Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2019.04.16:3. Mik a végrehajtási kifogás benyújtásának alaki követelményei, figyelemmel a Vht. 217. § (3) bekezdésének 2018. január 1-től módosult szabályaira?
A kérdésben említett módosítás következtében a keresetlevél kellékeinek való megfelelés és a keresetlevél alapján teendő intézkedésekre utalás kikerült a törvényszövegből.
A módosítás indoka a miniszteri indokolás szerint az volt, hogy „az új Pp. a keresetlevéllel szemben szigorúbb követelményeket támaszt, mint a hatályos kódex. A kifogás tekintetében nem indokolt fenntartani ilyen szigorú elvárásokat, ezért a keresetlevél benyújtására és kellékeire történő utalás kikerült a Vht. 217. § (3) bekezdéséből.”
Ebből az is következik: azt sem lehet megkívánni a féltől, hogy a végrehajtási kifogást nyomtatványon nyújtsa be. A végrehajtási kifogás benyújtására nincsen nyomtatvány, a keresetlevél nyomtatvány pedig fentiek szerint nem alkalmazható.
Az új Pp. szigorú előírásai tehát nem vonatkoznak a végrehajtási kifogásra, a beadványokkal szemben támasztott általános előírásoknak [Pp. 114. §] azonban a végrehajtási kifogásnak is meg kell felelnie.
[Vht. 217. § (3) bekezdés, Pp. 114. §]

CKOT2019.04.16:2. A megkeresett végrehajtó intézkedése elleni végrehajtási kifogást a megkeresett végrehajtó vagy az ügygazda végrehajtó szerinti bíróság bírálja el?
A megkeresett végrehajtó intézkedése elleni végrehajtási kifogást az ügygazda végrehajtó szerinti bíróságnak kell elbírálnia. Ha a végrehajtást a Vht. 33. § (1) bekezdése alapján megkeresett végrehajtó foganatosítja, nem kerül sor új végrehajtási eljárás elrendelésére, nincs új végrehajtási ügy, amit a megkeresett végrehajtó foganatosít, hanem a megkeresett végrehajtó az ügygazda végrehajtó által foganatosított végrehajtási eljárás keretében tevékenykedik. Mivel egy végrehajtási ügyben egy végrehajtást foganatosító bíróság lehet, az ügygazda végrehajtó szerinti végrehajtást foganatosító bíróság jogosult elbírálni a végrehajtási ügyben keletkezett végrehajtási kifogásokat, függetlenül attól, hogy a végrehajtási kifogások az ügygazda végrehajtó által foganatosított, vagy a megkeresett végrehajtó által foganatosított intézkedésre vagy mulasztásra vonatkoznak. Ezt támasztja alá a Vht. 33. § (4) bekezdése, mely szerint az ügygazda végrehajtó részére kell teljesíteni és az ügygazda végrehajtó gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről is. Emellett szól a Vht. eljárási háttérszabályaként értelmezendő Pp. 238. § (5) bekezdése is, amely szerint a megkeresett bíróság határozata ellen beadott fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága, ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el.
[Vht. 33. § (1) bekezdés, 1952-es Pp. 238. § (5) bekezdés]

CKOT2019.04.16:1. Mi a helyes eljárás akkor, ha a büntetőbíróság jogerős ítéletében a terheltnek kiadandó dolgot (a Magyar Államkincstárnál letétként kezelt pénzösszeget) két magánfél javára megítélt polgári jogi igény biztosítására a 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 157. § (1) bekezdése alapján visszatartotta, és a megadott 60 napos határidőben az egyik fél – felhívás ellenére – nem kéri a végrehajtás elrendelését?
A végrehajtó akkor jár el helyesen, ha a régi Be. 157. § (2) bekezdése alapján arra az álláspontra helyezkedik, hogy kizárólag a büntető bíróságnak van hatásköre a polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartás megszüntetése kérdésében jogerős döntést hozni, ami irányadó, így sem az önálló bírósági végrehajtó, sem a végrehajtást foganatosító bíróság ebben a kérdésben döntést nem hozhat. A büntető bíróság jogerős döntéséig pedig a maradványösszeget visszautalja a Magyar Államkincstárnak, mint letétkezelőnek.
[1998-as Be. 157. § (1) bekezdés]

CKOT2018.11.19:51. Mi a jogkövetkezménye, ha a felperes nem csatolja a közjegyző ellentmondásról szóló értesítő végzésének másolatát, azonban a bírósághoz a közjegyzői fizetési meghagyásos iratok megküldésre kerülnek? [Pp. 257. §, Pp. 259. §, Fmhtv. 37. § (3) bekezdés]
A Pp. 259. § (1) bekezdés b) pontja szerint a per megszüntetésének akkor van helye, ha a felperes – egyebek között – nem csatolja keresetet tartalmazó irat kötelező mellékleteit, kivéve, ha a hiányzó elem a közjegyzői iratanyagból megállapítható. Az ellentmondásról szóló értesítő végzés a közjegyző által megküldött iratanyagnak a részét képezi, ezért ennek a mellékletnek a hiánya nem eredményezheti a per megszüntetését. [Pp. 257. §, 259. § Fmhtv. 37. § (3) bek.]

CKOT2018.11.19:50. A keresetlevélhez mellékelt, költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezést meg kell-e küldeni a másik félnek (alperesnek) észrevételezésre? [Pp. 98. §, Pp. 177. § (1) bekezdés, Pp. 179-180. §§, Pp. 390. § (2) bekezdés]
A keresetlevélhez mellékelt, költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzést és a végzés elleni fellebbezést a Pp. 390. § (2) alapján nem kell megküldeni a másik félnek (alperesnek) észrevételezésre.
A kereset közlése (Pp. 179. §), egyben a perindítás joghatásainak beállta (Pp. 180. §) előtt a másik felet (alperest) nem illeti meg a perben hozott végzéssel kapcsolatban sem a közvetlen megismerés sem a fellebbezés joga, így az ilyen végzés elleni fellebbezés észrevételezésére sem jogosult.
A felperes keresetlevéllel együtt előterjesztett költségkedvezmény iránti kérelmének elbírálása a keresetlevél alaki vizsgálatát megelőző lépés. Amennyiben ennek alapján a felperes mentesülne az eljárási illeték előzetes megfizetése alól, úgy a keresetlevelet a bíróság alaki hiba okán még visszautasíthatja. Ez utóbbi esetben a Pp. 177. § (1) bekezdése értelmében az alperest csak értesítené a bíróság a keresetlevél visszautasításáról és a keresetet még ekkor sem közölné az alperessel (ld.: Kúria új Pp. jogalkalmazási kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének 2018. február 16-án tartott ülésén elfogadott 25. állásfoglalás).
Az alperesnek tehát nincs olyan joga, amely alapján a bíróságnak a költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezést a Pp. 390. § (2) bekezdése szerint meg kellene számára küldeni észrevételezés céljából. [Pp. 390. § (2) bekezdés, 177. §, 179-180. §, 390. § (2) bek.]

CKOT2018.11.19:49. A perindítást megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelemre indult nemperes eljárásra kiterjed-e a tárgyi költségfeljegyzési jog? [Pp. 108-109. §§, Kmtv. 3. § (1) bekezdés]
A Pp. a 108. és 109. §-ában szabályozza a perindítást megelőző ideiglenes intézkedést, amelynek háttérszabályaként a perben ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A keresetlevél előterjesztése előtt benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni. A bíróság a kérelmet nemperes eljárásban bírálja el.
A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Kmtv.) 1. § (1) bekezdése alapján a bírósági polgári nemperes eljárásokban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kmtv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy e törvény hatálya a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásban érvényesülő költségmentességre és költségfeljegyzési jogra terjed ki.
A fentiekből az következik, hogy a perindítást megelőzően kezdeményezett ideiglenes intézkedés iránti kérelemre mint polgári nemperes eljárásra a Kmtv. 3. § (1) bekezdésében szabályozott tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezménye kiterjed. (Pp. 108. §)

CKOT2018.11.19:48. A sajtószerv perbeli jogképességének hiánya esetén a szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személy perköltségben való marasztalásához szükséges-e ennek a személynek a perben állása? [Pp. 499. §]
A sajtó-helyreigazítási perben a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személynek nem kell perben állnia alperesként; a perköltségben marasztalására – függetlenül attól, hogy perben áll-e – a Pp. 499. §-a (1) bekezdésének különleges jogszabályi rendelkezése alapján kerül sor. [Pp. 499. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:47. A fellebbezési jogról lemondás során kötve van-e a fél a még hatályossá nem vált nyilatkozatához? [Pp. 358. § (4) bekezdés]
A törvény attól függetlenül rendel visszavonási tilalmat, hogy a lemondó nyilatkozat hatályos-e vagy sem, ezért a fellebbezési jogról lemondó, még hatályossá nem vált nyilatkozatot sem lehet visszavonni. [Pp. 358. § (4) bek.]

CKOT2018.11.19:46. Törvényszéki hatáskörbe tartozó perben a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg kell-e minden esetben tájékoztatni az elektronikus kapcsolattartás körében az alperest, ha egyébként személyében elektronikus kapcsolattartásra nem köteles? [Pp. 613. § (4) bekezdés]
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 23. § (1) bekezdésére és 26. § (2) bekezdésére tekintettel a Pp. 613. § (4) bekezdése alapján az első kapcsolatfelvétel alkalmával az alperest tájékoztatni kell arról, hogy ellenkérelmét, viszontkeresetét vagy egyéb beadványát elektronikus úton is benyújthatja vagy – ha arra köteles – elektronikus úton köteles benyújtani, továbbá a kötelező jogi képviselet elmaradásának következményeiről is. E tájékoztatás hiánya az ügyféli jogokat csorbítja akkor is, ha a törvényszék előtt folyó ügyekben hatályosan jogi képviselő nélkül a fél közvetlenül nem tehet nyilatkozatot. A félnek joga van tudni az őt érintő minden eljárási jogot és kötelezettséget, ami a bírósági elektronikus eljáráshoz köthető, nem elegendő a meghatalmazandó képviselő majdani tájékoztatására hagyatkozni. [Pp. 613. § (4) bekezdés]

CKOT2018.11.19:45. A rendelkezési nyilvántartást (RNY-t) elegendő-e a keresetlevél beérkezésekor lekérdezni avagy azt minden kiadás előtt meg kell nézni? [Pp. 69. § (2) bekezdés, Pp. 605. § (2) bekezdés]
Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 23. e) pontja alapján, a 2015. évi CCXXII törvény 1. § 17. pontjára tekintettel, minden hivatalos kézbesítés előtt le kell kérdezni a nyilvántartás (RNY)adatait.
Az RNY-ben lévő meghatalmazás esetén azonban a félnek (képviselőjének) kell hivatkoznia arra, hogy az RNY-ben van meghatalmazása, és ezért nem csatolja. A Pp. 69. § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a per folyamán adott vagy módosított, az RNY-ben szereplő meghatalmazás a bírósággal szemben csak annak bejelentésétől hatályos. [Pp. 69. §, 605. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:44. Szükséges-e a bíróságnak az eljárás Pp. 259.§-a szerinti megszüntetése előtt felhívni az alperest, hogy költségjegyzéket csatoljon, ha az ellentmondásában perköltségre igényt tartott, és a perköltség megállapításához minden adat rendelkezésre áll? [Pp. 259. §]
Ez olyan speciális eset, amikor költségjegyzék nélkül is felszámítottnak tekinthető a perköltség, figyelemmel arra, hogy az alperes képviselőjének nincs törvényes lehetősége előterjeszteni a költségjegyzéket. Amennyiben azonban az ellentmondás perköltségigényt nem tartalmaz, az eljárás megszüntetése során nem kell rendelkezni az alperes perköltségéről. [Pp. 259. §]

CKOT2018.11.19:43. Mi a következménye, ha a keresetet tartalmazó iratban előterjesztett kereset a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontjában írtak valamelyikében eltér a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől?
A CKOT 2018. június 21-ei 40. állásfoglalása szerint a felperes maga pótolhatja keresetlevele tartalmi hiányait a keresetlevél elintézésig. A bírósághoz fordulás jogából, a per koncentrált lefolytatásának és befejezésének kötelezettségéből, a szükségtelen újabb perek elkerüléséből következően az az értelmezés helyes, amely szerint a bíróság annak a keresetlevélnek a jogkövetkezményeiről dönt, amelyet a felperes a bíróság első intézkedéséig előterjesztett.
A Pp. nem szabályozza a perindítási szakban a keresetváltoztatást, ezért mindaddig, amíg a felperes teljes keresete vonatkozásában a bíróság a közlés iránt nem intézkedett (és az alperes az írásbeli ellenkérelmét vagy beszámítást tartalmazó iratát nem terjesztette elő) addig a keresetváltoztatás nem értelmezhető fogalom, a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontjának alkalmazása nem jöhet szóba. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének, de a fizetési meghagyásos eljárással indult perek esetében – az ellentmondás folytán - a keresetet tartalmazó irat foglalja magában a teljes keresetet. A keresetváltoztatás csak ehhez képest értelmezhető. Ebből – és a Pp. 262. § (1) bekezdése első mondata utolsó fordulatában foglalt azon tételes szabályból, hogy a keresetlevél alatt a felperes keresetet tartalmazó iratát kell érteni – következően a keresetváltoztatásra vonatkozó szabályok először csak azt követően alkalmazhatóak, ha a bíróság a Pp. 262. § (1) bekezdése szerint intézkedett. [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont, 255. §, 262. §]

CKOT2018.11.19:42. A kötelező fizetési meghagyásos út mellőzése esetén a Pp. 176. § (1) bekezdés mely pontja a visszautasítás jogszabályi alapja? [Pp. 176. § (1) bekezdés b) illetve c) pontok]
A kötelező fizetési meghagyásos út mellőzése esetén a visszautasítás jogszabályi alapja –figyelemmel a Pp. 254.§ (4) bekezdés utaló szabályára is – a Pp. 176. § (1) bekezdés b) pontja. A Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja akkor lenne alkalmazható, ha a pert törvényben meghatározott más eljárásnak mindenképpen meg kellene előznie. A polgári pert általában nem kell mindenképpen más hatósági eljárásnak megelőznie. A fizetési meghagyásos eljárás nem szükségképpeni megelőző hatósági eljárása a polgári pernek, de vannak olyan „igények”, amelyek nyilvánvaló egyéb törvényes feltételek fennállása esetén (pl.: nincs ismeretlen helyen a kötelezett) csak fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthetőek. [Pp. 176. §]

CKOT2018.11.19:41. Mi a következménye annak, ha csak a per folyamán merül fel az az ok, ami újabb fél perbe állítását teszi szükségessé kényszerű pertársaság keletkezése miatt? A Pp. 240. § (1) bekezdés a)pontjának mi a helyes értelmezése, ha a kényszerű pertársaság oka a per folyamán merül fel? [Pp. 240. § (1) bekezdés a) pont]
A Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontjának kiterjesztő értelmezése indokolt. A bíróság a később keletkezett kényszerű pertársasági helyzet esetén a megfelelő, ám eredménytelen felhívást követően a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárást hivatalból megszünteti annak ellenére, hogy a keresetlevelet korábban nem kellett volna visszautasítani.

CKOT2018.11.19:40. Alkalmazhatók-e a mulasztás következményei, ha az alperes a keresetlevélre érdemi nyilatkozatát előterjesztette, amelyben a kereset elutasítását kérte, a perfelvételi tárgyaláson viszont nem jelenik meg, ellenben kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását arra hivatkozással, hogy munkahelyi elfoglaltság (pl. külföldi munkavégzés) miatt nem tud megjelenni?
Lezárható-e a perfelvétel, ha a felperes a perfelvételi nyilatkozatait megteszi, és a bíróság őt személyesen meghallgatja? [Pp. 227. § (3) bekezdés]
Amennyiben az alperes a keresetlevélre érdemi nyilatkozatát előterjesztette, melyben a kereset elutasítását kérte, a perfelvételi tárgyaláson viszont nem jelenik meg, ellenben kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását arra hivatkozással, hogy munkahelyi elfoglaltság miatt (külföldi munkavégzés) nem tud megjelenni, a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni, az önhiba hiányának vizsgálata fel sem merülhet, mert a mulasztás bekövetkezése előtt igazolási kérelemnek nincs helye. A perfelvétel lezárható. A mulasztás következményeiről a Pp. 190. §-ában és a Pp. 192. §-ában foglaltak szerint kell határozni. [Pp. 227. §, 190. §, 192. §]

CKOT2018.11.19:39. Hogyan változtatható meg a kereset, illetve az ellenkérelem az érdemi tárgyalási szakban, ha a fél a változtatás szükségességéről a szakértői véleményből szerez tudomást? [Pp. 215. §]
Ha a szakértői vélemény alapján fennáll a kereset, illetve az ellenkérelem változtatásának a lehetősége, illetve szükségessége, akkor a fél a szakértői vélemény kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a bíróságtól a kereset, illetve ellenkérelem változtatásának engedélyezését a Pp. 217. § (2)-(3) bekezdésének megfelelő tartalmú kérelemben. Engedélyezés esetén pedig a perfelvétel kiegészítés szabályai (Pp. 222. §) szerint kell eljárnia a bíróságnak. [Pp. 215. § (1) bek.]

CKOT2018.11.19:38. Van-e lehetőség a már előterjesztett írásbeli ellenkérelem kézbesítésére a felperes(ek) részére a perfelvétel módjának meghatározása előtt, ha az írásbeli ellenkérelmet még nem mindegyik alperes terjesztette elő? A többi alperes (pertárs) hogyan értesül a már előterjesztett írásbeli ellenkérelmekről? [Pp. 189. § (3) bekezdés]
A perfelvétel módjának meghatározásáról a bíróság nem dönthet addig, míg az ellenkérelem benyújtásának határideje valamennyi alperessel szemben le nem telt. Ezt követően, amennyiben további írásbeli perfelvétel nem szükséges, a bíróság a perfelvételi tárgyalást kitűzi, és az arra szóló idézéssel együtt minden fél részére kézbesíti az írásbeli ellenkérelmeket. [Pp.189. §]

CKOT2018.11.19:37. A bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése mellett elrendelheti-e a további írásbeli perfelvételt? [Pp. 187. §, Pp. 202. §, Pp. 203. § (5) bekezdés]
A három perfelvételi mód nem vegyíthető, de a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése mellett – a tárgyalás további előkészítése érdekében – a Pp. 202. §-a szerinti előkészítő irat benyújtását is elrendelheti. Erre sor kerülhet a Pp. rendelkezéseivel összhangban álló minden olyan esetben, amikor a további írásbeli perfelvétel elrendelésére a bíróságnak a kitűzés előtt nem volt lehetősége [pl. a Pp. 187. § a) pontja szerinti perfelvételi utat törvény kizárja] vagy a bíróság azt indokoltnak tartja, avagy a legnagyobb körültekintés mellett sem volt megállapítható az elrendelés indokoltsága (pl. a fél indokai előadása mellett indítványozza előkészítő irat benyújtására való felhívását), és a bíróság biztosítja a feleknek a további írásbeli előkészítés tárgyalásig történő lezárhatóságához szükséges megfelelő határidőt. [Pp. 187. §, 202. §, 203. § (5) bek.]. 

CKOT2018.11.19:36. Ha a bíróság a fél meghallgatása érdekében keresi meg a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróságot, úgy a megkeresett bíróság megtagadhatja-e a megkeresés teljesítését arra hivatkozással, hogy az jogszabályba ütközik, mert nem bizonyításfelvételre irányul? [Pp. 230. § (1) bekezdés, Pp. 263. § (1) bekezdés, Pp. 266. § (1) bekezdés, Pp. 267. §, Pp. 268. § (2) bekezdés, Pp. 270. § (1) bekezdés, Pp. 279. § (1) bekezdés, Pp. 282. § (1) bekezdés]
Ha a bíróság a fél meghallgatása érdekében keresi meg a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróságot, úgy a megkeresett bíróság a megkeresés teljesítését nem tagadhatja meg arra hivatkozással, hogy az jogszabályba ütközik, mert nem bizonyításfelvételre irányul. [Pp. 230. § (1) bek., 263. § (1) bek., 267. §, 268. §, 270. § (1) bek., 279. § (1) bek., 282. § (1) bek.]

CKOT2018.11.19:35. Mi a helyes intézkedés abban az esetben, ha a felperes a bíróság – a keresetlevél hiányai körében kiadott – hiánypótlási felhívását nem teljesíti, hanem beadványában eláll a keresetétől? [Pp. 241. § (1) bekezdés, Pp. 242. § (2) bekezdés]
Amennyiben a felperes a bíróság hiánypótlási felhívását nem teljesíti, hanem teljesen eláll a keresettől, a bíróság az eljárást megszünteti. [Pp. 241. § (1) bekezdés, 242. § (2) bekezdés]

CKOT2018.11.19:34. Hatályos-e a fél által a perfelvételi szakban, de nem perfelvételi iratban, önként benyújtott bizonyítási indítvány? [Pp. 191. § (3) bekezdés, Pp. 276. § (4) bekezdés a) pont]
Amennyiben a fél a perfelvételi szakban bizonyítási indítványát nem a Pp. 7. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti hatályos perfelvételi iratban, illetve a perfelvételi tárgyaláson szóban terjeszti elő, úgy a bíróság a Pp. 276. § (4) bekezdés a) pontja alapján mellőzi a bizonyítás elrendelését és ennek tényéről tájékoztatja a felet, valamint a Pp. 191. § (3) bekezdése szerint lehetőséget biztosít a nyilatkozat szóbeli előadására. [Pp. 191. § (3) bek., 7. § (1) bek., 276. § (4) bek.]

CKOT2018.11.19:33. Megalapozhatja-e a joghatóságot a perbebocsátkozás, ha az alperes csak beszámítást tartalmazó iratot terjeszt elő? [Pp. 240. § (1) bek. b), 2017. évi XXVIII. törvény (Nmjtv.) 91. §]
A Pp. 240. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bíróság az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de ba) azalperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy bb) azalperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja.
Az Nmjtv. 91. §-a pedig akként rendelkezik, hogy a magyar bíróság joghatóságát - az e törvényben megállapított kivételekkel - megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, ellenkérelmet terjeszt elő (perbebocsátkozás).
Figyelemmel a jogintézmény céljára, azaz arra, hogy kifejezett joghatósági kifogás hiányában az alperesnek a per érdemére vonatkozó nyilatkozata lehetővé tegye a magyar bíróságok eljárását – az Alaptörvény 28. cikkében írtakra is figyelemmel – a beszámítást tartalmazó irat előterjesztése is perbebocsátkozás. [Pp.240. § (1) bek., Nmjtv. 91. §]

CKOT2018.11.19:32. Kibocsátható-e a tárgyaláson a viszontkeresettel szembeni ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésének elmulasztása esetén a viszontkereseti kérelemnek megfelelő tartalmú bírósági meghagyás? [Pp. 213. § (4) bekezdés]
Mind tárgyaláson kívül, mind tárgyaláson lehetséges a viszontkeresettel szembeni ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésének elmulasztása esetén a viszontkereseti kérelemmel azonos tartalmú bírósági meghagyás kibocsátása. A viszontkereset-levél elintézése nem zárja ki a perfelvételi tárgyalás kitűzését, ezért a törvényi feltételek fennálltakor nincs akadálya annak, hogy a bíróság a perfelvételi tárgyaláson a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalva bocsássa ki a bírósági meghagyást. [Pp. 213. § (4) bek.]

CKOT2018.11.19:31. A fél kizárólag bírói felhívásra terjeszthet-e elő beadványt?
Ha a polgári perrendtartásnak nincs olyan rendelkezése, amely szerint a fél kizárólag a bíróság felhívására vagy engedélyéhez kötötten terjeszthet elő beadványt – pl. a Pp. 217. §, Pp. 203. §, Pp. 302. §, Pp. 306. § (1) és (2) bekezdései –, a fél bírói felhívás nélkül terjeszthet elő kérelmet például a tárgyalás elhalasztása, költségkedvezmény engedélyezése, határozat vagy jegyzőkönyv kijavítása, kiegészítése, mulasztásának igazolása iránt.  [Pp. 4. § (1) bekezdés, Pp. 203. §]

CKOT2018.11.19:30. A bíróság által megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelem elkésettsége esetén elegendő-e a meghosszabbítás iránti kérelemmel érintett percselekmény elmulasztása miatti jogkövetkezményt alkalmazni, vagy szükséges a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasító határozatot hozni? [Pp. 147. § (1) bekezdés]
A bíróságnak a határidő hosszabbítása iránti kérelem elutasításáról külön nem kell határoznia, a hatálytalanság tényéről kell a felet értesíteni. Az értesítésnek mindenképpen olyan formában kell megtörténnie, hogy az az iratból megállapítható legyen. [Pp. 147. § (1) bekezdés]

CKOT2018.11.19:29. Milyen formai követelmények szerint kell előterjeszteni a keresetváltoztatást tartalmazó beadványt, ha a felperesnek a gyermektartás megfizetése iránti perben előterjesztett keresetlevél benyújtása után jut tudomására, hogy az alperes az általa korábban ismerthez képest magasabb jövedelemmel rendelkezik, és ezért magasabb összegű tartásdíjat igényel az alperestől? [Pp. 185. § (2) bekezdés]
A Pp. 185. § rendelkezései a perfelvételi szakra irányadóak. Ha a bíróság a keresetlevelet még nem kézbesítette az alperesnek, még nem kezdődött meg a perfelvételi szak, a felperes keresetváltoztatása nem esik a Pp. 185. § hatálya alá. A beadványt a keresetlevél előterjesztésére vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni. Elegendő, ha az így előterjesztett formanyomtatvány csak a kereset új elemeit tartalmazza. Ilyen esetben a bíróságnak – megfelelő tájékoztatás mellett – az eredetileg előterjesztett keresetlevelet és a módosítást tartalmazó beadványt is kézbesítenie kell az alperesnek [Pp. 185. §].

CKOT2018.11.19:28. A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása iránti kérelem elbírálásának ügyviteli és eljárási kérdéskörén, így a kérelem régi vagy új ügyszámon elintézésén és a kérelem elutasítása elleni jogorvoslat biztosításának gyakorlatán változtat-e a Pp. 178. §-a? [Pp. 178. § (1) bekezdés]
A Pp. 178. § (1) bekezdése szerint újra előterjesztett keresetlevelet új ügyszámra kell lajstromozni, és ha az továbbra is hiányos, vissza kell utasítani [Pp. 178. § (1) bek.].

CKOT2018.11.19:27. A keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás és az erre történő hivatkozás mellett vissza kell-e utasítani a keresetlevelet, ha a felperes a keresetlevél záró részében nem tünteti fel a jogi képviselet alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet? [Pp. 170. § (3) bek. d) pont és Pp. 176. § (1) bek. j) pont, Üttv. 1. §].
Ha a fél perbeli képviseletére hivatott ügyvéd a keresetlevélhez a meghatalmazását csatolja és ennek tényét a keresetlevélben feltünteti, úgy a perbeli képviseleti joga egyértelmű, ez a képviseleti jogot megalapozó jogszabályhelyek feltüntetését is magában foglalja [Pp. 170. §, Pp. 171. §; Üttv. 1. §. (1) bekezdés]. Abban az esetben, ha a kötelező jogi képviselet ellátása az eljárásra jogosultak egyéb, speciálisnak tekinthető esetei szerint történik – különös figyelemmel a Pp. 75. § (1) bekezdés e) pontjára, amely a törvényben meghatározott egyéb személyt a Pp. 72. § (1) bekezdése alkalmazásában jogi képviselőnek minősíti – a keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a felperes elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését [Pp. 170. § (3) bek., 176. § (1) bek.].

CKOT2018.11.19:26. A keresetlevél kézbesítése esetén beálló kézbesítési fikció esetén az értesítéshez mellékelni kell-e az írásbeli ellenkérelem benyújtására történő felhívást és a bíróság egyéb végzéseit, vagy csak a keresetlevelet? [Pp. 137. § (3) bekezdés]
A Pp. 137. § (3) bekezdése szerint két esetben áll fenn a bíróság értesítési kötelezettsége a kézbesítési fikcióhoz kapcsolódóan: a keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetén. E jogszabályhely megfogalmazásából következően a bíróságnak az értesítéshez nem kizárólag e két határozatot kell mellékelnie, hanem minden más olyan bírósági iratot is, ami az adott kézbesítés tekintetében a keresetlevél vagy az eljárást befejező érdemi határozat jogi sorsát osztja, így például az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére történő felhívást is. [Pp. 137. § (3)]

CKOT2018.11.19:25. Amennyiben a perindítást megelőző ideiglenes intézkedés iránti kérelem megfelel az alaki követelményeknek, de feltételei nem állnak fenn, a bíróság a nemperes eljárásban érdemi döntést hoz-e? [Pp. 108. §, Pp. 103. § (1) bekezdés]
Abban az esetben, ha a perindítást megelőző ideiglenes intézkedés (Pp. 108. §) iránti kérelem megfelel az alaki követelményeknek, a bíróságnak a nemperes eljárás keretében már csak a Pp. 108. § (1) bekezdése szerinti feltétel teljesülését kell vizsgálnia. A Pp. 108. § (1) bekezdése szerinti feltétel akkor teljesül, ha a Pp. 103. § (1) bekezdésében megállapított vagylagos feltételek közül legalább egy teljesül és a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná. A kérelem alaki szempontból történő vizsgálatát követően tehát csak egyszintű vizsgálat van. Következésképpen a bíróság ezen a szinten az adott eljárást érdemben lezáró (a kérelmet érdemben elutasító vagy a perindítást megelőző ideiglenes intézkedést elrendelő) végzést hoz. [Pp. 103. § (1) bekezdés, 108. § (1)]