A közigazgatási eljárás garanciális szabályainak megsértése az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok betartásával is ugyan azon közigazgatási döntést hozná meg a hatóság.
Felperes az önkormányzattól felparcellázott telket vásárolt, amelyen építési engedély nélkül családi házat épített. A kérdés területet az erdészeti hatóság erdőrészletként tartja nyilván, így az erdő igénybevételét illetően közigazgatási jogviszony állt fenn az erdőhatóság (az ügy alperese) és az önkormányzat között.
Megelőző eljárás az erdőterület engedély nélküli igénybevétele miatt folyt, majd az újabb eljárás az engedély nélkül igénybe vett terület helyreállítása alóli felmentés tárgyában volt folyamatban az alperesi erdőhatóság és a felperesi önkormányzat között. A közigazgatási eljárásban az alperes nem engedélyezte az erdészeti igazgatás szerinti erdő részleges igénybevételét, valamint nem engedélyezte az engedély nélküli igénybe vett részterületre fennálló helyreállítási kötelezettség alól történő felmentést sem. Mindez azt jelentette, hogy az adott területen az önkormányzattól jóhiszeműen vásárolt telken felépített családi házat el kell bontani. A telek, illetve a családi ház tulajdonosát a közigazgatási eljárásban a hatóság nem ismerte el ügyfélnek.
Az önkormányzat a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, a perbe a családi ház tulajdonosa, a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott. Az ügyben eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság álláspontja szerint a beavatkozót a közigazgatási eljárásban ügyfélnek kellett volna tekinteni.
Az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélettel szemben. Az alperes szerint a beavatkozót az erdőhatósági jogviszonyban nem lehet ügyfélnek tekinteni, de még ha ügyféli minősége meg is állapítható, az ügy érdemére nem hat ki, hogy az eljárásban nem vett részt. A családi ház tulajdonosát amennyiben kár éri, azt önkormányzattól követelheti.
A felülvizsgálati kérelem tárgyában eljárt Kúria, a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy a beavatkozó a megelőző közigazgatási eljárásban ügyfélnek tekintendő, hiszen azon túl, hogy az eredeti állapot helyreállítása a családi házának lebontását eredményezné, vizsgálandó, hogy az erdő igénybevétele alapjának jogszerűségét az erdőtörvény szerint megteremtő közérdek tükröződik-e a beavatkozói érdekkörben. Ezt csak akkor tudja a beavatkozó a közigazgatási eljárásban megjeleníteni, ha eljárásjogi státusza biztosított, lehetősége van bekerülni az ügyfél pozíciójába.
A Kúria döntésének elvi tartalma szerint a közigazgatási eljárás garanciális szabályainak a figyelmen kívül hagyása (megsértése) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok betartásával is ugyan azon közigazgatási döntést hozná meg a hatóság.
Budapest, 2016. október 7.
A Kúria Sajtótitkársága