Gazdasági ügyek

Az adós csődeljárásában az elsőfokú bíróság több hitelező kifogását elbírálta, egyebek mellett a B.L. Zrt. hitelező kifogását is, melyet arra hivatkozva utasított el, hogy azt a hitelező idő előtt nyújtotta be. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályai szerint a csődeljárásban elbírált kifogás ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

Az elsőfokú bíróság az adós és a hitelezők között létrejött egyezséget jóváhagyta és a csődeljárást befejezetté nyilvánította.

A felperes mint vevő és az alperesek mint eladók között ingatlan adásvételi szerződések jöttek létre. A felperes a szerződésektől elállt és keresetet nyújtott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz, melyben kérte, hogy kötelezze egyetemlegesen a per alpereseit visszajáró első vételárrészlet, illetve visszajáró előleg jogcímén 124.660.517 forint és ennek kamatai megfizetésére. Az alperesek kérték a kereset elutasítását.

A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése

Nem jogszabálysértő, ha a részvénytársaság közgyűlése azonos tartalommal olyan új határozatokat hoz, amelyeket korábban a bíróság eljárási okokból helyezett hatályon kívül, amennyiben azok tartalma nem sért jogszabályt és a közgyűlés az új határozatok meghozatala során a jogszabályoknak valamint az alapszabálynak megfelelően járt el.

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

Amennyiben a felek szóban megállapodnak a részvények átruházásában, az új tulajdonosi struktúra ennek megfelelően kialakul, az új tulajdonosok feltüntetésével kerülnek kinyomtatásra az új részvények, a részvényesi jogokat ezen új, tulajdonosi összetételnek megfelelően gyakorolják, nem lesz érvénytelen az, az utóbb kötött írásbeli szerződés, amely, mintegy írásba foglalva tartalmazza a korábbi szóbeli megállapodásukat, amennyiben az, egyebekben nem valósítja meg, a Ptk.-ban szabályozott valamely érvénytelenségi okot.

Az adós felszámolója a felszámolás kezdő időpontját követő 1 év eltelte után benyújtotta az első közbenső mérleget, melyet a bíróság jóváhagyott, fellebbezés folytán azonban ez a végzés a közbenső mérleg fordulónapját (2004. szeptember 30.) követő 3 év múlva emelkedett jogerőre.

A felszámoló az első közbenső mérleg fordulónapját követően működő egységként értékesítette az adós vagyonát 250 millió forintért.

1996. január 1-től kezdődően az alperes megbízása alapján a felperes bizományosként értékesítette az alperes által gyártott forgácslapokat, és az 1996. január 1-től 2000. december 31-ig terjedő időre megkötött kizárólagossági megállapodásuk szerint ezen árukat az alperes Romániában csak a felperes közreműködésével értékesíthette. Az alperes a bizományi szerződést 1999. április 12-én felmondta, és ezzel a kizárólagossági megállapodás teljesítése is lehetetlenült.

Gfv.IX.30.221/2011/6.szám

Az állami vállalatok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. tv. (Átv.) 21.§-a (2) bekezdésének az 1990. szeptember 18-ától hatályos szövegezése szerint az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész (részvény) a föld fekvése szerinti önkormányzatot illeti meg. Az I.r. alperes jogelődje (a továbbiakban I.r. alperes) a "megfelelő" szót akként értelmezte, hogy az önkormányzatnak csak az arányos, a vállalati kötelezettségekkel csökkentett belterületi földértéknek megfelelő üzletrész, részvény adható ki.