Munkaügyek
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes részfoglalkozású főiskolai tanársegédi munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A házastársával fennálló életközössége megszűnésétől kezdődően a 2008. június 23-án született gyermekük a felperesnél lett elhelyezve.
A felperest törvényességi felügyelő és jogtanácsosi munkakörben kormánytisztviselőként foglalkoztatták. 2011. július 26-án a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés d) pontjára alapított felmentést postai úton kézbesítették a részére. A felperes keresetében a kormánytisztviselői jogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazását, eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, elmaradt illetmény, természetbeni juttatás, szabadságmegváltás, jubileumi jutalom, vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetését kérte.
Az elsőfokú bíróság által megállapított – a felülvizsgálati eljárásra is irányadó – tényállás szerint a felperes 1999. november 1-jétől állt az alperes alkalmazásában vagyonőri munkakörben. Az alperes a felperes meghallgatását foganatosította, mely során ismertetésre került, hogy az ellenőrzést nem minden esetben végezte szabályszerűen. Az ügyvezető közölte, hogy ez kimeríti az azonnali hatályú felmondás lehetőségét az ügy súlyára tekintettel, de választási lehetőségként felajánlotta a közös megegyezéses jogviszony megszüntetést.
A felperes 2014. június 30-án módosított munkaszerződése szerint 2012. április 1-jétől 2015. december 31-éig terjedő határozott időre létesített munkaviszonyt az alperesnél. A munkaszerződés 3. pontja szerint a közgyűlés által meghatározott és jóváhagyott feladatok eredményes teljesítése esetén prémium illeti meg a közgyűlés által meghatározott mértékben és módon. A 6. pontja rögzíti, hogy a felperes munkaviszonya csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg. A 7.
A felperes 2012. január 12-étől állt az alperes alkalmazásában idegenforgalmi ügyintéző, rendezvény-szervező munkakörben. A munkaszerződést 2012. december 1-jén módosították azzal, hogy ezen naptól a munkáltató a felperest kiemelt turisztikai projekt koordinátor munkakörben foglalkoztatta, a bruttó munkabérét pedig 295.000 forintra felemelte. A peres felek a felperes munkaszerződését 2013. január 28-án közös megegyezéssel ismét módosították, a korábban határozatlan idejű munkaszerződést határozott idejűvé alakították át azzal, hogy annak lejárta 2015. december 31-e.
A hivatásos szolgálati viszonyban álló felperessel szemben intézkedési kötelezettség elmulasztásának alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárás indult. A felperes állományilletékes parancsnoka a fegyelmi eljárást a felperessel szemben megindult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, valamint az eljárás jogerős befejezéséig a szolgálati beosztásából felfüggesztette. Egyidejűleg elrendelte a beosztásból való felfüggesztés időtartamára a felperes távolléti díja 50 %-ának visszatartását.
A hivatásos szolgálati viszonyban álló felperesek a perbeli időszakban különböző fokozott ellenőrzésekben vettek részt. Keresetükben a fokozott ellenőrzésben teljesített óraszámok alapján akciószolgálati pótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperesek keresetét az alperes kis részben történt elismerését meghaladóan elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet.
A felperes 2011. november 20-án rokkantsági nyugdíj iránti igénybejelentést terjesztett elő, amelyet a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a 2011. december 21-én kelt határozatával elutasított, mert a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása – az NRSZH elsőfokú szakértői bizottságának 2011. november 29-én kelt szakhatósági állásfoglalása szerint – nem érte el a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. § (1) bekezdésében írt legalább 50%-os mértéket. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot a 2013.
A társadalombiztosítási szervek 2013. március 1. napjától 2016. február 29. napjáig rehabilitációs pénzbeli ellátást állapítottak meg a felperes részére 55%-os egészségi állapota alapján. A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte azzal, hogy a felperes egészségi állapota 42%-os mértékű, így továbbra is a korábbi ellátásra jogosult. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A felperes 2001. március 10. napjától 2. fokozatnak megfelelő baleseti járadékban részesült a 28%-os mértékű baleseti egészségkárosodása alapján. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a felperes részére megállapított baleseti járadék ellátást 2013. szeptember 1. napjától 2015. augusztus 31. napjáig havi 14.790 forintra módosította, mivel a másodfokú szakértői bizottság szakvéleménye szerint a felperes üzemi baleseti eredetű egészségkárosodása és össz-szervezeti egészségkárosodása egyaránt 16%-os mértékű.