Közigazgatási ügyek
A felperes az általános forgalmi adó (áfa) bevallásában levonható adóként szerepeltette azoknak a számláknak az adótartalmát, amelyek ”lábon álló erdő” értékesítéséről kerültek kibocsátásra.
A másodfokú adóhatóság (alperes) - helybenhagyva az elsőfokú adóhatósági határozatot - azt állapította meg, hogy a felperes tevékenysége nem minősül általános forgalmi adó (áfa) mentesnek, ezért terhére adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, mellőzte az adóbírság kiszabását, de késedelmi pótlékot számított fel.
A Kúria az ügyben hatályában fenntartotta a másodfokú jogerős adóhatósági határozat ellen előterjesztett keresetet elutasító jogerős ítéletet.
Az adózó (felperes) által előterjesztett felülvizsgálati kérelem kapcsán a következőkre mutatott rá:
A felülvizsgálati eljárásban, rendkívüli jogorvoslati jellege miatt, csak a bírói jogalkalmazással összefüggésben keletkezett jogsérelmek orvosolhatók, a közigazgatási hatóság eljárására kereset szerint visszavezethető – bírói ítélettel már elbírált – jogsértések nem reparálhatók.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 3/2017. számú határozatában (NVB határozat) azt állapította meg, hogy a Fővárosi Választási Bizottság által hitelesített „Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma legalább 139.196, amely eléri a népszavazás elrendeléséhez szükséges számot.
A felperesi beavatkozó kérelmére az építési hatóság határozatával 2005-ben építési engedélyt adott egy több szintes irodaépületre, az ehhez kapcsolódó teremgarázsra és üzemanyagtöltő állomásra. A hatóság határozatával az üzemanyagtöltő állomásra és a hozzá tartozó kereskedelmi egységre ideiglenes használatbavételi engedélyt adott, majd egy másik határozatával az irodaépület komplexumra és az üzemanyagtöltő állomásra is kiterjedő végleges használatbavételi engedélyt adott ki.
A felperes, mint integrátor forgóeszköz finanszírozási szerződéseket kötött különböző termelőkkel. A szerződésekben az integráltak arra vállaltak kötelezettséget, hogy adott nagyságú területen adott mezőgazdasági terményt termelnek, és a termeléshez szükséges forgóeszközöket, a finanszírozás mértékéig, kizárólag a felperestől vásárolják meg. Az integrációs forgóeszköz finanszírozási szerződések elválaszthatatlan melléklete volt az általános szerződési feltétel.
A felperes 2014. június 7. napján Németországban vásárolt személygépkocsit kívánt Magyarországra hazahozni. A személygépkocsira 2014. június 10. napján a magyarországi úti cél megjelölésével ideiglenes rendszámot kért és kapott Németországban. Az ideiglenes rendszám öt napra volt érvényes, 2014. június 14-ig tartó időszakra. Ezen kiállított ideiglenes forgalmi engedélyben feltüntetésre került a gépjármű típusa, forgalmi rendszámba az üzembentartó neve és lakcíme, a jármű azonosításához szükséges alvázszám is. Az okiratot az okmányiroda aláírásával és bélyegzőjével látta el.
A közbeszerzési eljárásban a kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét a törvény akként szabályozza, hogy azt a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb kell az ajánlatkérőnek megválaszolnia, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal kell a tájékoztatást megadni. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a kiegészítő tájékoztatást az utolsó napon a hivatali idő lejárta előtt kell továbbítani, vagy hogy a kiegészítő tájékoztatás akkor minősül megadottnak, amikor azt az adott gazdasági szereplő (ajánlattevő) megismerte.
A felperes egy nemzeti vagyon részét képező folyóparti ingatlan tulajdonosaként, engedéllyel beton partvédőművet hozott létre és üzemeltetett. Az üzemeltetési engedély lejárta után azonban annak meghosszabbítását nem kérte, a vízfelület kezelő vízügyi szerv pedig a közérdek hiányára hivatkozással az üzemeltetés átvételét megtagadta. Ennél fogva a vízügyi hatóság a partvédőmű elbontására kötelezte felperest.
A Kúria megállapította, hogy a kormányhivatal csak azon önkormányzati rendeletek, illetve önkormányzati rendeleti rendelkezések vizsgálatát kérheti a Kúriától, amelyre nézve korábban eredménytelen törvényességi felhívást bocsátott ki. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga.