Gazdasági ügyek
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSzÁF) – a felülvizsgálati eljárásban megállapított jogutódlás eredményeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – közérdekű keresetben kérte az alperes pénzügyi vállalkozás által alkalmazott egyes általános szerződési feltételek (ászf) tisztességtelenségének megállapítását.
2010. szeptember 21-én az áruszállítást főtevékenységként végző felperes mint vevő, illetve adós és az I.r. alperes mint eladó, illetve hitelező között atipikus, hitelezési jogviszonnyal vegyes, siló pótkocsik és az azok működtetésére szolgáló kompresszorok és egyéb tartozékok tulajdonjogának átruházására, - a vételár részletekben történő kifizetésének biztosítása mellett - közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződés jött létre. E szerződést az I.r. alperes javára a II.r., a III.r. és a IV.r. alperesekkel kötött ingó, illetve ingatlan jelzálogjog szerződés, a III.r. és a IV.r.
A felperes 1999. augusztusában nyújtotta be a keresetét, 125.601.792 Ft és késedelmi kamatainak megfizetése iránt, kártérítés címén, illetve 4.896.410 Ft értékű ingóság kiadása iránt, tulajdonjogára hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság az igénynek részben helyt adott. Az alperest 30.437.925 Ft és kamatainak megfizetésére kötelezte 2012. július 26-án kelt, 171. sorszámú ítéletével. A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás kiegészítése után, a marasztalási összeget 400.000 Ft-tal leszállította, az elsőfokú ítéletet egyebekben helyben hagyta.
A II.r. alperesnek az I.r. alperes részére történt áruszállítása alapján 613.113.437 Ft értékű követelése keletkezett. Ennek kiegyenlítése érdekében a felek között – egyebek mellett - mezőgazdasági termékértékesítési szerződések jöttek létre, illetve az I.r. alperes az általa harmadik személlyel kötött termékértékesítési szerződésekből eredő követelését engedményezte a II.r. alperes részére, tartozása részbeni kiegyenlítése címén.
A felperes 18 évvel ezelőtt benyújtott keresete alapján, tulajdonjog megállapítása iránt indult perben, a fellebbezési eljárások során az elsőfokú bíróság ítéleteinek három ízben történt hatályon kívül helyezését követően, az elsőfokú bíróság részítéletet hozott.
Az elsőfokú bíróság a felperes 2012. július 3-án előterjesztett keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította arra hivatkozással, hogy az alperes EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe, mely - figyelemmel a Kúria 1/2012 PJE határozatában kifejtettekre - nem rendelkezik perbeli jogképességgel.
A másodfokú bíróság 2012. december 11.én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A másodfokú bíróság jogerős végzésével a felperes keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásával idézés kibocsátása nélkül elutasító végzést helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperesnek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 351. §-a alapján előterjesztett kereseti kérelme nem tesz eleget a Kbt. 350.
A felperes és a IV.r. alperes megállapodtak 20 millió Ft keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról a felperes ingatlanán a IV.r. alperes által a perben nem álló Kft. részére nyújtott kölcsön biztosítása érdekében. A Kft. felszámolásának megindulásakor a IV.r. alperes a követelését a felszámolóhoz bejelentette, azonban a kölcsön jogviszonyt, melynek biztosítására a keretbiztosítéki jelzálogjogot alapították, nem mondta fel. A felszámolás tartama alatt a IV.r.
A kártérítés megfizetése iránti perben az eljárt bíróságok az alperes kártérítési felelősségét eltérő okokból nem találták megállapíthatónak. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogellenesen mondta fel a szerződést, de a felperes kára és a jogellenes magatartás között az okozati összefüggés fennálltát nem találta bizonyítottnak. A másodfokú bíróság ezzel szemben a felmondást nem találta jogellenesnek.
Az adós által kezdeményezett, mintegy 660 hitelezőt érintő csődeljárásban az elsőfokú bíróság a csődegyezséget jóváhagyta, és a csődeljárást befejezetté nyilvánította. Hitelezői fellebbezések folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a csődeljárást megszüntette.