Az alperes a 2013. május 9-én kelt határozatával elutasította a felperes által 2013. március 11-én előterjesztett, a szolgálati járandósága összegének a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khtv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti módosítására irányuló kérelmet. A határozat indokolása szerint az eljárt másodfokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottság (FÜV Bizottság) 2012. július 6-án kelt határozata a felperes egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanságát megalapozó balesetét, betegségét szolgálati kötelmekkel nem összefüggőnek minősítette, ezért a felperes kérelme nem teljesíthető. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy az alperes jogelődje a felperes részére – a 2006. március 23-án kelt határozat alapján – 2006. május 1-től szolgálati nyugdíjat folyósított, amelyet az elsőfokú hatóság 2012. január 1-től szolgálati járandóságként a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben folyósított tovább. A szolgálati járandóság felperes által kért, teljes összegben történő továbbfolyósítására a Khtv. 5. § (3) bekezdés a) pontja alapján akkor van lehetőség, ha a szolgálati viszony megszüntetésekor kiállított minősítő határozattal igazolt, hogy a nyugállományba helyezésre azért került sor, mert a felperes baleset, betegség miatt hivatásos szolgálatra alkalmatlan, és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő, a FÜV Bizottságok azonban ezzel ellentétes döntést hoztak. A felperes a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatát azért kérte, mert az egészségkárosodása túlnyomó részben a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek következtében alakult ki, abban nem sorsszerű megbetegedések dominálnak. Kérte annak megállapítását is, hogy korábbi munkahelyén szolgálat közben elszenvedett sérülései miatt bekövetkezett állapotrosszabbodása miatt került sor „egészségügyi” nyugdíjazására. A munkaügyi bíróság a keresetet a Khtv. 5. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 180. § (1)-(5) bekezdései és 196. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásával elutasította. Az ítéleti érvelés szerint a perben nem volt vitás, hogy a felperes szolgálati viszonyának megszüntetésére egészségügyi alkalmatlanság miatt került sor és az sem, hogy az azt megalapozó betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét – az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009.(X.30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (Rendelet) alapján lefolyatott minősítési eljárásban hozott – minősítő határozattal nem állapították meg a FÜV Bizottságok. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte a Khtv. 5. § (3) bekezdése és a Rendelet 38/A. §-a helytelen alkalmazására hivatkozva. A Kúria ítéletében rámutatott: a Khtv. 5. § (3) bekezdés a) pontja – helyes értelmezés szerint – azoknak a korábban szolgálati nyugdíjban részesült, 2012. január 1-től szolgálati járandósággá alakított ellátásban részesülő személyeknek biztosít lehetőséget az ellátás csökkentés nélküli továbbfolyósítására, akiknek a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szüntették meg, ha az alkalmatlanság okozati összefüggésbe hozható a szolgálati viszony fennállása alatt bekövetkezett azon balesetekkel, betegségekkel, amelyeknek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését a Hszt. 180. § szerinti határozattal megállapították. A társadalombiztosítási szerveknek a Khtv. 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogosultság elbírálása során orvosszakmai kérdések megválaszolásával tisztázandó tény fennállásáról kell dönteniük, azt, hogy az érintettek a hivatásos szolgálatra a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt váltak-e alkalmatlanná, főszabály szerint a Rendelet 38/A. § szerinti FÜV Bizottsági határozatok alapján kell megítélniük, amelyek tartalmi, szakmai helyessége a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a Ket. 109. § (1) bekezdés b) pontja alapján vizsgálható. A munkaügyi bíróság téves jogértelmezés eredményeként helyezkedett arra az álláspontra, hogy a Khtv. 5. § (3) bekezdésében írt feltételek körében a szolgálati jogviszony alkalmatlanság miatti megszüntetése mellett csak azt vizsgálhatta, hogy az alkalmatlanságot megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították-e. A bíróság a keresetet a második feltétel teljesülésének – felek által vitássá nem tett – hiányára tekintettel ítélte megalapozatlannak, ennek alapján hallgatólagosan mellőzte a FÜV Bizottsági határozatok tartalmával, a megjelölt balesetek, betegségek Bizottságok általi értékelésének elmaradásával, illetve annak téves voltával kapcsolatos kifogások vizsgálatát. Ezzel az értelmezéssel a munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozat érdemi felülvizsgálatának körét az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével, valamint 25. cikk (2) bekezdésének b) pontjával ellentétesen szűkítette le. Az alaptörvény-sértő értelmezés következtében a felperesnek nem volt lehetősége arra, hogy az igényét elutasító társadalombiztosítási határozatot az azt megalapozó, a Rendelet 38/A. §-a alapján kiadott FÜV Bizottsági döntésre is kiterjedően érdemben vitathassa és bírói úton felülvizsgáltassa. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2016. június 27.
A Kúria Sajtótitkársága