A felperes és testvére az I.r. alperes időszakonkénti elszámolás mellett közös gazdasági tevékenységet folytattak, amelynek során közöttük az elszámolással összefüggésben vita keletkezett.
A 2000-ben alapított II.r. alperesi társaság az I.r. alperes érdekeltségébe tartozik.
A felperes kereseti kérelmében elszámolási különbözet, ingatlan- és eszközhasználati díj, valamint ingók megosztása és kiadása, továbbá ingók utáni értékkülönbözet megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket.
A Zala Megyei Bíróság 1.Pf.20.279/2004/50. számú ítéletével – szakértői bizonyítást követően - kötelezte az I.r. alperest 11.706.410 forint elszámolási különbözet és kamatai felperes javára történő megfizetésére. Ezen túlmenően az I.r. alperes és a felperes közös tulajdonában lévő gépeket és eszközöket megosztotta, rendelkezett ingóságok kiadásáról és értékkülönbözet megfizetéséről, továbbá kötelezte az I.r. és a II.r. alpereseket eszközhasználati díj valamint helyiséghasználati díj és kamatai megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a Pf.I.20.034/2006/8. számú kijavított végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Rámutatott arra, hogy nem mellőzhető annak tisztázása, hogy a felperes és az I.r. alperes közötti gazdasági együttműködés mikortól kezdve állt fenn, figyelemmel arra, hogy az elszámolás során az akkor hatályos jogszabályi előírásokból kell kiindulni.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az ingatlanok használati díjának megfizetése iránti kereseti kérelemről részítéletekkel döntött. A műhely után a 4.P.21.387/2008/16. számú részítélettel 4.146.750 forint, a raktár után a 4.P.21.552/2010/19. számú részítélettel 1.837.080 forint használati díj egyetemleges megfizetésére kötelezte az alpereseket.
Az elsőfokú bíróság a részítéletek meghozatalát követően módosított felperesi kereseti kérelem alapján a 4.P.21.552/2010/26. számú ítéletével az elszámolási különbözet, az eszközhasználati díj és az ingók utáni értékkülönbözet vonatkozásában a keresetet elutasította.
A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette és pontosította. A kiegészített és pontosított tényállásra tekintettel jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az I.r. alperest a felperes javára 539.910 forint eszközhasználati díj és kamata megfizetésére. A felperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét leszállította. A fellebbezési eljárásban túlnyomórészt pervesztes felperest kötelezte az alperesek mint egyetemleges jogosultak javára fellebbezési perköltség megfizetésére, és a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viseléséről a pervesztesség, pernyertesség arányában döntött. Megállapította továbbá az alperesek illeték visszatérítésére való jogosultságát.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában rámutatott arra hogy a Győri Ítélőtábla megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatása már nem volt irányadó a perben, miután a felperes a keresetét megváltoztatta. A jogerős ítélet értelmében a módosított kereseti kérelemre tekintettel a felperesnek azt kellett bizonyítania, hogy az I.r. alperessel milyen tartalmú megállapodást kötött a haszon elosztásról, azonban ebben a körben a tényállításait nem bizonyította. Megállapította továbbá, hogy a felperes olyan értékű ingóságokat, eszközöket kapott az I.r. alperestől, melyek értéke meghaladja a bizonyított közös tulajdoni hányadának értékét, így a felperes a közös tulajdon megszüntetése címén ingók további ellenértékére sem tarthat igényt. A másodfokú bíróság igazságügyi szakértői vélemény alapján állapította meg, hogy mennyi volt a közös tulajdonban álló eszközök használati díja, és az I.r. alperesi 50 %-os többlethasználat alapján kötelezte eszközhasználati díj megfizetésére.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének megfelelő határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az elszámolás körében a szakértői véleményt mindenképpen figyelembe kellett volna venni, mert az objektív adatokon alapult, és megállapította, hogy a felek 50 – 50 %-os megosztási arányt alkalmaztak az elszámoláskor. Sérelmezte a bizonyítékok mérlegelését, továbbá azt is, hogy az eszközhasználati díj iránti igényét a bíróság részben elutasította.
Az I.r. és a II.r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, tekintettel arra, hogy a bizonyítékok helyes mérlegelésével jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a szakértői vélemény nem alkalmas a felperes és az I.r. alperes között létrejött megállapodás tartalmának alátámasztására, és a felperes tényállításait egyéb módon sem bizonyította. Az eszközhasználati díj tekintetében a másodfokú bíróság a szakértői véleményen túl amortizációs költségek figyelembe vételével számolt, így okszerű és logikus következtetéssel, a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértése nélkül döntött a felperesi kereseti kérelemről. A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2014. február 4.
A Kúria sajtótitkársága