Munkaügyek

2011. február 1-jétől 2011. április 30-áig terjedő időszakra az alperes ügynöki megbízási szerződést kötött a P. Kft-vel, amelynek 2007. október 17-étől a felperes az ügyvezetője.  A szerződésben rögzítették, hogy a felperes kizárólag a P. Kft-vel áll jogviszonyban, az alperessel sem munkaviszonyban, sem egyéb szerződéses jogviszonyban nem áll. Az alperesnél fennálló ügynöki megbízási jogviszony keretében a felperes B. több kerületében, valamint P.

A Magyar Köztársaság Kormánya és az alperes igazgatótanácsa az alperes jogállásáról megállapodást kötött, melynek kihirdetéséről a 2014. április 12-éig hatályban volt 90/1996. (VI.21.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) szólt. Ennek 1. és 2. pontja rögzítette, hogy az alperes politikai szervezetektől független, nem-érdekképviseleti, nem-nyereségérdekelt nemzetközi környezetvédelmi szervezetként tevékenykedik. A munkaszerződés szerint a felek 2000. január 7-étől létesítettek munkaviszonyt vezető jogtanácsos munkakörre.

A felperes 2009. október 1-jétől volt a B-i K Ügyészség ügyésze. Ügyviteli tevékenységét a magánjogi és közigazgatási jogi szakágban működtetett számítástechnikai rendszerben (MAKÖR-ben) kellett rögzítenie. A vezetőhelyettes ügyész 2013 szeptemberében észlelte, hogy a felperestől kevés aktát kap revízióra annak ellenére, hogy sokkal több akta található nála, ezért közösen átnézték a felperes szobájában lévő aktákat rögzítve, hogy azokban milyen intézkedést kell tenni. Felhívta a felperest, hogy mihamarabb dolgozza fel a hátralékot. Dr. K.M. vezető ügyész 2014.

Az N. Község Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatával jogutód nélkül megszüntette az önkormányzati alapítású és fenntartású könyvtárat. A megszüntető okirat szerint a közművelődési szervező, azaz a perújító felperes közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján átszervezés miatt szűnik meg 2012. november 14-ével. A felperes 2012. szeptember 4-én kelt felmentése indokolása szerint a jogviszony megszüntetésre az intézmény jogutód nélküli megszűnése miatt került sor.

A felperes 1970. június 24-étől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. A perbeli időszakban gondnok munkakört töltött be, azonban tényleges munkavégzési kötelezettség nem terhelte, mivel ő volt a szakszervezetének azon munkavállalója, aki a munkaidő-kedvezményt igénybe vette. Az alperes 2014. év végén átalakulás folytán jött létre, amikor három szomszédos megye társaságai a D. Zrt-be való beolvadással megszűntek.

A felperes a b-i üzletében Cs.K. és T.M.Zs. munkavállalókat rendelésfelvevőként készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatta akként, hogy a munkaszerződésükben a napi teljes munkaidőt 12 órára felemelte, majd velük napi 8, heti 40 óra részmunkaidős foglalkoztatásban állapodott meg, a bérezést is ehhez igazítva a minimálbér arányosan leszállított összegében állapította meg. Az elsőfokú hatóság a munkaügyi ellenőrzés eredményeként egybefoglalt határozatot hozott. A határozatban kötelezte a felperest, hogy Cs.K. és T.M.Zs.

A felperesek aneszteziológus orvosként, műtős asszisztensként, aneszteziológus asszisztensként, szakképzett ápoló, illetve laboratóriumi asszisztensként dolgoztak a Sebészeti Klinikán. A felperesek a többször módosított keresetükben az alperest egészségkárosító kockázati pótlék megfizetésére kérték kötelezni 1999. augusztus 10-étől 2011. október 31-éig terjedő időszakban. Hivatkozásuk szerint a munkájukat legalább a munkaidő 50 %-ában jogszabályban meghatározott különböző (kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichés) egészségkárosító kockázatok között végezték.

Az I. rendű felperes 2009. június 15-étől munkafelvevőként, a II. rendű felperes 2009. július 6-ától műszaki adminisztrátorként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes ügyvezetője 2011. május 12-én úgy határozott, hogy 2011. május 1-jétől minden munkatárs a bejelentett bruttó bérének nettó részét kapja alapbérként, majd másnap, május 13-án az ügyeleti beosztás elnevezésű dokumentumban arra kötelezte a munkavállalókat, hogy a hétvégi vásárban bér nélküli munkafelajánlás keretében 3 óra tanácsadást nyújtsanak és szórólapozzanak az alperes érdekében.

A felperesek az alperes rendőrkapitányságnál körzeti megbízott és járőr beosztásban álltak hivatásos szolgálati viszonyban. 2012. március 1. és 2015. március 31. között a felperesek személyenként 2000 órát meghaladóan vettek részt az országos rendőr-főkapitány által elrendelt migrációs és idegenrendészeti tárgyú, valamint az öt megyére elrendelt, a kijelölt településeken 24 órás rendőri jelenlétet biztosító ellenőrzés sorozatban, amelyre az alperes akciószolgálati pótlékot nem fizetett.

A felperes 2011. december 31. napjáig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, amely a megváltozott munkaképességű személek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 33. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra. A felperes  B1 minősítési csoportba tartozása okán rehabilitációs ellátásra lett volna jogosult, azonban a társadalombiztosítási szerveknek az Mmtv. 5. § (2) bekezdése szerint rokkantsági ellátást kellett megállapítani.