Közigazgatási ügyek

[1] Az alperes a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) alapján hivatalból eljárást folytatott le a Zrt. működésének ellenőrzésére. A vizsgálat alapján az alperes visszavonta a Zrt. engedélyét, majd kezdeményezése nyomán 2015. március 5-én elrendelték a Zrt. felszámolását. Ezt követően, a 2015. augusztus 28-án értesítették a felperest, hogy az alperes, alkalmazva az MNB tv. 75.§ (5) bekezdés szerinti időbeli korlátot, hivatalból célvizsgálatot indított vele szemben.

Magánszemély által benyújtott Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás iránti kérelem nem utasítható el azon az alapon, hogy az adott erdőrészleten részben az államnak is van tulajdona. Ha a támogatás alapját képező erdőterület részben állami tulajdonban, részben egy magánszemély tulajdonában van, az utóbbi részére nyújtandó támogatás összegének kiszámítása érdekében figyelembe kell venni az ezen állami tulajdonban lévő terület nagyságának a magánszemély tulajdonában lévő terület nagyságához viszonyított arányát.

Az elővásárlási jog gyakorlására a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21.§ (3) bekezdésében biztosított határidő anyagi jogi jellegű. E határidő számítására a Polgári törvénykönyvről szóló 2003. év V. törvény 8:3.§ (3) bekezdése irányadó. Ezért ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

Budapest, 2017. június 13.

A Kúria Sajtótitkársága

Felperesi társaság vállalta, hogy az adásvételi szerződéssel megszerzett telekingatlanon lakóházat épít. Erre tekintettel az adóhatóság a felperest terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetését négy évre felfüggesztette. A határidő eltelte után az adóhatóság jogerős határozatával megállapította, hogy a felperes által létrehozott építmény vegyes funkciójú lakóház, melyben a lakások és az azok rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségek hasznos alapterülete nem éri el a felépítmény teljes alapterületének 51%-át, ezáltal az illetéket meg kell fizetni.

A felperesnél az elsőfokú adóhatóság adóellenőrzést végzett, melyen eredményeként meghozott határozatában adókülönbözetet állapított meg és kötelezte a felperest adóbírság megfizetésére. Az indokolásban megállapította, hogy a felperes olyan számlák után élt adólevonási jogával, melyekben szereplő gazdasági események nem a számlák szerint mentek végbe. Egy magánszemély által működtetett szervezet élelmiszeripari termék eladására körbeszámlázási láncolatot hozott létre, melynek tagja volt a felperesi társaság is. A számlák a felperest adólevonási jog gyakorlására nem jogosítják fel.

A felperes az őt „nem felelt meg” minősítéssel ellátó hatósági döntés kapcsán a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmával érvelt. Kifogásolta, hogy szakmai teljesítményét egy, a könyvvizsgálói tevékenység elvégzését követően hatályba lépett jogszabály anyagi jogi rendelkezései figyelembe vételével vizsgálták és minősítették.

Perbeli ügyben II. és III. rendű felperesként eljáró szülők engedély nélkül  zártkerti övezetben a megengedettnél hatszor nagyobb és részben lakó funkciójú házat építettek, amely összesen három telket érintett, benne a szülők közös kiskorú gyermeke tulajdonában állót is. A hatóság a szülőket bontásra kötelezte, mely határozatot perrel támadtak.

A vámügyben eljáró hatóság az utólagos ellenőrzés eredményeként hozott határozatában visszavonta a korábbi döntéseit, és kötelezte a felperest - más természetes, illetve jogi személyekkel együtt – egyetemlegesen vám és általános forgalmi adó megfizetésére. Érdemi döntését a közösségi vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (Vámkódex) 38. és 91. cikkére alapítottan azzal indokolta, hogy a közösségi külső árutovábbítási eljárások nem zárultak le szabályosan. A nem közösségi árukat jogellenesen elvonták a vámfelügyelet alól, ezért a Vámkódex 203.

A felperes az elsőfokú peres eljárás során a 16. sorszámú beadványát elektronikus úton nyújtotta be, amely következtében a felperes az elektronikus kapcsolattartást választotta kötelezően alkalmazandó kapcsolattartási formaként a per további részére.

Ezt követően az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes a jogerős ítéletet az elektronikus rendszerből – a letöltési igazolás tanúsága szerint – 2017. február 14-én töltötte le.

Az I. rendű alperesi beavatkozó mint ajánlatkérő 2015. elején nyílt közbeszerzési eljárást indított a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése megvalósításához szükséges kiviteli tervek elkészítésére, és építési munkák elvégzésére. A módosított ajánlattételi határidőre három másik cégen kívül a felperes egy másik céggel közösen nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatkérő 2015. június 5-én tájékoztatta a felperest kizárásáról, és ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról.