A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSzÁF) – a felülvizsgálati eljárásban megállapított jogutódlás eredményeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – közérdekű keresetben kérte az alperes pénzügyi vállalkozás által alkalmazott egyes általános szerződési feltételek (ászf) tisztességtelenségének megállapítását.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a támadott kikötések tisztességtelenségére tekintettel megállapította azok érvénytelenségét. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felperes határozott kereseti kérelmet az egyes ászf-ek tisztességtelenségének megállapítása iránt terjesztett elő, ezért az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen azáltal, hogy az ászf-ek érvénytelenségét állapította meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria abban az elvi kérdésben foglalt állást, hogy a PSzÁF-nek (MNB-nek) milyen közérdekű igényérvényesítési lehetőségei vannak. Rámutatott arra, hogy a Ptk. 209/B. §-a szerinti, illetve a 2010. évi CLVIII. tv. (Psztv.) 116. §-ában (2014. január 1-jétől a 2013. évi CXXXIX. tv. 164. §-ában) szabályozott közérdekű igényérvényesítés két különböző perfajta. A Kúria részletesen kifejtette az eltéréseket, amelyek lényege abban összegezhető, hogy csak a Ptk. szerinti közérdekű per eredményezheti az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal az ászf-ek érvénytelenségét. Ehhez képest, amennyiben a bíróság a Psztv. hivatkozott rendelkezése alapján előterjesztett közérdekű keresetnek ad helyt - megállapítva az alperes jogsértését a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazására tekintettel -, ez azt eredményezi, hogy a jogsértéssel érintett fogyasztónak ugyanezen alperes ellen ezt követően indított perében kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést kell bizonyítania.
A Kúria - a felperes kereseti kérelme körében egymásnak ellentmondó nyilatkozataira is tekintettel - a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, előírva számára, hogy a megismételt eljárásban tisztázza: a felperes melyik közérdekű igényérvényesítési lehetőségével kíván élni.
Budapest, 2014. március 3.
A Kúria Sajtótitkársága