A másodfokú bíróság jogerős végzésével a felperes keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásával idézés kibocsátása nélkül elutasító végzést helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperesnek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 351. §-a alapján előterjesztett kereseti kérelme nem tesz eleget a Kbt. 350. §-ban írt követelménynek, mely szerint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg annak határozatának felülvizsgálata során a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa. A felperes által korábban kezdeményezett ilyen eljárást, de a jogerős ítélettel befejeződött közigazgatási perben (alapügy) a bíróság nem állapított meg jogszabálysértést.
A jogerős végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését kérte, mivel az álláspontja szerint – általa pontosan megjelölt – uniós jogszabályokba és alapelvekbe ütközik. A Kbt. 350. §-ának és a hivatkozott uniós jogszabályok közötti ellentmondások feloldása érdekében előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is indítványozta.
A Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására utasította.
A Kúria megítélése szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának ez az esete a jelen perben még analógiával sem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy azt megelőzte az alapügy, melyben a hatósági eljárás – bíróági jogorvoslati út igénybevétele mellett - jogerősen befejeződött. A jelen perben tehát nem volt jogszerű lehetőség a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, hanem érdemben kellett volna a keresetről dönteni. Mivel az előbbi intézkedés esetén res iudicata hatású döntés nem születik, a kereseti kérelem érdemi elbírálása esetén viszont igen, a jogerős végzés az ügy érdemi elbírálására kiható lényeges eljárási szabályt sért.
A Kúria álláspontja szerint a felperes által hivatkozott EU bírósági ítélet, illetve az Európai Bizottság közlése nyilvánvalóan nem alkalmasak a Kbt. 350. §-ában előírt jogerős hatósági, vagy bírósági határozat pótlására. Az EU Bíróság hivatkozott ítéletét az EUMSz. 267. cikkében szabályozott előzetes döntéshozatali eljárásban hozta. Az EU Bíróság ezen jogértelmezése kötelező érvényű, de nem tartalmaz – az előzetes döntéshozatali eljárás célja és rendeltetése alapján nem is tartalmazhatott – megállapítást az adott perben előterjesztett kereseti kérelem megalapozottsága tekintetében. Ez utóbbiról minden esetben az előterjesztő tagállami bíróságnak kell az ügy érdemében hozott határozatával dönteni. Az EU Bíróság ítélete nem veszi át, nem pótolja az alapeljárásban eljáró bíróságok döntési kötelezettségét, ítéletük szerepét.
Nyilvánvalóan nem pótolhatja a Kbt. 350. §-ában előírt jogerős határozatot az Európai Bizottság csatolt állásfoglalása sem.
A Kúria álláspontja szerint a jelen perben – a közbeszerzési eljárásban állítólagosan jogszabálysértést elkövető ellen - előterjesztett kártérítési kereset keretei között eljáró bíróság mintegy „jogorvoslati” bíróságként maga nem ítélheti meg, hogy az alapügyben hozott jogerős ítélet jogszerű-e, az uniós jognak, az EU Bíróság joggyakorlatának megfelel-e.
A Kúria előzetes döntéshozatali eljárást az eljárás jelen szakaszában nem kezdeményezhetett. A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős végzést a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző lényeges eljárási szabálysértés miatt helyezte hatályon kívül, mely eljárási szabály értelmezése és alkalmazása tekintetében nincs uniós jogi követelmény. A felperes által megjelölt kérdésekben ezen eljárás kezdeményezése annyiban idő előtti is, hogy a folyamatban lévő perújítási eljárásban születhet olyan határozat, amely a Kbt. 350. §-ában írtaknak megfelel.
Budapest, 2013. november 4.
A Kúria Sajtótitkársága