. 66. §, Üttv. 20. §]

CKOT2018.11.19:20. Ha az ügyvédi meghatalmazás nem tartalmazza az ügyvéd elfogadó nyilatkozatát, csak az aláírását, visszautasítható-e hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve a keresetlevél? Amennyiben nem, kell-e hiánypótlást elrendelnie a bíróságnak? [Pp. 67. § (2) bekezdés, Pp. 171. §, Pp. 176. § (2) bekezdés j) pont, Üttv. 34. §]
A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja a hiánypótlás nélküli visszautasítást a keresetlevél, és nem az ahhoz kötelezően csatolandó meghatalmazás alaki, tartalmi hiányossága esetén teszi lehetővé.
A meghatalmazást a Pp. 171. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell csatolni a keresetlevélhez. A meghatalmazással összefüggésben a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján hiánypótlási felhívás nélkül csak akkor utasítható vissza a keresetlevél, ha a jogi képviselő nem csatolt meghatalmazást. Amennyiben meghatalmazást csatolt, de az azért nem szabályszerű, mert nem tartalmazza az ügyvéd elfogadó nyilatkozatát, hiánypótlási felhívást kell kiadni és csak ennek eredménytelensége esetén, a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján lehet a keresetlevelet visszautasítani. [Pp. 67. § (2) bekezdés, 171. §, 176. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:19. Ha a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban nem a Pp. 81.§ (5) bekezdése és a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon számítja fel költségét, akkor a végrehajtási lap benyújtásakor hiánypótlásnak vagy a végrehajtási lap kérelemtől eltérő kiállításának van helye, utóbbi esetben a végrehajtási költség megállapításának mellőzésével? [Pp. 81. §, 12/1994.(IX.8.) IM rendelet, 31/2017.(XII. 27.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés]
A 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. §-ának második fordulata alapján végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén a jogi képviselővel vagy anélkül eljáró végrehajtást kérő a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem nyomtatvány vonatkozó részének kitöltése és előterjesztése útján számíthatja fel az őt megillető végrehajtási költségeket. [Pp. 81. § (3) bekezdés]

CKOT2018.11.19:18. Mi a teendő, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes már a keresetlevélben bejelenti, hogy szabadságvesztés büntetését tölti, de az előállítás költségét nem tudja megelőlegezni? Ebben az esetben a perfelvételi tárgyalás elmulasztása miatt az eljárást meg lehet-e szüntetni? [Pp. 78. §, 80. §, 95. §, 111. §, Pp. 190. §]
A perfelvételi tárgyalásra történő idézés – a személyi állapotot érintő perek kivételével– nem minősül személyes megjelenés kötelezettségével történő idézésnek. A felperest legkésőbb az idézésben tájékoztatni kell: gondoskodnia kell arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson személyesen vagy képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. Ha a felperes a perfelvételi tárgyalást ennek ellenére elmulasztja, úgy alkalmazni kell a Pp. 190. §-ában írtakat. Mindezeket meghaladóan a felperes bejelentésének pontos tartalmától függően a bíróságnak a Pp. 111. §-a alapján tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének a lehetőségéről. Ezt meghaladóan a Kmtv. 12. § (1) bekezdése alapján a bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatni a költségkedvezmény engedélyezésének a feltételeiről, a kérelem benyújtásának idejéről és módjáról, valamint arról, hogy a bíróság nem engedélyezhet olyan költségkedvezményt, amelyre a fél kérelme nem terjed ki. [Pp. 78. §, 80. §, 95. §, 111. §, 190. §]

CKOT2018.11.19:17. Társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben van-e helye illetékességi kikötésnek? Azonos-e a vagyonjogi ügy és a vagyonjogi per fogalma? [Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pont, Pp. 27. § (1) bekezdés]
A Pp. alkalmazásában a vagyonjogi ügy és a vagyonjogi per fogalma nem azonos. A vagyonjogi jogviszonyból eredő jogvitából (vagyonjogi ügyből) indulhat meg a vagyonjogi per. A társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti per vagyonjogi per, mert az érvényesített igény a fél vagyoni jogain – és nem személyi állapotán vagy személyiségi jogán – alapul. Ez egyúttal vagyonjogi jogviszonyból eredő jogvita, így olyan vagyonjogi ügy, amellyel kapcsolatban lehetséges – például az alapító okiratban – illetékességi kikötéssel élni. [Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pont, 27. § (1) bekezdés]

CKOT2018.11.19:16. Alkalmazható-e a vállalkozás által a fogyasztóval szemben indított perben a Pp. hatályba lépése előtt a vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésben kikötött illetékesség a Pp. 26. § (1) bekezdése ellenében? [Pp. 26. § (1) bekezdés, Pp. 27. § (4) bekezdés]
A Pp. 26. § (1) bekezdését a Pp. hatályba lépését követően indult ügyekben mindig alkalmazni kell, függetlenül a felek között korábban létrejött illetékességi kikötésektől. [Pp. 26. § (1) bekezdés, 27. § (4) bekezdés]

CKOT2018.11.19:15. Visszautasítható-e a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt 2018. január 1. napján vagy azt követően benyújtott keresetlevél amiatt, hogy a felperes – bár lehetséges lett volna – a közigazgatási bírói utat nem vette igénybe, ha a keresetlevélből kitűnően a károkozó magatartás 2014. március 15-e előtti időre esik? [Pp. 24. § (3) bekezdés]
Ha a közigazgatási jogkörben okozott kárt okozó magatartás 2014. március 15-e előtti időre esik, és a felperes e kár megtérítése iránt 2018. január 1. napján vagy ezt követően nyújtja be a keresetlevelet, a keresetlevél visszautasításának nincs helye a Pp. 24. § (3) bekezdése és a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja alapján amiatt, hogy a fél a közigazgatási bírói utat nem vette igénybe. Ennek az az oka, hogy az 1959. évi Ptk. a kárigény érvényesíthetősége anyagi jogi előfeltételeként még nem határozta meg a sérelmezett közigazgatási tevékenységgel kapcsolatban a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulás kötelezettségét [Pp. 24. § (3) bekezdés, 176. § (1) bekezdés].

CKOT2018.11.19:14. Ha a gyámhatóság a származási perben eseti gyámként ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, az eljáró eseti gyámra a Pp.-nek a jogi képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell-e alkalmazni vagy az eseti gyám státuszát a törvényes képviselői minősége határozza meg? [Pp. 464. §, Pp. 466. § (1) bekezdés]
A Ptk. 6:20. § (5) bekezdése alapján érdekellentét esetén a kiskorú személy képviseletére kirendelt eseti gyám a gyermek törvényes képviselője. Ha a kirendelő szerv e tisztségre ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, az eseti gyámra a Pp. jogi képviselőnek minősülő rendelkezéseit [Pp. 75.§ (2)] is alkalmazni kell. [Pp. 464. §, 466. § (1) bekezdés]

CKOT2018.11.19:13. A gyámhatóság által indított gondnokság alá helyezési perekben az ideiglenes gondnokrendelő határozat felülvizsgálható-e, ha a gyámhatóság a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg ideiglenes gondnokrendelő határozatot is benyújt, de a keresetlevél hiányos? [Pp. 441. §]
Az ideiglenes gondnokrendelés az alperes alapjogainak súlyos korlátozásával jár együtt. A gyámhivatal által hozott határozat ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek, ezért az a jogalkalmazás támogatandó, hogy a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül akkor is határoz az ideiglenes gondnok kirendelésének felülvizsgálatáról, ha a keresetlevél perfelvételre nem alkalmas (visszautasításnak vagy hiánypótlásnak van helye). A gyámhatóságnak azért kell nyolc napon belül a gondnoksági pert megindítania, hogy minél hamarabb sor kerüljön e határozat szükségességének a felülvizsgálatára (is). E felülvizsgálatnak nem „előfeltétele” a perfelvételre alkalmas keresetlevél, a bíróságnak a Ptk. 2:27. § (2) bekezdése alapján az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból kell vizsgálnia. Ha a Pp. valamely intézkedés feltételeként perfelvételre alkalmas keresetlevelet kíván meg, erről rendelkezik is [pl. Pp. 104. § (1) bek.]
A gondnoksági perekbena Pp. 441. § (1) bekezdése lehetővé teszi az előzetes bizonyítást a Pp. 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is. A keresetlevél perfelvételre alkalmasságát a Pp. 334.§. határozza meg feltételként. Az ideiglenes gondnokrendelés kérdésében azonban az itt írt feltétel hiányában is előzetes bizonyítás folytatható le, ezért a keresetlevélnek nem kell perfelvételre alkalmasnak lennie ahhoz, hogy az ideiglenes gondnokrendelés vizsgálható legyen. [Pp. 104. § (1) bekezdés, 334. §, 441. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, (3) bekezdés]

CKOT2018.11.19:12. Gondnoksági perben a perfelvételi tárgyalás kitűzésével egyidejűleg (feltételezve, hogy az érdemi tárgyalásra is sor kerül ugyanazon a napon) idézhető-e tanú a tárgyalásra? [Pp. 196. §, Pp. 443.§]
A Pp. nem tartalmaz tételes tiltó rendelkezést sem a személyi állapotot érintő perekre, sem ezen belül a gondnoksági perekre. Az általános perrendi szabályok között sincs ilyen, ezért a perkoncentráció elvének maradéktalan érvényesítése érdekében a tanú idézhető a perfelvételi tárgyalás kitűzésekor az érdemi tárgyalásra.
A Pp. lehetővé teszi, hogy a perfelvételi tárgyalás lezárását követően a bíróság a 196. § alapján nyomban megtartsa az érdemi tárgyalást. Ha a perfelvételi tárgyaláson a gondnoksággal érintett személy megjelent és a bíróság meghallgatta, a perfelvétel lezárását követő érdemi tárgyaláson meghallgatható a megjelent tanú. [Pp. 196. §, 443. § (3) bekezdés, (4) bekezdés]

CKOT2018.11.19:11. Házassági bontóperben elhalasztható-e a perfelvételi tárgyalás amiatt, hogy a felek nem tudják megtenni a járulékos kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozatukat? [Pp. 192. §, Pp. 456. §]
A házassági bontóperben a járulékos kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozat megtétele érdekében a perfelvételi tárgyalás csak akkor halasztható el, ha a felet nem terheli „önhiba”, tehát pl. nem ismerte az ellenfél álláspontját vagy az a perfelvételi tárgyaláson lényegesen módosult. [Pp. 192. § (3) bek., 456. § (2),(3),(4),(5),(6) bekezdés]

CKOT2018.11.19:10. Amennyiben házassági bontóperben a házasság felbontását a felek a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján egyező akaratnyilatkozattal kérték és a felek közötti jogszabályban meghatározott valamennyi kérdésben egyezség jött létre, lehetőség van-e arra, hogy az érdemi tárgyalást még ugyanazon a napon megtartsa a bíróság, figyelemmel a Pp. 456. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakra? [Pp. 456. § (4)-(5) bekezdés]
Ha a Pp. 456. § (6) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn, a bíróság legkorábban a tárgyalást követő napra tűzheti ki az érdemi tárgyalás határnapját. Az érdemi tárgyalás a perfelvételi tárgyalást követően nyomban nem kezdhető meg, ez ugyanis ténylegesen a perfelvétel lezárását követő „azonnali” tárgyalást jelent, ekként a jogszabályban írt tilalom [Pp. 456. § (5) bek.] megkerülésére vezet. [Pp. 456. § (4) bekezdés, (5) bekezdés]

CKOT2018.11.19:9. Házassági bontóperben mikor, milyen feltételek fennállta esetén lehet a perfelvételi tárgyalást elhalasztani? [Pp. 192. §, Pp. 456. §]
A perfelvételi tárgyalás elhalasztására keresetváltoztatás esetén a házasság felbontása iránti perben is csak a Pp. 192. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján van lehetőség. Az esetleges újabb keresetek szóbeli előterjesztése miatt a tárgyalás időtartamának bizonyos mértékű növekedése ellenére a lehető legteljesebb körben fel kell venni a megváltoztatott keresetet(eket), nem lehet halasztani az esetleges keresetváltoztatási szándék írásbeli előterjesztésére hivatkozással. Ilyen esetben akkor engedhető meg a halasztás, ha a felperes a tárgyalás időkerete miatt önhibáján kívül nem tudja teljes körűen előterjeszteni a keresetváltoztatást. Ha a felperes ragaszkodik a keresetváltoztatás szóbeli előadásához, a bíróságnak azt jegyzőkönyvbe kell vennie. Ilyen esetben azonban a félnek vállalnia kell azt a kockázatot, hogy amennyiben a szóban előadott keresetváltoztatás hiánypótlás nélküli visszautasítási okban szenved, a bíróság a tárgyaláson azt vissza fogja utasítani, kivéve, ha hiánypótlási felhívás kiadásának van helye és a hiány jellegére figyelemmel annak pótlására megfelelő határidőt kell adni. [Pp. 192. § (3) bek., 456. § (4) bekezdés, (5) bekezdés, (6) bekezdés]

CKOT2018.11.19:8. A jogi képviselővel eljáró felperesnek – felhívás nélkül – a perfelvételi tárgyalás kitűzését, idézése átvételét követően a bontóperben a peres felek által a járulékos kérdésekben kötött megállapodását tartalmazó beadványa minek minősül? [Pp. 455-456. §§]
A házasság felbontása iránti perben valamelyik fél által felhívás nélkül, a perfelvételi tárgyalás kitűzését követően csatolt, a járulékos kérdésekben kötött megállapodást tartalmazó irat okirati bizonyítéknak minősül. [Pp. 455. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:7. Amennyiben a felperes a házasság felbontását közös megegyezéssel kéri, és bizonyítási indítványokat nem tesz, de a tárgyaláson derül ki, hogy azzal a tartalommal, amellyel a felperes szeretné, az alperes nem hajlandó egyezséget kötni, mi a követendő eljárás? A felperesnek ki kell-e terjesztenie a keresetét a járulékos kérdésekre? [Pp. 179. §, Pp. 192. § (1) bekezdés a) pont, Pp. 199. §, Pp. 453. §]
Ha a felperes keresetlevelében a házasság felbontását közös megegyezéssel kérte, és a perfelvételi tárgyaláson derül ki, hogy a peres felek nem kötnek a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal egyezséget, a felperesnek meg kell változtatni a keresetét (a közös bontási kereset elsődleges keresetként fennmaradhat), de kérnie kell tényállásos alapon is a házasság felbontását és nyilatkoznia, hogy mely járulékos kérdésekben kíván keresetet előterjeszteni (a bíróságnak tájékoztatni kell, hogy melyekről dönt hivatalból is). A keresetváltoztatást a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell előterjesztenie, azt a bíróságnak jegyzőkönyveznie kell.
Amiről a bíróságnak kereset hiányában hivatalból kell döntenie, azokra meg kell hallgatnia a feleket, rögzíteni kell nyilatkozataikat.
Az alperesnek a járulékos keresetek tekintetében elegendő ellenkérelem formájában nyilatkozni, ha csupán a keresettől eltérő módon kívánja a szülői felügyeleti jog, tartás, kapcsolattartás rendezését, közös lakás használatot, házastársi tartást rendezni.
A kereset megváltoztatása esetén nem alkalmazható - sem a jelenlévő, sem a távollévő alperes esetén – a Pp. 179. § szerinti írásbeli közlés és írásbeli ellenkérelem (45 napos határidővel) benyújtására való felhívás és Pp. 199. § szerinti írásbeli ellenkérelem benyújtásának kötelezettségére vonatkozó szabály: a keresetváltoztatás perfelvételi nyilatkozat (is), arra az alperes perfelvételi nyilatkozat formájában élhet ellenkérelem-változtatással tárgyaláson vagy a bíróság felhívására előkészítő iratban.
A távollévő alperes esetén a Pp. 192. § (1) bekezdés a) pontja alapján kötelező a tárgyalás elhalasztása az érvényesített jog megváltoztatása miatt; a jelenlévő felperes esetén a lehető legteljesebb körben fel kell venni a megváltoztatott keresetet(eket), nem lehet halasztani az esetleges keresetváltoztatási szándék írásbeli előterjesztésére hivatkozással. [Pp. 176. §, 179. §, 192. §, 199. § (5) bek., 453. § (1) bekezdés]

CKOT2018.11.19:6. A házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a keresetlevélben fel kell-e tüntetni a felperes járulékos kérdésekkel kapcsolatos álláspontját, ha igen, a keresetlevél, illetve a keresetlevél nyomtatvány mely részében? Helye van-e hiánypótlási felhívásnak a felperes járulékos kérdésekkel kapcsolatos álláspontja vonatkozásában? Mi minősül az érvényesíteni kívánt jognak: csak a házasság felbontása, vagy az is, hogy a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy tényállásos módon kéri a fél? [Pp. 246. §, Pp. 455-456.§§, Ptk. 4:21. § (3) bekezdés]
A CKOT által 2018. május 3-án elfogadott 5. számú állásfoglalás a következő kiegészítéssel irányadó.
A házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti járulékos kérdésekkel kapcsolatos felperesi álláspont nem tartozik a keresettel érvényesített joghoz, nem kötelező tartalmi eleme a keresetlevélnek, ezért erre irányuló hiánypótlási felhívásnak nincs helye.
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes az ezzel kapcsolatos tényállításait a keresetlevél nyomtatvány 3.9.2. (egyéb nyilatkozatok, kérelmek) rovatában teheti meg. [Pp. 170. §, 246. §, 456. § (4) bekezdés]

CKOT2018.11.19:5. A kiskorú gyermek tartása iránt indított perekben a Pp. 237. § (2) bekezdése során szükséges-e a felet tájékoztatni a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása elmulasztásának következményeiről? [Pp. 492. § (2) bekezdés, Pp. 237. § (2) bekezdés]
A kiskorú gyermek tartása iránt indított perekben a bizonyítási teher szabályai szerint a felet – ha szükséges – tájékoztatni kell a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményeiről. [Pp. 237. § (2) bekezdés, 492. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:4. Szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben meg kell-e követelni viszontkereset előterjesztését az alperestől, ha saját magát kéri feljogosítani a szülői felügyelet gyakorlására? [Pp. 472. §, Pp. 474. §]
Viszontkereset előterjesztése nem kötelező. Amennyiben az alperes a perfelvételi tárgyaláson kéri saját magát feljogosítani a szülői felügyeleti jog gyakorlására, sem az alakszerű írásbeli ellenkérelem, sem a viszontkereset előterjesztésének hiánya nem akadálya annak, hogy a bíróság ítéletével a szülői felügyelet gyakorlását az alperes kérelmének megfelelően rendezze. Az alperes ezt a nyilatkozatát csak a perfelvétel lezárásáig teheti meg. A bíróság erre a perfelvétel lezárásának jogkövetkezményei körében köteles a felek figyelmét felhívni. [Pp. 472. §, Pp. 474. §]

CKOT2018.11.19:3. A szülői felügyelet rendezése iránti perhez a felperes által utóbb előterjesztett gyermektartásdíj iránti igény egyesíthető-e? [Pp., Pp. 476. §, Pp. 480. §, Pp. 483. §]
Ha a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos pert a szülő indítja [Ptk. 4:171. § (1) és (2) bekezdés], a Pp. XXXV. Fejezetének külön szabályai közül egyedül a szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti keresetindítás [Pp. 483. § (2) bekezdés] esetében kizárt a gyermektartásdíj iránti igény e perhez történő egyesítése. Egyéb, a szülői felügyelet iránti perekben (Pp. 476. §, Pp. 480. §, Pp. 483. §) a korábban indított, a szülői felügyeleti jog iránti kereset tárgyában folyó per, valamint az utóbb előterjesztett gyermektartásdíj iránti kereseti igény tárgyában a keresetek összekapcsolhatók, abban az esetben, ha a Pp. 117. § (2) vagy (4) bekezdésében meghatározott feltételek egyébként fennállnak. A perfelvétel lezárása után egyesítésnek egyik esetben sincs helye. [Pp. 117. § (2) bekezdés, 476. §, Pp. 480. §, Pp. 483. §]

CKOT2018.11.19:2. A Pp. 204. § (3) bekezdéséből következik-e, hogy nem vagyonjogi perekben a viszontkereset érdemi tárgyalásának akadálya az illetékesség hiánya?
A nem vagyonjogi perben csak akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a bíróságnak a viszontkeresetre is van illetékessége. Ha a bíróságnak a kizárólagos illetékesség miatt nincs illetékessége, a viszontkeresetlevelet vissza kell utasítani. A szülői felügyelettel, a kapcsolattartással és a gyermektartással kapcsolatos perekben jogszabálymódosítás szükséges e szabály feloldására. [Pp. 204. § (3) bekezdés]

CKOT2018.11.19:1. Van-e helye a perek egyesítésének, ha az egyik szülő pert indít a szülői felügyelet rendezése iránt, és az alperes azt követően, a keresetlevél közlését megelőzően külön pert indít e tárgyban? Egyesítés esetén az alperest fel kell-e hívni ellenkérelem, viszontkereset előterjesztésére? [Pp. 117.§ (2) bekezdés]
A Pp. 117. § (2) bekezdése szerint a bíróság együttes tárgyalás és eldöntés érdekében elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg, és amelyekben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor. Abban az esetben, ha a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása iránt mind a felperes, mind az alperes pert indított, a Pp. 117. §. (2) bekezdésében írt feltételek fennállnak, a perek egyesíthetőek. Ennek azonban előfeltétele, hogy mindkét keresetlevél perfelvételre alkalmas legyen, a kereset közlése mindkét ügyben megtörténjen, azaz mindkét ügyben a perindítás joghatásai beálltak. Ebből következően az egyesítésre a Pp. 179. § szerinti felhívás közlése után kerülhet sor. Ezért sem az első, sem a második perben a kereset tekintetében az ellenkérelemre való felhívás szükségessége nem merülhet fel kérdésként.
A Pp. 204. § (1) bekezdése határozza meg a viszontkereset fogalmát: Az alperes a felperes ellen – a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt –- írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított negyvenöt napon, vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. A fenti fogalom-meghatározásból is látszik, hogy egyesítés esetén sem válik viszontkeresetté az alperes – eredetileg külön perben érvényesített – keresete, nem alkalmazhatók rá a Pp. viszontkeresetre vonatkozó szabályai, hanem megőrzi kereseti jellegét az egyesítéssel keletkező fordított perfelállás ellenére.
Ellenkérelem hiányában mindkét fél által a keresetében előadottakkal érintett körben tett ellentétes nyilatkozat a másik keresetével szembeni ellenkérelemnek minősül, mivel a Pp. 203. § (1) bekezdés a) pontjának utolsó fordulata szerint „korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett”. Amire viszont nem terjed ki a keresetlevélben foglalt előadása, arra a Pp. 203. § (2) bekezdése szerinti vélelem érvényesül. [Pp. 117. § (2) bekezdés]

Oldalak