A felperes 2007. szeptember 11-ével létesített határozatlan időtartamú munkaviszonyt az alperessel gépkocsivezető munkakörben. A felperes munkaviszonyát az alperes 2011. szeptember 14-én rendkívüli felmondással megszüntette arra hivatkozással, hogy a 2009-2011-es években az általa vezetett jármű tényleges fogyasztása számottevően eltért az igazolt átlagfogyasztástól. A felperes a járműbe vételezett üzemanyagot az alperes által nem ismert módon elvonta, és ezzel a munkáltatónak 5.057.361 forint kárt okozott. Az Sz. Rendőrkapitányság határozatával a felperes ellen az általa jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének megalapozott gyanúja miatt tett alperes feljelentésére indult eljárást bűncselekmény elkövetése hiányában megszüntette. A felperes a módosított keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Arra hivatkozott, hogy ő kizárólag a munkáltató telephelyein üzemeltetett kutaknál tankolt, ahol nem volt zárt, ellenőrizhető rendszer kialakítva. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. A felperes a felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
A felperes felülvizsgálati kérelme a munkaviszony megszüntetése jogszerűsége vonatkozásában csak eljárási szabálysértésre, a Pp. 206. §-ának és 4. §-ának megsértésére hivatkozott; az alperes által alkalmazott intézkedés alapjául szolgáló anyagi jogszabályhelyre [Mt. 96. § (1) bekezdés] nem. Önmagában azonban a Pp. 206. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alapján történő felülvizsgálat nem eredményezheti a vonatkozó anyagi jogszabályhely megjelölése hiányában a felülvizsgálattal elérni kívánt célt, nevezetesen a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének a megállapítását.
Téves a felperesnek a Pp. 4. § (2) bekezdésre vonatkozó érvelése. A jelen perben nem áll fenn a Pp. 4. § (2) bekezdésében foglalt eset, ugyanis abból, hogy a vele szemben sikkasztás bűncselekménye miatt indult nyomozati eljárást megszüntették, nem következik, hogy nem követett el szándékosan vagy súlyos gondatlansággal olyan lényeges, jelentős mértékű kötelezettségszegést, amely a munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetését indokolta.
Budapest, 2016. június 23.
A Kúria Sajtótitkársága