A Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zrt. felperesnek, a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata valamint a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. alperesek ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a Tolna Megyei Bíróság ítéletét, amelyben érvénytelenítette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságnak, a felek között felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti perben hozott, a felperes keresetét elutasító ítéletét.
Előzmény: Pécs városa 2009 szeptemberében felbontotta korábbi szerződését a vízművel. A szolgáltató cég vitatta a felmondás jogosságát, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbírósághoz fordult, amely 2010 februárjában elutasította a vízmű keresetét, és jogszerűnek minősítette a felmondást. Ezt a döntést a Vízmű megtámadta a Tolna Megyei Bíróságon, kérve a Választottbíróság ítéletének megsemmisítését. A megyei bíróság 2011 februárjában eljárási hibák miatt érvénytelenítette a választottbírósági döntést és új eljárásra utasította.
A választottbíráskodásról szóló törvény értelmében a választottbíróság köteles megadni mindkét félnek a lehetőséget arra, hogy ügyét előadhassa. A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja szerint, e szabály tartalmának megfelelő, a tisztességes eljárás követelményét a választottbírósági eljárásban is érvényre juttató, helyes alkalmazása körébe az is beletartozik, hogy ha a Választottbíróság az elé tárt jogvitában a felek által kötött, a jogviszonyukat több évtizedre részletesen rendező szerződés egy rendelkezésének egyik fél által sem hivatkozott semmisségét hivatalból észleli és felhívja e tényre a felek figyelmét. A Választottbíróságnak a semmisség, mint anyagi jogi tény észlelését követően meg kell adnia a felek számára a lehetőséget arra, hogy kifejtsék azzal kapcsolatos álláspontjukat, esetlegesen módosítsák kérelmüket, bizonyítási indítványt terjesszenek elő.
Miután erre a Választottbíróság az eljárása során nem adott a feleknek lehetőséget, emiatt az ügyük előadásához való joguk sérült. Ez a tényállás a választottbíráskodásról szóló törvény szerinti egyik érvénytelenítési okot megvalósította, ebből következően a Tolna Megyei Bíróság helytálló módon érvénytelenítette a Választottbíróság ítéletét.
Budapest, 2011. szeptember 26.
A Legfelsőbb Bíróság Sajtótitkársága