Munkaügyek

A felperes 1992. április 1-jén létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperesnél vállalkozásfejlesztési szaktanácsadó munkakörben. A felperes 2006. és 2007. években gyermeke és saját betegsége miatt keresőképtelen volt. E távolléttel, illetve annak igazolásával összefüggésben a felek között e-mail váltások történtek 2006. december 20-ától 2007. május 2-áig bezárólag. A 2007. április 5-én kelt munkáltatói utasítás szerint a kézhezvételtől haladéktalanul, de legkésőbb 2007.

A felperes az alperes rendőrkapitányságnál állt hivatásos szolgálati viszonyban, 2013. február 1-jétől járőrvezetői státusz terhén járőri beosztást töltött be. A felperes a szolgálatvezénylés kimutatása szerinti egyes napokon közterületre kiküldött járőrpárban dolgozott.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv a 2016. január 22-én kelt határozatával a 2015. július 28-án kelt elsőfokú határozatot – amelyben az alperes azért szüntette meg a felperes részére 2009. november 1-től folyósított rokkantsági járadékot, mert az egészségkárosodása az elsőfokú szakértői bizottság szakvéleménye szerint nem érte el a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT rendelet (MTr.) 1. § (1) bekezdése által előírt 80%-os mértéket – helybenhagyta az MTr. 2016. január 1-től hatályos 1.

A felperes 1975. január 15-étől állt az alperesnél ügyészségi szolgálati viszonyban. 2010. március 1-jétől a Sz. Nyomozó Ügyészség vezető ügyészeként teljesített szolgálatot. A Legfőbb Ügyész a felperes részére 2015. október 20-án kézbesített intézkedésével ügyészségi szolgálati viszonyát 2016. április 30-ával felmentéssel az Üsztv. 36. § (1) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése alapján megszüntette, mivel a nyomozó ügyészségek átszervezése miatt felajánlott beosztott ügyészi munkakört nem fogadta el. Az alperes a felperesnek végkielégítést nem fizetett.

Az alperes jogelődje 2016. január 7-én határozatot hozott, amelyben a felperes törvényes képviselője által 2015. december 22-én benyújtott, külföldön történő gyógykezelés engedélyezésére irányuló méltányossági kérelmet – a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX.25.) Korm. rendelet (Kr.) 5. § (1) bekezdése és 9. § (1)-(4) bekezdései alkalmazásával – elutasította. A határozat indokolása szerint az ellátás Magyarországon a társadalombiztosításba nem befogadott, így a hatóságnak a finanszírozási kérelemről a Kr. 9.

Az alperes a 2014. január 31-én kelt határozatával a felperes által foglalkoztatott biztosított részére – a 2007. szeptember 28-án bekövetkezett üzemi baleset miatt – 2009. február 1. és 2014. január 31. között kifizetett 987.513 forint baleseti járadék és a jövőre nézve, az ellátás folyósításáig további havi 15.023 forint megtérítésére kötelezte a felperest.

Az I. rendű felperes 2007. január 1-jén került az S. Rendőrkapitányság vizsgálói beosztásába, 2012. április 15-étől bűnügyi technikus. 2007. február 28-án vizsgálói munkaköri leírást kapott, amely szerint a bűnügyi technikusokat távollétükben helyettesíti. A bűnügyi technikusi munkakörhöz tartozó feladatokat ténylegesen 2010. október 29-én kelt munkaköri leírása alapján végezte. A II. rendű felperest 2009. szeptember 1-jével helyezték át, 2013. február 1-jétől bűnügyi technikus. A felperesek 2014.

A felperes 1989-től állt az alperes alkalmazásában, ezen időszak alatt több munkakört látott el. A felperes a K. Szakszervezete (KÉSZ) tagja volt, amely 2009. december 22-étől 23-áig sztrájkot szervezett. A sztrájkot utóbb a bíróságok jogerősen jogellenesnek minősítették. A postavezető 3 munkatárssal együtt a felperes jogviszonyát emiatt 2010. január 7-én megszüntette. Utóbb országos egyeztetés eredményeként a sztrájkszervezők munkaviszonyait az alperes országszerte helyreállította, így a felperes továbbfoglalkoztatását is biztosította. Az alperes nevében a postavezető 2015.

A légiforgalmi irányítók képzését Magyarországon kizárólag a felperes végzi. Az alperes 2009-ben légiforgalmi irányító képzésre jelentkezett a felperesnél, ahol egy hosszas kiválasztási folyamatot követően felvételt nyert. A felek három megállapodást kötöttek ezután egymással, így felnőttképzési szerződést, tanulmányi szerződést és lakhatási támogatás nyújtásáról szóló megállapodást. 2009.

A felperes docens munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. Munkaköri leírása alapján köteles volt az egyetemi szabályzatok munkakörére vonatkozó előírásait megismerni és betartani, munkakörének célja a tanszék oktató és kutató munkájában való részvétel volt.