A felperesek a 2002. március 01-jén létrejött adásvételi szerződés alapján megvásároltak az alperestől 74.000.000 forint vételár ellenében egy 134 m2 alapterületű új társasházi öröklakást. A szerződéskötés időpontjában az ingatlanon a kivitelezési munkák még folyamatban voltak. A vételárat a felperesek 11.000.000 forint kivételével megfizették az alperes részére. A fennmaradó vételárhátralék megfizetésére a szerződésből kitűnően a birtokba adás napját megelőzően legalább 5 nappal voltak kötelesek.
2002. augusztus 12-én a felperesek birtokba vették a társasházi lakást, a 11.000.000 forintos hátralékos vételárat azonban hibás teljesítésre hivatkozással nem fizették meg az alperes részére. Az alperes erre figyelemmel elzárkózott a felperesek tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges engedély kiadásától, és elállt az adásvételi szerződéstől.
A felperesek módosított keresetükben az elállás jogszerűtlenségének megállapítását és a bejegyzési engedély pótlását kérték a bíróságtól, valamint kijavítási költség, árleszállítás és kártérítés fizetésére kérték az alperest kötelezni.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság rendkívül széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatását követően, amelynek során tanúkat hallgatott meg, jelentős mennyiségű okiratot szerzett be, több magánszakértői véleményt vizsgált meg és igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le, ítéletével pótolta a bejegyzési engedélyt, megkereste az illetékes földhivatalt a felperesek tulajdonjogának bejegyzése végett, megállapította az elállás érvénytelenségét, és az alperest 2.265.624 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, az alperes tőkében és késedelmi kamatban való marasztalását, valamint az elállás érvénytelenségének megállapítását mellőzte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek határidőben érvényesítették a hibás teljesítésből eredő igényeiket, az őket megillető kijavítási költség, árleszállítás és kártérítés összege pedig a beszerzett szakértői véleményből kitűnően eléri az alperest megillető vételárhátralék összegét. Az alperes erre figyelemmel megalapozatlanul állt el az adásvételi szerződéstől, és szintén alaptalanul zárkózott el a bejegyzési engedély kiadásától. Mindezekre figyelemmel az alperesnek a felperesek tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatát pótolni kellett. Az alperes marasztalását ugyanakkor a másodfokú bíróság megalapozatlannak ítélte.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet, a felperesek pedig csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A Kúria a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. Az alperes felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálása során pedig megállapította, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül következtetett arra, hogy az alperes az adásvételi szerződést hibásan teljesítette, valamint, hogy az emiatt a felpereseket kijavítási költség, árleszállítás és kártérítés címén megillető összeg eléri a hátralékos vételár összegét. A követelés vételárba való beszámításának mindezekre figyelemmel nem volt törvényes akadálya, a beszámítás folytán pedig az alperes vételárkövetelése megszűnt. A bíróság ezért helytállóan rendelkezett a bejegyzési engedély pótlásáról, és jogszerűen intézkedett a felperesek tulajdonjogának bejegyzéséről. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2014. február 4.
A Kúria Sajtótitkársága