Munkaügyek

A hivatásos szolgálati viszonyban álló felperes az alperes megyei rendőr-főkapitányságon  teljesített szolgálatot. A Nyomozó Ügyészség 2012. május 22-i jelzése, majd június 11-én kelt tájékoztatása alapján – amely szerint a felperest kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki – a kirendeltség vezetője 2012. augusztus 22-én a felperessel szemben fegyelmi eljárást rendelt el, amelyet a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztett.

A felperes 2006. szeptember 11-étől állt az alperes alkalmazásában. Később szakszervezeti tisztségviselő is volt. A felperes v-i lakos lévén a 2007. április 30-án kelt lakásbérleti szerződés alapján 2007. májusától határozatlan időre bérbe vett egy ingatlant D-ban, amelyre tekintettel albérleti támogatást igényelt a munkáltatótól. Ezt követően 2009. március 3-án lakásbérleti szerződést kötött egy másik lakásra, majd 2013. július 3-án ismét albérleti támogatás iránti kérelmet terjesztett elő.

A nyomozó ügyészség 2013. június 24-én a felperest gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 254. § (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt. A felperes gyanúsítására tekintettel az alperes 2013. július 3-án méltatlansági eljárást rendelt el vele szemben, melynek eredményeként a háromtagú méltatlansági bizottság határozatával megállapította a felperes méltatlanságát a gyanúsításban foglaltakkal indokolva.

Az alperes 2009. előtt kezdte meg a tevékenységét Magyarországon, amelynek során különböző jogi problémák merültek fel a működésével összefüggésben. Az alperesnél munkaviszonyban álló M.G. meggyőzte az ázsiai ügyvezetőt, hogy olyan jogtanácsosra van szükségük, és a feladatra a felperest ajánlotta. 2009. nyarán a felek M-án tartottak megbeszélést, ahol a felperes és a házastársa, valamint az ügyvezető és M. G. volt jelen. Ezen a megbeszélésen a munkaviszony főbb tételeit, a rendelkezésre állást, az ellátandó tevékenységet, illetve az ezért járó díjazást is megbeszélték a felek.

A felperes 1997. július 1-jén létesített határozatlan idejű munkaviszonyt a M.H. Kft-vel karbantartó munkakörre, amely utóbb karbantartási vezetőre módosult. Jogutódlás folytán 2012. május 22-étől a felperes munkáltatója az alperes lett, a munkaköre változatlan maradt. A felperes 2012. május 9-én részt vett a munkáltató Belső Munkaügyi Szabályzatáról (BMSZ) tartott képzéseken, és annak átvette egy példányát. 2012. október 26-án képzést kapott a munkáltatónál érvényben lévő Etikai Kódex rendelkezéseiről is. A felperes munkaviszonyát az alperes 2013.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot – amelyben az alperes a 2015. július 10-én kelt határozatával a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásával, a felperes 2014. január 6-ától fennálló közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel elrendelte a felperes öregségi nyugdíjának szüneteltetését – helybenhagyta. A felperes keresetében a határozat felülvizsgálatát arra hivatkozva kérte, hogy az alperes – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 78117/13.

Az alperes a 2015. december 12-én kelt határozatával a felperes részére 2012. január 1-től rehabilitációs ellátásként folyósított ellátást 2016. február 29. napjával megszüntette, egyidejűleg, 2016. március 1-től 27.900 forint rokkantsági ellátást állapított meg részére. A határozat indokolása szerint a felperes 2011. december 31-ig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, amelyet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 33. § (1) bekezdése alapján 2012.

Az I. rendű felperes 2000. október 2-ától közalkalmazotti jogviszonyban állt a M.I.-nél alkalmazásban kőműves-karbantartó munkakörben. A feladata a H.O.M. és a hozzá tartozó kisebb múzeumok épületeiben felmerülő fizikai (kőműves, karbantartó, festő) munkálatok elvégzése volt. 2009. őszén előbb szabadságon, majd baleseti táppénzen volt. 2010. január 14-étől 2011. augusztus 27-éig többször műtötték, mindkét kezében, csuklójában arthrosist állapítottak meg. 2010.

A felperes az alperes Megyei Igazgatóságán főosztályvezető munkakörben állt kormánytisztviselői jogviszonyban. 2011-ben az alperesnél szervezeti és tevékenységi kör változás zajlott, amely a felperes szervezeti egységét is érintette.

A felperes 1991. október 1-jétől állt alkalmazásban az I. rendű alperesnél forgalmi szolgálattevő munkakörben. A munkaviszonya kezdetétől folyamatosan ellátta a belföldi személypénztár kezelői feladatokat is. A 2012. június 14-én kelt munkaszerződés-módosítás szerint a felperes T. állomás létszámában forgalmi szolgálattevő munkakört látott el. A munkaköri leírása tartalmazta, hogy felelősségvállalási nyilatkozat alapján kezeli a személypénztárat, és végzi az azzal kapcsolatos teendőket. 2007. július 1-jétől az I.