A felperes keresetében 9.950.453 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a 2006. szeptember 18-án a Szabadság téren megtartott tömeggyűlés során a rendőrség felszerelésében, eszközeiben bekövetkezett és a rendőrök túlmunkája díjazásaként felmerült károk miatt. Érvelése szerint az alperes a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya alá tartozó tömeggyűlés szervezője volt, ezért a Gytv. 13.§ (1) bekezdése és a Ptk. 339.§ (1) bekezdése szerint kártérítési felelősséggel tartozik a tüntetésen okozott károkért.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Jogi álláspontja szerint az alperes nem tekinthető a tüntetés szervezőjének, mert a Kossuth téri tüntetők egy részének a Szabadság térre irányításával nem merítette ki a szervezői tevékenységet. A rendőrökkel való együttműködés során a tőle elvárható magatartást tanúsította. Ezért a keletkezett károkért nem tartozik felelősséggel.
Az ítélőtábla rész-közbenső ítéletével megállapította, hogy a 2006. szeptember 18. napján a Magyar Televízió Budapest, V. kerület, Szabadság téri székháza előtt lezajlott rendezvény során a felperes tárgyi eszközeiben bekövetkezett károk miatt az alperest a károkozókkal egyetemleges felelősség terheli. Ezt meghaladóan a keresetet elutasító ítéleti rendelkezést helybenhagyta.
Az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel a jogerős rész-és közbenső ítélet ellen.
A Kúria közbenső ítéletével a jogerős rész- és közbenső ítéletet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta.
Megállapította, hogy a Kossuth téren tartott spontán tüntetéstől elkülönült a Szabadság téren tartott demonstráció. Az alperes irányításával, általa meghatározott időben, helyen és a petíció átadásának célzatával, tehát a szervezésében megvalósult tüntetés a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvény volt. A demonstráció céljára tekintettel a 3 nappal korábbi bejelentési kötelezettségnek már nem lehetett eleget tenni, azonban ez nem teszi a tüntetést jogellenessé. Az akkor vált jogellenessé, amikor elveszítette békés jellegét, és az erőszak elszabadult a téren. Az erőszakos cselekményeket követően csupán a rendőrség felkérésére próbálta lecsillapítani a tömeget, azonban ez nem vezetett eredményre.
Ezért az alperes szervezőként a Gytv. 13.§ (1) bekezdése alapján felel a rendőrség eszközeiben, felszerelésében bekövetkezett károkért. Mindemellett a Ptk. 339.§ (1) bekezdése szerinti kártérítési felelőssége is fennáll.
Budapest, 2012. január 12.
A Kúria Sajtótitkársága