Munkaügyek

Az alperes a 2013. május 9-én kelt határozatával elutasította a felperes által 2013. március 11-én előterjesztett, a szolgálati járandósága összegének a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khtv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti módosítására irányuló kérelmet. A határozat indokolása szerint az eljárt másodfokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottság (FÜV Bizottság) 2012.

A felperes 2007. szeptember 11-ével létesített határozatlan időtartamú munkaviszonyt az alperessel gépkocsivezető munkakörben. A felperes munkaviszonyát az alperes 2011. szeptember 14-én rendkívüli felmondással megszüntette arra hivatkozással, hogy a 2009-2011-es években az általa vezetett jármű tényleges fogyasztása számottevően eltért az igazolt átlagfogyasztástól. A felperes a járműbe vételezett üzemanyagot az alperes által nem ismert módon elvonta, és ezzel a munkáltatónak 5.057.361 forint kárt okozott. Az Sz.

A felperes munkáltató keresetében 7.080.000 forint és ezen összeg kamatának megfizetésére kérte kötelezni az ügyvezető igazgató alperest. Álláspontja szerint az alperes két megbízási szerződés megkötésével és a megbízási díjak kifizetésével kárt okozott, ezért a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 209. § (5) bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)  339. §-a alapján a kár megfizetésére köteles.

A felperes keresetében azt sérelmezte, hogy a garantált illetménye nem érte el az irányadó kormányrendeletekben kötelező jelleggel meghatározott garantált bérminimum összegét.

A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperest 2013. augusztus 1-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra illetménykülönbözet megfizetésére kötelezte.

A Kúria a jogerős ítéletet a következő indokolással hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesi szövetséget a Fővárosi Törvényszék 2011. december 1.napján jogerősen nyilvántartásba vette. A felperes a megalakulásról és céljairól 2011. december 5-én tájékoztatta az alperest, majd a munkáltató válaszlevele alapján 2011. december 19-én küldte meg a szövetség Alapszabályát és a Fővárosi Bíróság végzését.

A társadalombiztosítási szervek arra tekintettel, hogy a felperes 57%-os egészségi állapot mellett rehabilitálható, B1 minősítési kategóriába tartozik, a rehabilitációs ellátásra jogosultságát állapították meg. A bíróság a 2.M.858/2012/31. számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes B2 minősítési csoportba tartozó és az alperesnek a rokkantsági ellátás összegéről kellett döntenie az új eljárásban. A 2.M.858/2012. szám alatt folyamatban volt peres eljárásnak a felperes „állapotjavulása” nem volt a tárgya tekintettel arra, hogy az Mmtv. 33/A.

A felperes helyettes államtitkárként állt az alperes alkalmazásában, s arról tájékoztatták, hogy a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (Jt.) 36.§-a alapján a közigazgatási államtitkár javaslatára a helyettes államtitkári tisztségéből 2002.június 4-i hatállyal felmentik, egyidejűleg felajánlották részére az egyik főosztályon a főosztályvezető-helyettesi álláshelyet. A felperes állítása szerint ugyanezen a napon korábban már felmentést közöltek vele, mely nem tartalmazott felajánlott álláshelyet.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1997. szeptember 1-jén létesített általános sebész szakorvosként közalkalmazotti jogviszonyt a d-i Sz.P. Kórházban, ahol osztályvezetői feladatokat látott el. A közalkalmazotti jogviszonya 2005. december 31-éig állt fenn ezen intézménynél, 2006. január 1-jétől a szakfeladatot átvevő Sz.P. Kórház Közhasznú Társaság - jelen per I. rendű alperesének jogelődje - foglalkoztatta a Kjt. 25/A. § rendelkezései alapján.

A felperes 2003. április 14-étől határozatlan idejű munkaviszonyban területi kereskedelmi képviselő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A munkaszerződése 3. pontja szerint a munkavégzés helye változó, a munkakör jellegéhez, a munkáltató utasításához igazodó. A munkavégzés a munkavállalók által 12 hétre előre készített túraterv alapján történt. A munkavégzés napi munkaidő-keretben 8.00 és 17.00 óra között történt. A 8.00 órai munkakezdés a túraterv szerinti első üzletbe való megérkezéssel kezdődött. Az utolsó üzletet leghamarabb 17.00 órakor lehetett elhagyni.

A városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője jelentést tett a rendőrkapitányság vezetője részére, s ebbe a felperes tevékenységére, munkatársaival való kapcsolatára hivatkozva kérte, hogy a rendőrkapitányság vezetője fontolja meg a felperes soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatának az elrendelését. A rendőrkapitányság vezetője az iratra rávezette, hogy azzal egyetért, s azt aláírta. Ez alapján közel három hónappal később arra utasították a felperest, hogy soron kívüli alkalmassági vizsgálaton jelenjen meg.