Közigazgatási ügyek

Közigazgatási ügyek

Tájékoztató a Kúria Kfv.III.37.415/2016.számú ügyéről

A tárgyalás elhalasztását a bíróság a peres felek közös kérelme alapján akkor is mérlegelni köteles, ha az elhalasztás kötelező esete nem áll fenn. Kivételesen fontos oknak a bizonyítási eljárás lefolytatásának szükségessége is tekinthető.

1952. III. Tv. 151. § (1);1952. III. Tv. 103. § (2)
2006. LIII. Tv. 1. § ;2006. LIII. Tv. 2. §
72/1996. Korm. 5. § ;72/1996. Korm. 10/A. §
72/1996. Korm. 11. §;393/2014. Korm. 1. §
393/2014. Korm. 1. Mell.

Budapest, 2016. november 17.

A Kúria Sajtótitkársága

Tájékoztató a Kúria Kfv.III.37.392/2016. számú ügyéről

A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal jogosult feladatainak ellátása érdekében a földgázkereskedő társaság irataiba betekintetni, ide értve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult a tevékenységre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyes társaságtól eseti és rendszeres információkat kérni. Ennek megtagadása esetén a társaság szankcionálására jogszerűen kerül sor.

2008. évi XC. Tv. 107. § (3), 127.§
19/2009. Korm. 132. § (3)

Budapest, 2016. november 17.

Tájékoztató az előéleti pontokban bekövetkező elévülési jellegű határidő figyelembevételéről

A Kúria a Kfv.II.37.061/2016/3. számú ítéletében kimondta, hogy a másodfokú közlekedési igazgatási hatóságnak figyelemmel kell lennie arra, ha a határozata meghozataláig a 18 pont valamely részpontja tekintetében eltelik a pontszámítást kizáró három éves időszak, mert ez esetben nem állapíthatja meg a 18 vagy azt meghaladó pontszám fennállását és nem vonhatja le ennek jogkövetkezményét, nem vonhatja vissza a járművezetői engedélyt és nem rendelheti el a vezetői jogosultság szünetelését a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 6.

Tájékoztató a Kúria döntéséről a Kfv.II.37.020/2016/7. számú jelentős ügyben, az áruhoz tartozó függőcímkén feltüntetendő adatok tárgyában

A felülvizsgálat során a Kúria azt állapította meg, hogy mind az elsőfokú bíróság, mind az alperes és az elsőfokú hatóság téves döntést hozott, amikor jogszabálysértésként értékelte, hogy a termékcímkén a gyártó és importáló neve, kereskedelmi neve, vagy védjegye és székhelye nem került feltüntetésre, mert a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 2. § 11. pontja és az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelv (továbbiakban: Irányelv) 2.

Tájékoztató a Kúria Kfv.II.38.080/2015/6. számú jelentős ítéletéről, bányaszolgalmi jog alapíthatósága tárgyában

Bányaszolgalmi jog a bányászati létesítmény építésekor hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 171. § (1) bekezdése – azonosan a jelenleg hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:164. § (1) bekezdésével – kimondja, hogy a szolgalmi jog az erről szóló határozat meghozatalával keletkezik, nem pedig a vezeték létesítésével.

Sajtóközlemény a Kfv.I.35.138/2016. számú jelentős ügyben az adóhatóság kiegészítő ellenőrzést elrendelő végzése tárgyában

Az adóhatóság a kiegészítő ellenőrzést elrendelő végzése tartalmi kereteihez kötve van.

Jogellenesen elrendelt kiegészítő ellenőrzés során végzett eljárási cselekmény nem eredményezi a határidő nyugvását.

A határidőn túl foganatosított cselekmény, az annak nyomán beszerzett bizonyíték a döntéshez nem használható fel.

Tájékoztató a Kúria döntéséről a Kfv.I.35.280/2016/6. számú ügyben, a tagállamok közötti saját vagyon mozgatása tárgyában

A tagállamok közötti  saját vagyon mozgatása, függetlenül a mozgatás céljától, fő szabály szerint termékértékesítésnek minősül, azaz szolgáltatás igénybevétele céljából történő vagyonáthelyezés is eredményezhet az áfa fizetési kötelezettség szempontjából termékértékesítést.

Tájékoztató a Kúria Kfv.IV.37.936/2015/8. számú döntéséről, ügyféli jogállás értelmezéséről közigazgatási eljárásban

A közigazgatási eljárás garanciális szabályainak megsértése az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok betartásával is ugyan azon közigazgatási döntést hozná meg a hatóság.

Felperes az önkormányzattól felparcellázott telket vásárolt, amelyen építési engedély nélkül családi házat épített. A kérdés területet az erdészeti hatóság erdőrészletként tartja nyilván, így az erdő igénybevételét illetően közigazgatási jogviszony állt fenn az erdőhatóság (az ügy alperese) és az önkormányzat között.