A perben a felperes a fiával (I. rendű alperessel) megkötött, 3 ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségének, két ingatlan tekintetében pedig a vételár ajándékozásának megállapítását kérte, majd az öt ingatlan tulajdonjogára vonatkozóan ajándék visszakövetelése iránt terjesztett elő keresetet. A perben ezt meghaladóan kérte az I. rendű alperes kötelezését 27 konkrét ingóvagyon kiadására, ennek hiányában 85.000.000 forint megfizetésére.
Az eljárt bíróságok a szerződések érvénytelensége és az ajándék visszakövetelése körében részítélettel döntöttek.
A három ingatlanra vonatkozó szerződések esetében a felperes az érvénytelenséget a Ptk. 210. § (6) bekezdésére - színleltség – alapította. Állítása szerint a szerződések ténylegesen ajándékozást lepleztek, mert 1999. évben FVM által kiadott pályázat keretében a földvásárlás esetén az államtól a vételár 30 %-ig vissza nem térítendő támogatást lehetett igénybe venni. A másik két ingatlannál a vételár ajándékozását állította. A felek családi gazdálkodás keretében földműveléssel foglalkoztak.
Az elsőfokú bíróság a három ingatlan adásvételi szerződésénél megállapította azok színlelt jellegét és azt, hogy ajándékozási szerződést lepleztek. A másik két ingatlant illetően a vételár ajándékozásának megállapítását elutasította. Az ajándék visszakövetelése iránti kereset – bizonyítottság hiányában – elutasította.
A másodfokú bíróság további egy ingatlan vonatkozásában megállapította a vételár ajándékozását, de az ajándék visszakövetelés iránti kereset elutasítását helybenhagyta.
A jogerős részítélet elleni felülvizsgálati kérelmében a felperes az ötödik ingatlan vételára ajándékozásának megállapítását és az ajándék visszakövetelése iránti keresetének történő helyt adást kért. Az I. rendű alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a szerződések érvénytelensége iránti kereset elutasítását, illetve a jogerős részítélet szerinti további ingatlan vételárának ajándékozására vonatkozó döntés megváltoztatását (ebben a körben az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyását) kérte.
Sem a felülvizsgálati kérelem, sem a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem volt alapos. A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.
Az öt ingatlanra vonatkozó szerződések, a szerződéskötések körülményeit illetően igen kiterjedt bizonyítást folytattak le a bíróságok. A csatolt pályázati kiírások, a szerződések, a felek terjedelmes, aprólékosan levezetett beadványai koncentrált, időigényes felkészülést igényelt.
Budapest, 2016. március 30.
A Kúria Sajtótitkársága